Már vésztervekkel készül az Unió a Brexitre

Publikálás dátuma
2018.12.19. 19:30

Fotó: Benjamin Furst / AFP
Többek között a légi közlekedés és a teherszállítás, illetve a pénzügyi infrastruktúra biztonsága szerepel a fő kérdések között.
Hosszú várakozás a határállomásokon, fennakadások a légi közlekedésben és a közúti teherszállításban, bizonytalanság a pénzpiacokon — ezt hozhatja a Brexit, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót 2019. március 29-én. Mivel a brit belpolitikai viszálykodás miatt a szigetország “kizuhanása” az EU-ból egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerül, a szigetországhoz hasonlóan az Európai Unió is vészterveket készít a 100 nap múlva bekövetkező Brexit következményeinek enyhítésére. Az Európai Bizottság szerdán 14 javaslatot tett le az asztalra, amelyek közül öt a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyását igénylő törvénytervezet, a többi az uniós testület hatáskörébe tartozó döntés. Az EU végrehajtó és ellenőrző testülete gyors határozathozatalt sürget, hogy a polgárok, a kormányok és az üzleti szféra is felkészülten várják a jövő március végét. A friss javaslatok azokat az együttműködési területeket ölelik fel, amelyek a legnagyobb károkat szenvednék el a kemény, vagyis a megállapodás nélküli Brexit esetén. A bizottsági előterjesztések az EU területén élő brit állampolgárok jogainak biztosítására, a légi- és a közúti közlekedés zökkenőmentes fenntartására, bizonyos tőkepiaci műveletek zavartalan lebonyolítására és az árukereskedelem problémamentes garantálására vonatkoznak. A tervezett intézkedések korlátozott ideig lennének érvényben. — A legjobb megoldás az lenne, ha az Egyesült Királyság az EU tagja maradna. Mivel a brit állampolgárok másként döntöttek, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a kilépés tervezetten, szabályosan történjen. Ha ez sem sikerül, akkor a károkat kell enyhítenünk. Pontosan ezt a célt szolgálják a mostani javaslatok — mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Valdisz Dombrovszkisz, az Európai Bizottság alelnöke. A készenléti terveket az EU egyoldalúan fogadja el, azokról nem folytat tárgyalásokat a szigetország hatóságaival, de elvárja, hogy ahol szükséges, ott London viszonozza a brüsszeli lépéseket — hangsúlyozták uniós tisztségviselők. A polgárok jogainak és státuszának a garantálása mindvégig az EU elsődleges célja volt a Brexitről folyó tárgyalások során. Az Európai Bizottság ezért sürgeti a tagállamokat, hogy legyenek nagyvonalúak a területükön élő brit állampolgárokkal, biztosítsák számukra a törvényes tartózkodás lehetőségét és bizonyos szociális jogok megőrzését — feltéve, hogy a szigetország is hasonlóan bánik az ott dolgozó uniós polgárokkal. A brüsszeli javaslatok szerint Európa és az Egyesült Királyság közötti légi közlekedés viszonylagos zavartalanságát szavatolná, ha a brit légitársaságok 2020 márciusáig még közlekedhetnének szigetországi és európai célállomások között. Jövő márciustól ugyanakkor már kiszorulnának a kontinensen belüli utasforgalom kiszolgálásából. Vagyis jövő áprilistól a British Airways még közlekedhetne London és Párizs között, de Párizs és Róma között már nem. Legkésőbb jövő év végéig a csatorna két partja között furikázó brit kamionok is szabad utat kapnának az EU-ban, de az uniós tagállamok közötti teherszállításban már nem vehetnének részt. A készenléti tervek egyik legfontosabbika a pénzügyi szektort érinti: a brüsszeli javaslatok itt azt célozzák, hogy az európai cégek meghatározott ideig továbbra is használhassák az Egyesült Királyság pénzügyi infrastruktúráját. A bizottsági előterjesztés nem foglalkozik azzal, hogy kemény Brexit esetén mi történik az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-tag Írország közötti határon. EU tisztségviselők erről csak annyit mondtak, hogy mindent meg kell tenni a fizikai határ létrehozásának elkerüléséért.
Frissítve: 2018.12.19. 19:32

