Minden szervünknek árt az alkohol

Publikálás dátuma
2018.12.31. 12:31
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A nemzetközi adatok szerint világszerte 210 milliónál is több az alkoholisták száma, és az italozás nagyjából tíz évvel rövidíti meg a várható élettartamot.
Nincs olyan szervrendszerünk, amelyre ne lenne hatással az alkoholfogyasztás, és bár az ivásnak fontos kulturális és társasági szerepet tulajdonítunk, az egészségünk szempontjából mindenképpen előnyösebb, ha mérsékeljük az alkoholfogyasztást. Sok kutatás jutott arra az eredményre, egy-egy pohár vörösbor jót tesz az egészségünknek, ez azonban tényleg csak akkor igaz, ha naponta kevesebb mint 1 vagy 2 decit iszunk - írta az EgészségKalauz.
Az éveken keresztül tartó italozás a különböző májbetegségek első számú okozója, és olyan problémákat okozhat, mint a máj elzsírosodása, a májfibrózis és a májcirrózis. Emellett jelentős mértékben növeli például a máj daganatos megbetegedéseinek rizikóját. Az alkohol a szívet, illetve a vérereket is károsítja, hatására sokkal nagyobb az esély, hogy magas vérnyomás, szívbetegségek, agyvérzés alakuljon ki. 
Az alkohol jól ismert, mások számára is "látványos", rövid távú hatásai közé tartozik a koordináció, az ítélőképesség, a memória, a reakcióidő romlása, a hangulat ingadozása. A nagy mennyiségű alkohol felgyorsíthatja az agy öregedés folyamatait, és megnöveli a demencia kialakulásának rizikóját.
Az alkoholizmus egyik gyakori következménye az alultápláltság, vagyis nem jut elegendő fontos ásványi anyagok és vitamin. Ezek a mikrotápanyagok – például a magnézium vagy a B-vitaminok – az agy megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlenek, így újabb, illetve súlyosabb neurológiai problémákkal kell szembenézni. A nagy mennyiségű alkohol súlyos mentális problémákat is okozhat, például depressziót, szorongást, pánikbetegséget vagy hangulatingadozást. Az alkoholisták között rendkívül magas az öngyilkosságot megkísérlők aránya.
Bár sokan úgy gondolják, hogy az alkohol nagyszerű "altatószer", hosszabb távon megakadályozza a mély, pihentető alvási szakaszokat elérjük. Ennek leginkább érzékelhető következménye a nappali álmosság és letargia, de számtalan betegség rizikóját is emeli.
A rendszeresen, hosszabb időn keresztül fogyasztott, nagyobb mennyiségű alkohol tönkreteszi a hasnyálmirigyet is, ennek pedig a hasnyálmirigy-gyulladás és a cukorbetegség is egy lehetséges szövődménye. A nagyivók nemcsak az olyan "egyszerűbb" betegségekre fogékonyabbak, mint az influenza, de a különböző daganatos betegségek, például a hasnyálmirigy-, a máj-, a nyelőcső- és az emlőrák is gyakoribb.
Szerző
Témák
alkohol

Megbetegíthet a nem megfelelő étrend

Publikálás dátuma
2018.12.29. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pexels
Fontos, hogy a cukorbetegeknek – is - személyre szabott legyen az étrendjük.
A legtöbb, főleg 2-es típusú cukorbeteg jelentősebb súlyfelesleggel küzd, ami hozzájárul a szövődmények kialakulásához. Ezért is fontos a személyre szabott étrend kialakítása. A szakember ehhez figyelembe veszi a nemet, életkort, magasságot, testsúlyt. Fontos információ például, hogy az elmúlt fél-két évben változott-e testsúly. Számít, hogy a betegnek mi a foglalkozása, mert más étrendre van szüksége annak, aki ülő-, illetve fizikai munkát végez, de az időbeosztás vagy a műszak is befolyásolhatja az étkezések rendjét. Fontosak lehetnek a korábbi és a családban előforduló betegségek, a szedett gyógyszerek, valamint étrend-kiegészítők – mondta Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa.

Nem egyszerre

A dietetikusnak tudnia kell azt is, milyen ételeket szeret és nem tud megenni a beteg, valamint, hogy van-e táplálékallergiája, ételintoleranciája. A szakembernek be kell számolni a bevásárlási szokásokról, és „vallani kell” az ételkészítési ismereteiről, azaz tud-e főzni a beteg. Fontos, hogy nem szabad mindenen egyszerre változtatni – például ha eddig kolbászt szalonnát, fehér kenyeret és kalácsot evett, nem lehet egyik napról a másikra mindenről lemondani. 

