A fizetése harmadát elvesztheti az az orvos, aki nemcsak gyógyít, de tanít is

Publikálás dátuma
2018.12.20 06:00

Fotó: Shutterstock
Ha egy orvos egyszerre gyógyít és tanít, akkor jövedelmét a Kúria szerint a felsőoktatási bértábla szerint kell megállapítani a jövőben.
A szegedi egyetem orvosként is dolgozó oktatói – köztük pszichiáterek, aneszteziológusok, radiológusok, traumatológusok, infektológusok – fordultak munkaügyi bírósághoz azért, mert munkáltatójuk a közalkalmazotti törvényre hivatkozva nem fizette ki a gyógyítási területen végzett munkájukért járó pótlékokat. A munkaügyi bíróság első- és másodfokon még azt mondta ki: a pótlék megilleti az érintetteket, hiszen amellett, hogy oktatnak, orvosi munkát is végeznek, sőt ügyeletet is ellátnak. A Szegedi Tudományegyetem azonban ezt nem fogadta el, és az ítélet ellen a Kúriához fordult.
A Kúria – most nyilvánosságra hozott – döntése szerint az egyetemen például osztályvezető adjunktusként, docensként vagy professzorként dolgozók „csak végzettségüket tekintve orvosok”, mert oktatói, illetve tudományos kutatói munkára szól a kinevezésük. Ez alapján pedig nem is járnak nekik az ágazati pótlékok, ellentétben a klinikai szakorvos állásban foglalkoztatott kollégáikkal. A döntés nyomán például az aneszteziológus-intenzíves, radiológus, labor-, pszichiátriai, trauma-, infektológiai pótlékokat vagy a második szakvizsga utáni kiegészítő díjazást sem kaphatják meg. Ezzel havonta átlagosan 50 ezer forinttal kapnak kevesebbet, mint azok az orvostársaik, akik csak gyógyítanak, de oktatási feladatuk nincs. A Kúria ítéletének még ennél is durvább következménye lehet, hiszen a hivatkozott közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény másik pontja szerint az ilyen státuszú orvosok jövedelmét a felsőoktatási bértábla szerint kell megállapítani. Ha ezt az egyetemi kancellárok a gyakorlatban is elkezdik alkalmazni, az érintett orvosok már nem csak a gyógyítási pótlékaikat veszíthetik el, hanem bérük további harmadát is. Míg ugyanis az orvosi bértáblában egy adjunktust bruttó 407 ezer forint illet meg alapbérként, addig egyetemi oktatóként ugyanilyen besorolásért csak 260 ezer forintos munkabér jár. Lapunk úgy tudja: eddig csak a szegedi egyetemen nem kapták meg az orvos-oktatók a pótlékokat. A Népszavának nyilatkozók szerint viszont elképzelhető, hogy a Kúria döntése nyomán egységes szabályokat alkalmaznak majd valamennyi orvosi egyetemen az érintettek bérezésében. Súlyosnak és kétségbeejtőnek ítélte Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Kúria fenti döntését lapunk kérdésére. Mint mondta: az orvosi egyetemek a magyar egészségügyi rendszerben a progresszív ellátás csúcsintézményei. Ezeken a helyeken a legsúlyosabb és a legbonyolultabb betegségeket gyógyítják; azokat, akik ilyen helyen dolgoznak, kétszeres-háromszoros terhelés éri. Az orvosi egyetem attól az ami, hogy ott az oktatás, a kutatás és a gyógyítás egyidejűleg, összefonódva zajlik. És ahelyett, hogy ezt kiemelt jövedelemmel is elismernék, bizonytalanságnak és hányattatásnak teszik ki őket. Mindez méltatlan az érintettekkel szemben, ráadásul veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátását is. Lassan már medikus oktat medikust, mert nincs oktató – zárta nyilatkozatát Éger.

Sok a túlóra, ritka a pluszpénz

„Ilyen rendszerszintű visszaéléssel – amivel három éve küzdünk – még nem találkoztunk. Igen, a túlóra-visszaélésekről van szó.” – írták szabolcsi rendőrök az Indexnek, amely korábban többször foglalkozott ügyükkel. A portál nemrég arról írt, hogy a szabolcsi rendőrök többsége évek óta nem kaphat pénzt a túlóráért, csak szabadidőt. Elvileg a rendőr választása, hogy pénzt vagy szabadidőt kér, de Szabolcsban váratlanul a megyei főkapitányhoz került az engedélyezés. Hozzá eleve kevesebben fordultak, alighanem féltek a főkapitánytól kérni, ráadásul az esetek többségében nem is engedélyezte, hogy a túlórákat pénzzel váltsák meg. A tiltakozások hatására a döntési jogkör a megyei főkapitánytól a kapitányokhoz került, de azt nem változott: a túlórák többségéért „csak” szabadidőt adtak. A rendőrség tagadta, hogy ilyen korlátozások lennének, de a rendőrök új levele alátámasztja a cikksorozatot.

Szerző
Frissítve: 2018.12.20 06:46

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.