Hét nap, hatvankét előállított tüntető

Publikálás dátuma
2018.12.20. 06:45

Fotó: Népszava
Egy ember van őrizetben a múlt szerdán kezdődött tüntetések miatt, sokan keresték a jogvédőket panaszaikkal.
Összesen 62 tüntetőt állítottak elő a múlt hét szerdán kezdődött fővárosi demonstrációsorozaton történtek miatt, közülük 19 embert vettek őrizetbe – közölte érdeklődésünkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A rendőrség végül 42 fővel szemben indított a rendőrség nyomozást, a többi előállítottal szemben az ügyészség folytatja le az eljárást. A rendőrség garázdaság, lopás, egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése és rongálás miatt nyomoz. Az előállítottak túlnyomó része már szabadlábon védekezhet, jelenleg egyetlen egy férfi, a Parlament előtti országzászló rúdját feketére festő fiatalember van csak őrizetben. A BRFK közölte: a rendőri eljárásban őrizetbe vett 19 személy közül 11 fő élt panasszal, egy személy pedig még nem nyilatkozott erről. A tüntetések során 15 rendőr sérült meg, mindannyian könnyebben, a Belügyminisztérium (BM) szerint a rendőrség eszközeiben pedig közel kétmillió forintos kár keletkezett.
Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi munkatársa szerint december 12-e óta eddig 120 hívás érkezett be telefonos forródrótjukra. Ezek között voltak tüntetéssel kapcsolatos általános információkérések – például az, milyen jogai lehetnek egy tüntetőnek –, és akadt több telefonáló, akit eljárás alá vontak a rendőrök. A TASZ eddig 10 demonstráló jogvédelmét vállalta el. Az ügyek túlnyomó részében az érintett tüntetőket garázdasággal gyanúsította meg a rendőrség. De a TASZ-nak van egy személyiségi ügye is: a kormányközeli bulvárlap, a Ripost leközölte több demonstráló fényképét és hamis állításokat közölt arról, hogy a rendőrség körözi őket. A meggyanúsítottak – köztük a hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsított CEU-s belga-kanadai diák – ügye kapcsán Szabó Attila elmondta: úgy tudják, nincs bizonyíték a rendőrség kezében, és a demonstrálók tagadják, hogy elkövették azt, amivel meggyanúsították őket. Mint megtudtuk, több, az MTVA-székházban jogsérelmet elszenvedett országgyűlési képviselő is megkereste a TASZ-t. Ugyanakkor politikai szereplőknek nem jár automatikusan a TASZ segítsége, ilyenkor ügyvivői testületi döntés kell ahhoz, hogy megítéljék, az adott ügyet vállalják-e.  Bár panaszok érkeztek a Független Rendőrségi Panasztestülethez is, a testület elnöke, Lukács Tamás lapunknak elmondta: szerinte még korai lenne a hozzájuk forduló panaszosok számáról nyilatkozni. A tüntetések egy hete kezdődtek, a vélt jogsérelmet elszenvedetteknek 20 napja van arra, hogy a testülethez forduljanak és szerinte a panaszosok jellemzően a határidő lejáratához közel szoktak jogorvoslatot kérni a testülettől.

A belügyminiszter volt cége is védhette az MTVA székházat

Nem kommentálta a közmédia és a 2010-ig Pintér Sándor érdekeltségébe tartozott, jelenleg a belügyminiszter bizalmasának számító Tasnádi László ex-államtitkár irányítása alatt lévő Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. sem azt, hogy miért volt a köztévé székházban az ellenzéki képviselőkkel szemben eljáró őrök némelyikén „civil”-logós szolgálati ruha. Bár nincs nyoma, hogy az MTVA szerződést kötött volna a Civillel, a 444.hu szerint elvileg a cég kaphatott munkát az épületben, mivel a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) 2017 novemberében egy több tízmilliárdos keretszerződést kötött Fidesz-közeli biztonsági cégekkel, köztük a CBSZ-szel a KEF üzemeltetése alatt álló intézményekre, amilyen az MTVA székház is. Az MTVA 2017-es zárszámadásából annyi derül ki, hogy a kormány 1,3 milliárdot át is utalt a székház védelmére, illetve további 228 milliót kapott a létesítmény saját fegyveres őrsége. Mint arról beszámoltunk, 2010-ig a CBSZ résztulajdonosa volt Pintér Sándor belügyminiszter is, ám miután újra miniszter lett, eladta a részesedését.

