Ötszáz szexuális zaklatási ügyet hallgathatott el az egyház Illinois államban

Publikálás dátuma
2018.12.20. 09:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ezeket nem megfelelően, vagy egyáltalán nem vizsgálták.
Az Egyesült Államok Illinois államában hat egyházmegye legalább 500 olyan esetet hallgatott el a hatóságok elől, melyekben szexuális zaklatás gyanúja merült fel – írja a CNN az állam ügyészségének bejelentése alapján. Az egyházmegyék eddig 185 olyan esetről adtak számot, amikor „hitelt érdemlő” volt az állítás, miszerint egyházi személyek kiskorúakat molesztáltak. Lisa Madigan ügyész azonban most azt mondta: több száz esetet nem hoztak nyilvánosságra, ezeket nem megfelelően, vagy egyáltalán nem vizsgálták. Gyakran a hatóságokat vagy a gyermekvédelmi szolgálatot sem értesítették. A jelentés szerint a vizsgálat elmaradását többször azzal magyarázták, hogy a megvádolt személy meghalt vagy lemondott hivataláról.
Szerző

Elfogadták a globális migrációs csomagot

Publikálás dátuma
2018.12.19. 20:22

Fotó: Shutterstock
Több mint 150 állam képviselői szavaztak igennel a csomagra az ENSZ közgyűlésén. Magyarország kilépett a tárgyalássorozatból, bár senki sem kötelezett volna minket a csomag az anyag elfogadására.
A tagállamok nagy többséggel elfogadták szerdán New Yorkban az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a globális migrációs csomagot, amelynek célja a nemzetközi együttműködés erősítése a migráció „biztonságossá, rendezetté és szabályozottá” tétele érdekében. A szavazáson 152 ország képviselői szavaztak igennel. Tizenketten tartózkodtak: Ausztria, Bulgária, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc, Liechtenstein, Ausztrália, Chile, Líbia, Szingapúr és Algéria. Öt ország pedig ellene voksolt, az Egyesült Államok, Izrael, Magyarország, Lengyelország és Csehország. A visegrádi négyek közül Szlovákia nem szavazott, csakúgy mint 23 másik ország. A migrációs csomagra vonatkozó tárgyalásokból az Egyesült Államok már az elején kilépett. Magyarország ugyan a szöveg elkészültéig végig részt vett a tárgyalásokban, de miután minden javaslatát elutasították, jelezte, hogy az elfogadási folyamatban már nem vesz részt, és semmilyen módon nem tekinti magára kötelezőnek a csomag egyetlen pontját sem – írja a hirado.hu.
A migrációs csomag megállapításai ugyanakkor hangsúlyozottan nem kötelező érvényűek, csak azokra vonatkoznak, akik egyetértenek a rendelkezésekkel. A csomag Hivatalos neve Marrákesi egyezmény a migrációról. A marokkói városban múlt héten jóváhagyott megállapodás fő célja, hogy felszámolja és legálissá tegye a gyakran veszélyes és illegális népmozgást a határokon át, amely az embercsempészek révén világszerte “iparággá” vált, de közben lehetőséget ad a gazdasági lehetőségeket kereső embereknek.
Mint a Népszava korábban írt róla, a menekültügyi csomagot még 2016-ban kezdték el kidolgozni az ENSZ tagországai szakértők, civilek és menekültként érintettek bevonásával, és a tervek szerint még az év vége előtt a nemzetközi szervezet közgyűlése elé kerül a kész szöveg. Az utóbbi években kialakult menekült-krízis kezelésére hivatott az egyezmény, és azokra az emberekre vonatkozik, akik megfelelnek a "menekült" definíciójának - tehát nem egyszerűen a bevándorlókra, hanem az üldözöttekre. Az aláírókat mindössze törekvésre kötelezi, szándékra, nem tettekre. Négy kulcseleme:
• csökkenteni a nyomást a fogadó országokon; • segíteni a menekültek önállóságát; • harmadik országbeli megoldások lehetőségének bővítése; • a származási országokban javítani a körülményeket, hogy biztonságuk és emberi méltóságuk megőrzése mellett hazatérhessenek a menekültek.
A csomag deklarálja a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, mégis az önrendelkezés sérülésére hivatkozva hagyta ott a tárgyalást a magyaron kívül még több populista-jobboldali európai kormány is.
Az AFP francia hírügynökség adatai szerint jelenleg világszerte mintegy 258 millió ember tekinthető migránsnak, és ezek 80 százaléka a hivatalos szabályok betartásával keres új életlehetőséget.

