Már vésztervekkel készül az Unió a Brexitre

Többek között a légi közlekedés és a teherszállítás, illetve a pénzügyi infrastruktúra biztonsága szerepel a fő kérdések között.

Hosszú várakozás a határállomásokon, fennakadások a légi közlekedésben és a közúti teherszállításban, bizonytalanság a pénzpiacokon — ezt hozhatja a Brexit, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót 2019. március 29-én. Mivel a brit belpolitikai viszálykodás miatt a szigetország “kizuhanása” az EU-ból egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerül, a szigetországhoz hasonlóan az Európai Unió is vészterveket készít a 100 nap múlva bekövetkező Brexit következményeinek enyhítésére.

Az Európai Bizottság szerdán 14 javaslatot tett le az asztalra, amelyek közül öt a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyását igénylő törvénytervezet, a többi az uniós testület hatáskörébe tartozó döntés. Az EU végrehajtó és ellenőrző testülete gyors határozathozatalt sürget, hogy a polgárok, a kormányok és az üzleti szféra is felkészülten várják a jövő március végét.

A friss javaslatok azokat az együttműködési területeket ölelik fel, amelyek a legnagyobb károkat szenvednék el a kemény, vagyis a megállapodás nélküli Brexit esetén. A bizottsági előterjesztések az EU területén élő brit állampolgárok jogainak biztosítására, a légi- és a közúti közlekedés zökkenőmentes fenntartására, bizonyos tőkepiaci műveletek zavartalan lebonyolítására és az árukereskedelem problémamentes garantálására vonatkoznak. A tervezett intézkedések korlátozott ideig lennének érvényben.

— A legjobb megoldás az lenne, ha az Egyesült Királyság az EU tagja maradna. Mivel a brit állampolgárok másként döntöttek, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a kilépés tervezetten, szabályosan történjen. Ha ez sem sikerül, akkor a károkat kell enyhítenünk. Pontosan ezt a célt szolgálják a mostani javaslatok — mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Valdisz Dombrovszkisz, az Európai Bizottság alelnöke.

A készenléti terveket az EU egyoldalúan fogadja el, azokról nem folytat tárgyalásokat a szigetország hatóságaival, de elvárja, hogy ahol szükséges, ott London viszonozza a brüsszeli lépéseket — hangsúlyozták uniós tisztségviselők.

A polgárok jogainak és státuszának a garantálása mindvégig az EU elsődleges célja volt a Brexitről folyó tárgyalások során. Az Európai Bizottság ezért sürgeti a tagállamokat, hogy legyenek nagyvonalúak a területükön élő brit állampolgárokkal, biztosítsák számukra a törvényes tartózkodás lehetőségét és bizonyos szociális jogok megőrzését — feltéve, hogy a szigetország is hasonlóan bánik az ott dolgozó uniós polgárokkal.

A brüsszeli javaslatok szerint Európa és az Egyesült Királyság közötti légi közlekedés viszonylagos zavartalanságát szavatolná, ha a brit légitársaságok 2020 márciusáig még közlekedhetnének szigetországi és európai célállomások között. Jövő márciustól ugyanakkor már kiszorulnának a kontinensen belüli utasforgalom kiszolgálásából. Vagyis jövő áprilistól a British Airways még közlekedhetne London és Párizs között, de Párizs és Róma között már nem.

Legkésőbb jövő év végéig a csatorna két partja között furikázó brit kamionok is szabad utat kapnának az EU-ban, de az uniós tagállamok közötti teherszállításban már nem vehetnének részt. A készenléti tervek egyik legfontosabbika a pénzügyi szektort érinti: a brüsszeli javaslatok itt azt célozzák, hogy az európai cégek meghatározott ideig továbbra is használhassák az Egyesült Királyság pénzügyi infrastruktúráját.

A bizottsági előterjesztés nem foglalkozik azzal, hogy kemény Brexit esetén mi történik az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-tag Írország közötti határon. EU tisztségviselők erről csak annyit mondtak, hogy mindent meg kell tenni a fizikai határ létrehozásának elkerüléséért.