Meglepő eredményeket hozott a Závecz Research december 11-én, tehát a kormányellenes tüntetések előtt lezárt közvélemény-kutatása: az ezer fő megkérdezésével készített felmérésből az derül ki, hogy a Fidesz tábora november közepe és december eleje között egy hajszállal, mintahibán belül, 36-ról 35 százalékra csökkent.
A Jobbik folyamatos visszaesése megállt, sőt a múlt havi 7 százalékról 9 százalékra bővült a támogatottsága. Az MSZP továbbra is 7 százalékon áll, szeptember óta nem módosul az őket a preferálók aránya. Harmadik hónapja stabil a DK pozíciója is, a választókorúak 5 százalékának leginkább kedvelt pártja. Decemberben az LMP és a Momentum megőrizte a múltkori 3 százalékos támogatottságát. A sorban a Kétfarkú Kutyapárt következik, novemberben 3, most 2 százalékos a tábora. A Párbeszéd és a Mi Hazánk Mozgalom továbbra is 1-1 százalékon állnak. A pártnélküliek aránya megint egy kicsivel csökkent, most 32 százalék tartozik ide.
A biztos pártválasztók körében is jelentős a Fidesz előnye, bár szavazóik aktivitási szintje némileg csökkent az elmúlt hetekben: jelenleg 51 százalékos táboruk van. A Jobbik ebben az elkötelezett csoportban 15 százalékra, az MSZP 11 százalékra számíthat. A Demokratikus Koalíció az aktív pártválasztói csoporton belül 8 százalékot ér el. A Momentum 4, az LMP 3 százalékon áll. A biztos szavazók 2-2 százaléka támogatja a Párbeszédet és a Mi Hazánk Mozgalmat. - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet december elején, a túlóra-törvény elfogadása előtti egy hétben, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A parlamenti választáson nyertes Fidesz szavazótábora az azóta eltelt időszakban 33 és 36 százalék között változott, ami 2,6-2,9 millió fős támogatottságot jelent. Szavazóik többnyire nagy fokú elkötelezettségének köszönhetően a biztos pártválasztói körben átlagosan 54 százalékot kaptak, de ebben a hónapban ettől elmarad az eredményük.
A Fidesz támogatóinak egy része most némileg elbizonytalanodott s ennek két jelét is látható – írják a felmérés készítői.
A Jobbik tábora május és november között lényegében megfeleződött, 15-től 7 százalékra csökkent (1,2 millióról 600 ezer főre). Most azonban ez a tendencia megállt, mi több 2 százalékponttal emelkedett a párt támogatottsága. A biztos pártválasztói körben is jelentős visszaesést szenvedett el a Jobbik a parlamenti választást követően, 21 százalékról 12-re estek vissza, ezúttal viszont 15 százalékra emelkedtek az aktív szavazók csoportjában.
A többi ellenzéki párt támogatóinak aránya keveset változott a parlamenti választás óta, látványos felemelkedések és zuhanások sem voltak. Így az MSZP május és augusztus között 6 százalékon állt, azóta folyamatosan 7 százalék a támogatóik aránya (ez nagyjából 5-600 ezres tábor). A biztos pártválasztók csoportjában 10-11 százalékot értek el a szocialisták.
A Demokratikus Koalíció támogatottsága a választásokat követően 4-5 százalékos volt, a híveik száma tehát 300 és 400 ezer fő közötti. A DK az aktív választói közönségen belül eleinte 7 százalékot ért el, az utóbbi hónapokban 8-at.
Az LMP-nek jellemzően és átlagosan 3 százaléka volt, azaz negyedmillió választópolgár sorakozott fel mögéjük. A párt a biztos szavazói közegben eleinte a bejutási küszöbértéken, 5 százalékon állt, az ősszel viszont, ha kicsivel is, de alatta maradt.
A Momentum 1-2 százalékról az utóbbi hónapokban 3 százalékra javított, így ők is nagyjából 250 ezer támogatóval rendelkeznek. Az aktív politikai közönségen belül 2-3 százalékról az év végére 4-5 százalékra jöttek fel. A Kétfarkú Kutyapárt a teljes népességen belül 2-3 százalékkal, 200 ezer választópolgárral számolhat. Az aktív szavazók csoportján belül is 2-3 százalék erősíti.
A Párbeszéd a teljes népesség 1 százalékát, vonzza magához, ez megközelítőleg 100 ezer támogató. A biztos pártválasztók körében 1-2 százalékos eredményei voltak. A Mi Hazánk Mozgalom megalakulása óta 1 százalékon áll, tehát nekik is százezer főt majdnem elérő támogatójuk van, s az aktív szavazók 1-2 százaléka voksolna rájuk.