Szerző

Már vésztervekkel készül az Unió a Brexitre

Publikálás dátuma
2018.12.19. 19:30

Fotó: Benjamin Furst / AFP
Többek között a légi közlekedés és a teherszállítás, illetve a pénzügyi infrastruktúra biztonsága szerepel a fő kérdések között.
Hosszú várakozás a határállomásokon, fennakadások a légi közlekedésben és a közúti teherszállításban, bizonytalanság a pénzpiacokon — ezt hozhatja a Brexit, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót 2019. március 29-én. Mivel a brit belpolitikai viszálykodás miatt a szigetország “kizuhanása” az EU-ból egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerül, a szigetországhoz hasonlóan az Európai Unió is vészterveket készít a 100 nap múlva bekövetkező Brexit következményeinek enyhítésére. Az Európai Bizottság szerdán 14 javaslatot tett le az asztalra, amelyek közül öt a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyását igénylő törvénytervezet, a többi az uniós testület hatáskörébe tartozó döntés. Az EU végrehajtó és ellenőrző testülete gyors határozathozatalt sürget, hogy a polgárok, a kormányok és az üzleti szféra is felkészülten várják a jövő március végét. A friss javaslatok azokat az együttműködési területeket ölelik fel, amelyek a legnagyobb károkat szenvednék el a kemény, vagyis a megállapodás nélküli Brexit esetén. A bizottsági előterjesztések az EU területén élő brit állampolgárok jogainak biztosítására, a légi- és a közúti közlekedés zökkenőmentes fenntartására, bizonyos tőkepiaci műveletek zavartalan lebonyolítására és az árukereskedelem problémamentes garantálására vonatkoznak. A tervezett intézkedések korlátozott ideig lennének érvényben. — A legjobb megoldás az lenne, ha az Egyesült Királyság az EU tagja maradna. Mivel a brit állampolgárok másként döntöttek, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a kilépés tervezetten, szabályosan történjen. Ha ez sem sikerül, akkor a károkat kell enyhítenünk. Pontosan ezt a célt szolgálják a mostani javaslatok — mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Valdisz Dombrovszkisz, az Európai Bizottság alelnöke. A készenléti terveket az EU egyoldalúan fogadja el, azokról nem folytat tárgyalásokat a szigetország hatóságaival, de elvárja, hogy ahol szükséges, ott London viszonozza a brüsszeli lépéseket — hangsúlyozták uniós tisztségviselők. A polgárok jogainak és státuszának a garantálása mindvégig az EU elsődleges célja volt a Brexitről folyó tárgyalások során. Az Európai Bizottság ezért sürgeti a tagállamokat, hogy legyenek nagyvonalúak a területükön élő brit állampolgárokkal, biztosítsák számukra a törvényes tartózkodás lehetőségét és bizonyos szociális jogok megőrzését — feltéve, hogy a szigetország is hasonlóan bánik az ott dolgozó uniós polgárokkal. A brüsszeli javaslatok szerint Európa és az Egyesült Királyság közötti légi közlekedés viszonylagos zavartalanságát szavatolná, ha a brit légitársaságok 2020 márciusáig még közlekedhetnének szigetországi és európai célállomások között. Jövő márciustól ugyanakkor már kiszorulnának a kontinensen belüli utasforgalom kiszolgálásából. Vagyis jövő áprilistól a British Airways még közlekedhetne London és Párizs között, de Párizs és Róma között már nem. Legkésőbb jövő év végéig a csatorna két partja között furikázó brit kamionok is szabad utat kapnának az EU-ban, de az uniós tagállamok közötti teherszállításban már nem vehetnének részt. A készenléti tervek egyik legfontosabbika a pénzügyi szektort érinti: a brüsszeli javaslatok itt azt célozzák, hogy az európai cégek meghatározott ideig továbbra is használhassák az Egyesült Királyság pénzügyi infrastruktúráját. A bizottsági előterjesztés nem foglalkozik azzal, hogy kemény Brexit esetén mi történik az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-tag Írország közötti határon. EU tisztségviselők erről csak annyit mondtak, hogy mindent meg kell tenni a fizikai határ létrehozásának elkerüléséért.
Frissítve: 2018.12.19. 19:32