Kivonják az amerikai csapatokat Szíriából

Publikálás dátuma
2018.12.19. 17:47

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Ez a lépés, csakúgy, mint a Patriot légvédelmi rakéták eladása Törökországnak, a fagyos amerikai-török viszony enyhülését jelzi.
Az Egyesült Államok gyorsan és teljesen kivonhatja erőit Szíriából - értesült a CNN. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor Twitter-üzenetben azt írta, az országban legyőzték az Iszlám Államot, márpedig ez volt az egyetlen ok, amiért ott vannak. Szíriában jelenleg mintegy kétezer amerikai katona állomásozik, jobbára kiképzési, tanácsadói feladatokat látnak el. A szomszédos Irakban további ötezren szolgálnak, ám a kivonás őket nem érintené. Az amerikai kivonulás viszont jelentős hatással lenne a szíriai kurdokra, akiket az Egyesült Államok szövetségesként, Törökország viszont terroristaként kezel. Recep Tayyip Erdogan és Trump éppen a napokban egyeztetett telefonon a szíriai együttműködésről, később a török államfő azzal fenyegetőzött, bármelyik nap megindíthatják az észak-szíriai offenzívát, amelyet eddig éppen az amerikai jelenlét és érdekek gátoltak meg.  
Irakban maradnak az amerikai csapatok
Fotó: Ali Muhammed / AFP
Történt egy másik fontos lépés is, amely az utóbbi időben fagyos török-amerikai viszony olvadását jelezheti. Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta, hogy Patriot légvédelmi rendszert adjanak el Törökországnak. A 3,5 milliárd dolláros üzletre még a kongresszusnak is rá kell bólintania, mielőtt megindulnak a konkrét tárgyalások. Washingtonban meglehetősen rossz szemmel nézik, hogy Ankara előbb egy kínai ajánlatot fontolgatott, majd 2017-ben az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer mellett döntött. Az amerikaiak attól tartanak, hogy az orosz technika telepítésével az oroszok érzékeny NATO-titkokhoz férhetnek hozzá, például megismerhetik a legkorszerűbb harci repülőgép, az F-35-ös képességeit. Részben ezek miatt az aggodalmak miatt a NATO-tag Törökország egyelőre nem is kapott az F-35-ösökből, sőt korábban Washington szankciókkal és más fegyverek visszatartásával is fenyegetőzött, amennyiben Ankara nem áll el a 2,5 milliárd dolláros orosz üzlettől. Erre azonban nem fog sor kerülni, miután a török külügy, majd az oroszok is megerősítették, hogy a Pentagon döntése nem érinti az Sz-400-asakat, melyeket várhatóan jövő év októberében kezdenek leszállítani. Mint a Defensenews szakportál emlékeztet rá, a két rendszer képességei egyébként eltérőek. Míg az Sz-400-as olyan mozgatható, nagy hatótávolságú rendszer, amelyet a frontvonaltól messze, fontos létesítmények védelmére használnak, addig a Patriot közepes hatótávolságú. Elképzelhető tehát, hogy Törökország mindkét technológiára igényt tart.
Tromp és Erdogan a G20-on
Fotó: MURAT CETIN / AFP
Az amerikai zöld jelzés néhány nappal azután érkezett, hogy Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter arról beszélt, Donald Trump azt mondta Recep Tayyip Erdogannak a Buenos Aires-i G20 találkozón, hogy dolgoznak a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen kiadatásán. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint Washington azt kérte volna „cserébe”, hogy a törökök enyhítsenek a nyomáson Szaúd-Arábián az isztambuli konzulátuson meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ügyében. Később a Fehér Ház tagadta, hogy az amerikai elnök bármilyen ígéretet tett volna. A majd húsz éve az Egyesült Államokban élő hitszónok ügye csak egy szög a török-amerikai kapcsolatok koporsójában. Törökországban az is bevett vélemény, hogy a török líra idei bezuhanása az amerikaiak mesterkedésének - például az azóta szabadon engedett Andrew Brunson amerikai lelkipásztor miatt kiszabott szankcióknak – köszönhető.
Szerző
Frissítve: 2018.12.19. 17:55