Tippek

Ha lehet, a cukorbeteg fogyasszon sovány húst (bőr nélküli baromfihús, sertéskaraj, szűzpecsenye, vadhúsok), és az elkészítés során is törekedjen a zsírszegénységre. Használjon vegyesen a zsiradékokat: jó minőségű napraforgóolaj, repceolaj, kókuszolaj az ajánlott. Finomítatlan olívaolajat csak salátákhoz célszerű használni, az állati eredetű zsírokat (sertészsír) pedig minimalizálja. A vaj és a margarin helyett válasszon csökkentett zsírtartalmú vaj- vagy sajtkrémet, de a házilag fűszerezett túrókrém is jó megoldás lehet. Felvágottból is zsírszegényet válasszon; a zsírtartalom 100 grammnyi termékben ne haladja meg az 5 százalékot. Ha teheti, válasszon a baromfisonkák közül, vagy készítsen házi májast. Szalámi- és kolbászfélék, csak néhanapján kerüljenek a tányérjára.
Sokan úgy gondolják, a cukorbetegséggel küzdők örökre lemondhatnak a finom szénhidrátokról, hiszen a cukor mellett a másik fő ellenségnek számítanak. Pedig ez döntően a finomított, magas glikémiás index-szel rendelkező szénhidrátokra igaz. Az orvos és dietetikus által meghatározott mennyiségben és megfelelő napszaki elosztásban a lassú felszívódású szénhidrát tartalmú ételek is fogyaszthatóak (teljes kiőrlésű gabonából készült cukrozatlan pékáruk).
A panírozott ételeket a legtöbben zsemlemorzsával készítik el, viszont a cukorbetegeknek érdemes minden olyan alapanyagot kerülniük, amelyek gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak, ilyen például a fehér liszt és abból készült zsemlemorzsa is. Panírozáskor használjunk teljes kiőrlésű búza- vagy zablisztet, esetleg alternatív liszteket (pl. zsírtalanított lenmagliszt, szezámliszt). 
Sok családnál a köretet a krumpli, illetve a rizs alkotja, pedig ennél jóval szélesebb a kínálat, hiszen a cukorbetegség esetén bátran fogyasztható a bulgur, a kuszkusz, a köles, valamint a barna, illetve basmati rizst is. Ezek nemcsak egészségesek, de változatosak és finomak is - ajánlotta a szakember.
Szerző

Sportolni télen is lehet, sőt óvatosan ajánlott is

Publikálás dátuma
2018.12.28. 14:21
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Ideális terep a mozgásra a havas táj is: hógolyózhatunk, hóembert építhetünk vagy akár élvezhetjük a téli sportokat is. Ez utóbbit óvatosan tegyük, mert veszélyes is lehet.
Mint minden sport, a síelés, a korcsolyázás vagy a snowboardozás is számos veszélyforrást rejt magában. Egy esés ugyanis ficamot, rándulást, de akár törést is okozhat, de történhet váratlan ütközés is a sípályán. Ha azonban alaposan felkészülünk, körültekintőek vagyunk, és megfelelően védjük a testünket kívül-belül, akkor a téli sportok a balesetek helyett az élményekről szólnak majd. Kezdőként biztosan nem ússzuk meg kék foltok, zúzódások nélkül, de a cél a nagy sportsérülések elkerülése – mondta dr. Hidas Péter, a Budai Egészségközpont sportsebész szakorvosa.

Védőfelszerelésben

A fejvédő sisak viselete ugyan csak a gyerekeknek kötelező, de felnőttként is megéri rá beruházni. Ha esünk-kelünk, viseljünk párnázott térd-, könyök- és csuklóvédőt is, főként korcsolyázásnál. A snowboardozóknak pedig a gerincvédő használata is ajánlott. Viseljünk speciálisan síeléshez és snowboardozáshoz kifejlesztett szemüveget. Ez az arcunkat is védi, és lesikláskor nem éri a szemünket közvetlenül a hideg levegő, de a napsütötte, vakítóan fehér sípályán jobban is látunk vele.
Öltözzünk az időjárásnak megfelelően, hiszen elronthatja a mókát, ha fázunk. Célszerű téli sportokhoz kialakított, vízálló ruházatot választani, amely védelmet nyújt a hideg ellen, és elvezeti az izzadságot, így elkerülhetjük a megfázást. A kesztyű nemcsak a hidegtől, de a jeges hó okozta sérülésektől is megóvja a kezünket.

Felkészülten

Ha nem sportolunk rendszeresen, és irodai ülőmunkát végzünk, hasznos lehet már néhány héttel, akár hónappal a síelés előtt felkeresni egy szakembert, és néhány felkészítő, izomerősítő és a sérülésmegelőzés egyik legjobb módszerének számító úgynevezett proprioceptív gyakorlatot megtanulnunk. Végezzük ezeket minden nap 10-20 percig, ezzel ugyanis hozzájárulhatunk a komolyabb sérülések elkerüléséhez és az izmaink jobban bírják majd a terhelést, később jelentkezik a fáradtság, az izomláz, így jobban élvezhetjük a síelést.
Síelés és snowboardozás előtt melegítsünk be, hiszen ezek alaposan megdolgoztatják az egész testünket. Sportolás után pedig lazítsuk le izmainkat, nyújtsunk, így másnap is kellő lendülettel vethetjük bele magunkat a lejtő meghódításába. Az izmainkat regeneráljuk is: a síelést követő lazulás, wellness, szaunázás, esetleg masszázs is hasznos lehet.
Mindig a tudásunknak és edzettségi szintünknek megfelelő pályát válasszuk. Bármennyire is ügyesek vagyunk, előfordulhat, hogy elkerülhetetlen egy esés. Próbáljunk meg a lágy részeken, illetve az oldalunkon landolni, guruljunk behúzott fejjel. Fejsérülés esetén azonnal forduljunk szakorvoshoz, még akkor is, ha kicsi volt a koppanás vagy sisak volt rajtunk, mert a súlyosabb következményei, nem minden esetben jelentkeznek azonnal. Ha térdünk, vállunk vagy könyökünk sérül, és az ízület beduzzad, vagy még másnap is fáj, ne folytassuk a síelést. Jegeljük, pihentessük és hazaérve keressünk fel szakorvost. 
Ha fáradtnak érezzük magunkat, a csúszás helyett válasszuk inkább a sétát, pihenjünk, töltődjünk. Ilyenkor ugyanis kevésbé tudunk koncentrálni, így nagyobb a balesetveszély.
Szerző