A szegedi egyetem orvosként is dolgozó oktatói – köztük pszichiáterek, aneszteziológusok, radiológusok, traumatológusok, infektológusok – fordultak munkaügyi bírósághoz azért, mert munkáltatójuk a közalkalmazotti törvényre hivatkozva nem fizette ki a gyógyítási területen végzett munkájukért járó pótlékokat. A munkaügyi bíróság első- és másodfokon még azt mondta ki: a pótlék megilleti az érintetteket, hiszen amellett, hogy oktatnak, orvosi munkát is végeznek, sőt ügyeletet is ellátnak. A Szegedi Tudományegyetem azonban ezt nem fogadta el, és az ítélet ellen a Kúriához fordult.
A Kúria – most nyilvánosságra hozott – döntése szerint az egyetemen például osztályvezető adjunktusként, docensként vagy professzorként dolgozók „csak végzettségüket tekintve orvosok”, mert oktatói, illetve tudományos kutatói munkára szól a kinevezésük. Ez alapján pedig nem is járnak nekik az ágazati pótlékok, ellentétben a klinikai szakorvos állásban foglalkoztatott kollégáikkal. A döntés nyomán például az aneszteziológus-intenzíves, radiológus, labor-, pszichiátriai, trauma-, infektológiai pótlékokat vagy a második szakvizsga utáni kiegészítő díjazást sem kaphatják meg. Ezzel havonta átlagosan 50 ezer forinttal kapnak kevesebbet, mint azok az orvostársaik, akik csak gyógyítanak, de oktatási feladatuk nincs.
A Kúria ítéletének még ennél is durvább következménye lehet, hiszen a hivatkozott közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény másik pontja szerint az ilyen státuszú orvosok jövedelmét a felsőoktatási bértábla szerint kell megállapítani. Ha ezt az egyetemi kancellárok a gyakorlatban is elkezdik alkalmazni, az érintett orvosok már nem csak a gyógyítási pótlékaikat veszíthetik el, hanem bérük további harmadát is. Míg ugyanis az orvosi bértáblában egy adjunktust bruttó 407 ezer forint illet meg alapbérként, addig egyetemi oktatóként ugyanilyen besorolásért csak 260 ezer forintos munkabér jár.
Lapunk úgy tudja: eddig csak a szegedi egyetemen nem kapták meg az orvos-oktatók a pótlékokat. A Népszavának nyilatkozók szerint viszont elképzelhető, hogy a Kúria döntése nyomán egységes szabályokat alkalmaznak majd valamennyi orvosi egyetemen az érintettek bérezésében.
Súlyosnak és kétségbeejtőnek ítélte Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Kúria fenti döntését lapunk kérdésére. Mint mondta: az orvosi egyetemek a magyar egészségügyi rendszerben a progresszív ellátás csúcsintézményei. Ezeken a helyeken a legsúlyosabb és a legbonyolultabb betegségeket gyógyítják; azokat, akik ilyen helyen dolgoznak, kétszeres-háromszoros terhelés éri. Az orvosi egyetem attól az ami, hogy ott az oktatás, a kutatás és a gyógyítás egyidejűleg, összefonódva zajlik. És ahelyett, hogy ezt kiemelt jövedelemmel is elismernék, bizonytalanságnak és hányattatásnak teszik ki őket. Mindez méltatlan az érintettekkel szemben, ráadásul veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátását is. Lassan már medikus oktat medikust, mert nincs oktató – zárta nyilatkozatát Éger.