A fizetése harmadát elvesztheti az az orvos, aki nemcsak gyógyít, de tanít is

Publikálás dátuma
2018.12.20. 06:00

Fotó: Shutterstock
Ha egy orvos egyszerre gyógyít és tanít, akkor jövedelmét a Kúria szerint a felsőoktatási bértábla szerint kell megállapítani a jövőben.
A szegedi egyetem orvosként is dolgozó oktatói – köztük pszichiáterek, aneszteziológusok, radiológusok, traumatológusok, infektológusok – fordultak munkaügyi bírósághoz azért, mert munkáltatójuk a közalkalmazotti törvényre hivatkozva nem fizette ki a gyógyítási területen végzett munkájukért járó pótlékokat. A munkaügyi bíróság első- és másodfokon még azt mondta ki: a pótlék megilleti az érintetteket, hiszen amellett, hogy oktatnak, orvosi munkát is végeznek, sőt ügyeletet is ellátnak. A Szegedi Tudományegyetem azonban ezt nem fogadta el, és az ítélet ellen a Kúriához fordult.
A Kúria – most nyilvánosságra hozott – döntése szerint az egyetemen például osztályvezető adjunktusként, docensként vagy professzorként dolgozók „csak végzettségüket tekintve orvosok”, mert oktatói, illetve tudományos kutatói munkára szól a kinevezésük. Ez alapján pedig nem is járnak nekik az ágazati pótlékok, ellentétben a klinikai szakorvos állásban foglalkoztatott kollégáikkal. A döntés nyomán például az aneszteziológus-intenzíves, radiológus, labor-, pszichiátriai, trauma-, infektológiai pótlékokat vagy a második szakvizsga utáni kiegészítő díjazást sem kaphatják meg. Ezzel havonta átlagosan 50 ezer forinttal kapnak kevesebbet, mint azok az orvostársaik, akik csak gyógyítanak, de oktatási feladatuk nincs. A Kúria ítéletének még ennél is durvább következménye lehet, hiszen a hivatkozott közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény másik pontja szerint az ilyen státuszú orvosok jövedelmét a felsőoktatási bértábla szerint kell megállapítani. Ha ezt az egyetemi kancellárok a gyakorlatban is elkezdik alkalmazni, az érintett orvosok már nem csak a gyógyítási pótlékaikat veszíthetik el, hanem bérük további harmadát is. Míg ugyanis az orvosi bértáblában egy adjunktust bruttó 407 ezer forint illet meg alapbérként, addig egyetemi oktatóként ugyanilyen besorolásért csak 260 ezer forintos munkabér jár. Lapunk úgy tudja: eddig csak a szegedi egyetemen nem kapták meg az orvos-oktatók a pótlékokat. A Népszavának nyilatkozók szerint viszont elképzelhető, hogy a Kúria döntése nyomán egységes szabályokat alkalmaznak majd valamennyi orvosi egyetemen az érintettek bérezésében. Súlyosnak és kétségbeejtőnek ítélte Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Kúria fenti döntését lapunk kérdésére. Mint mondta: az orvosi egyetemek a magyar egészségügyi rendszerben a progresszív ellátás csúcsintézményei. Ezeken a helyeken a legsúlyosabb és a legbonyolultabb betegségeket gyógyítják; azokat, akik ilyen helyen dolgoznak, kétszeres-háromszoros terhelés éri. Az orvosi egyetem attól az ami, hogy ott az oktatás, a kutatás és a gyógyítás egyidejűleg, összefonódva zajlik. És ahelyett, hogy ezt kiemelt jövedelemmel is elismernék, bizonytalanságnak és hányattatásnak teszik ki őket. Mindez méltatlan az érintettekkel szemben, ráadásul veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátását is. Lassan már medikus oktat medikust, mert nincs oktató – zárta nyilatkozatát Éger.

Sok a túlóra, ritka a pluszpénz

„Ilyen rendszerszintű visszaéléssel – amivel három éve küzdünk – még nem találkoztunk. Igen, a túlóra-visszaélésekről van szó.” – írták szabolcsi rendőrök az Indexnek, amely korábban többször foglalkozott ügyükkel. A portál nemrég arról írt, hogy a szabolcsi rendőrök többsége évek óta nem kaphat pénzt a túlóráért, csak szabadidőt. Elvileg a rendőr választása, hogy pénzt vagy szabadidőt kér, de Szabolcsban váratlanul a megyei főkapitányhoz került az engedélyezés. Hozzá eleve kevesebben fordultak, alighanem féltek a főkapitánytól kérni, ráadásul az esetek többségében nem is engedélyezte, hogy a túlórákat pénzzel váltsák meg. A tiltakozások hatására a döntési jogkör a megyei főkapitánytól a kapitányokhoz került, de azt nem változott: a túlórák többségéért „csak” szabadidőt adtak. A rendőrség tagadta, hogy ilyen korlátozások lennének, de a rendőrök új levele alátámasztja a cikksorozatot.

Szerző
Frissítve: 2018.12.20. 06:46

Schmidt Máriáék cége megveszi az Elmű budavári épületét

Publikálás dátuma
2018.12.19. 21:23
Az Attila utca 99. alatti épület ezentúl Schmidt Máriáék cégének tulajdonát képezi
Fotó: Google Maps
Az Attila úton vásárolt újabb ingatlant a BIF Nyrt., ami már az agrárminisztériumnak is otthont ad.
Schmidt Máriáék ingatlanos cége, a BIF bejelentette: megvásárolta az Elmű egyik ingatlanját a budapesti I. kerületben.Az adásvételi szerződés tárgya az Attila út 99. és a Logodi utca 42. szám alatti ingatlan volt – írja a hvg.hu
Korábban szintén a portál írta meg először, hogy az Orbán-kormány a Schmidt Mária kormánybiztos érdekeltségébe tartozó ingatlancégről bérelt ki egy egész irodaházat, az eddig a Kossuth téren működő agrárminisztérium pedig csendben átköltözködött a Vigadó Palota Irodaházba. A lap szerint ezzel egy felettébb pikáns megállapodás köttetett, mivel a kiszemelt irodaház a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (röviden: a BIF) tulajdona, ennek a tőzsdén jegyzett, milliárdos vagyonú részvénytársaságnak pedig a legnagyobb, többségi részvényese Schmidt Mária családi cége, a PIÓ-21 Kft.   Az Attila úti ingatlanvásárlásnak nem mellesleg Mészáros Lőrinc is örülhet, hiszen érdekeltsége, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. szintén részvényes a BIF-ben. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.19. 21:31