Belpolitikai válság Belgiumban

Publikálás dátuma
2018.12.19. 14:51

Fotó: JAMES ARTHUR GEKIERE / AFP
Várhatóan Charles Michel marad a németalföldi állam miniszterelnöke a következő, jövő májusban esedékes parlamenti választásig.
Bár Charles Michel belga miniszterelnök kedden felajánlotta lemondását, Fülöp belga király nem fogadta el azt azonnal, hanem konzultációkat kezdett a pártokkal. Az uralkodó várhatóan ismét Michelt bízza meg a kabinet életre hívásával. Sok ok valóban nincs a nagyobb belpolitikai változásokra. Elsősorban azért, mert Belgium nem arról híres, hogy gyorsan alakítanák meg az új kormányokat. 2011-ben például mintegy másfél évig (egész pontosan 541 napig) tartó próbálkozásokat követően jöhetett létre hivatalosan is Elio Di Rupo új kabinetje. Most ennyi idő már csak azért sincs, mivel jövő év májusában eleve új választást rendeznek az országban, így a leglogikusabb döntés az, hogy addig is Michel vigye az ország ügyeit. Michel azt követően jelentette be lemondási szándékát, hogy a szociáldemokraták bejelentették, a Zöldek támogatásával bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani a kabinettel szemben. Így próbálják meg rábírni a miniszterelnököt a politikai változásokra. Valójában persze nem a szociáldemokraták indítványa miatt volt kénytelen megtenni ezt a lépést a miniszterelnök. Tíz nappal korábban a nacionalista N-VA párt, a flamand északi országrész legnépszerűbb tömörülése hátat fordított a kormánynak amiatt, mert a miniszterelnök el akart utazni a marokkói Marrakesbe, hogy aláírja az ENSZ menekültügyi megállapodását. Ez azonban elfogadhatatlan volt a bevándorlásellenes párt számára. Sokatmondó, hogy a populista politikai erő már a kormányválság kitörése után együtt mutatkozott egy a flamand parlamentben tartott rendezvényen Donald Trump amerikai korábbi főideológusával, a bevándorlásellenes európai koalíció létrehozásán ügyködő Steve Bannonnal és Marine Le Pennel, a francia jobboldali radikális Nemzeti Gyűlés elnökével.
Michel a válságot követően bejelentette, kisebbségi kormány élén folytatja. Csakhogy az általa irányított liberális reformmozgalom, a Mouvement Réformateur (MR) a flamand liberális VLD-vel, a kereszténydemokrata CD&V-vel a 150 tagú parlamentben mindössze 52 képviselői helyet mondhat magáénak. Michel azonban elutasította az előrehozott választások megtartásának ötletét, ennek amiatt sem lenne sok értelme, mert legfeljebb két hónappal az eredeti időpont előtt rendezhetnék meg. Az ENSZ menekültügyi paktumát múlt héten a marokkói városban fogadta el a világ több mint 160 országa. Első ízben fogalmaztak meg átfogó intézkedéseket arra, miként működjenek együtt a világ államai a menekültkérdésben. Bár nem kötelező érvényű megállapodásról volt szó, több állam, így a magyar kabinet, nem látta el kézjegyével arra hivatkozva, hogy az a nemzeti szuverenitást sérti. Múlt hétvégén a belga fővárosban, Brüsszelben néhány ezren tüntettek a menekültügyi megállapodás ellen. A rendőrség szerint 5500-an harsogták, „indítsunk menetet Marrakes ellen”.