Az Egyesült Államok gyorsan és teljesen kivonhatja erőit Szíriából - értesült a CNN. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor Twitter-üzenetben azt írta, az országban legyőzték az Iszlám Államot, márpedig ez volt az egyetlen ok, amiért ott vannak. Szíriában jelenleg mintegy kétezer amerikai katona állomásozik, jobbára kiképzési, tanácsadói feladatokat látnak el. A szomszédos Irakban további ötezren szolgálnak, ám a kivonás őket nem érintené. Az amerikai kivonulás viszont jelentős hatással lenne a szíriai kurdokra, akiket az Egyesült Államok szövetségesként, Törökország viszont terroristaként kezel. Recep Tayyip Erdogan és Trump éppen a napokban egyeztetett telefonon a szíriai együttműködésről, később a török államfő azzal fenyegetőzött, bármelyik nap megindíthatják az észak-szíriai offenzívát, amelyet eddig éppen az amerikai jelenlét és érdekek gátoltak meg.
Történt egy másik fontos lépés is, amely az utóbbi időben fagyos török-amerikai viszony olvadását jelezheti. Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta, hogy Patriot légvédelmi rendszert adjanak el Törökországnak. A 3,5 milliárd dolláros üzletre még a kongresszusnak is rá kell bólintania, mielőtt megindulnak a konkrét tárgyalások. Washingtonban meglehetősen rossz szemmel nézik, hogy Ankara előbb egy kínai ajánlatot fontolgatott, majd 2017-ben az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer mellett döntött. Az amerikaiak attól tartanak, hogy az orosz technika telepítésével az oroszok érzékeny NATO-titkokhoz férhetnek hozzá, például megismerhetik a legkorszerűbb harci repülőgép, az F-35-ös képességeit. Részben ezek miatt az aggodalmak miatt a NATO-tag Törökország egyelőre nem is kapott az F-35-ösökből, sőt korábban Washington szankciókkal és más fegyverek visszatartásával is fenyegetőzött, amennyiben Ankara nem áll el a 2,5 milliárd dolláros orosz üzlettől. Erre azonban nem fog sor kerülni, miután a török külügy, majd az oroszok is megerősítették, hogy a Pentagon döntése nem érinti az Sz-400-asakat, melyeket várhatóan jövő év októberében kezdenek leszállítani. Mint a Defensenews szakportál emlékeztet rá, a két rendszer képességei egyébként eltérőek. Míg az Sz-400-as olyan mozgatható, nagy hatótávolságú rendszer, amelyet a frontvonaltól messze, fontos létesítmények védelmére használnak, addig a Patriot közepes hatótávolságú. Elképzelhető tehát, hogy Törökország mindkét technológiára igényt tart.
Az amerikai zöld jelzés néhány nappal azután érkezett, hogy Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter arról beszélt, Donald Trump azt mondta Recep Tayyip Erdogannak a Buenos Aires-i G20 találkozón, hogy dolgoznak a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen kiadatásán. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint Washington azt kérte volna „cserébe”, hogy a törökök enyhítsenek a nyomáson Szaúd-Arábián az isztambuli konzulátuson meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ügyében. Később a Fehér Ház tagadta, hogy az amerikai elnök bármilyen ígéretet tett volna.
A majd húsz éve az Egyesült Államokban élő hitszónok ügye csak egy szög a török-amerikai kapcsolatok koporsójában. Törökországban az is bevett vélemény, hogy a török líra idei bezuhanása az amerikaiak mesterkedésének - például az azóta szabadon engedett Andrew Brunson amerikai lelkipásztor miatt kiszabott szankcióknak – köszönhető.