„Egyre több a kritikus Orbánnal szemben”

Publikálás dátuma
2019.01.02 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Magyarország mellett kiállni nem ugyanaz, mint a kormányfő mellett kiállni – mondta Cséfalvay Katalin, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke, a Híd párt parlamenti képviselője.
Mit szól a budapesti tüntetésekhez? És ahhoz, hogy erőszakkal távolítottak el ellenzéki képviselőket a köztévéből? A Fidesz médiapolitikája, a szólásszabadság deformálása, a független közszolgálati sajtó ellehetetlenítése és felszámolása miatt várható következmény volt, hogy a tüntetések a közszolgálati televízió épületét sem kerülték el. Mára a pártpropaganda szócsövévé silányult a közmédia, s ez a demokrácia fokozatos felszámolásának szembeötlő jele, tünete. Némi huzavona után előbb lemondott, majd mégis marad Miroslav Lajcák külügyminiszter. Hogy értékeli? Örülök, mert Lajcák külügyminiszter jelenti a személyi garanciáját annak a külpolitikának, amit a Most-Híd is magáénak vall. Ez világos, erős uniós-, és NATO-orientációt jelent. Ezt sajnos újra és újra ki kell mondani, mert az utóbbi időben nem csak egyes ellenzéki pártok esetében, de a kormánykoalícióban is többször tapasztaltuk, hogy egyesek szívesen kacsintgatnának Oroszország felé, ami nagyon veszélyes.
A szlovák parlament elnöke az egyik nyíltan oroszbarát vezető politikus. Ennek fényében mennyire érzi fenyegetőnek ezt a veszélyt? Sajnos az orosz propagandának nálunk sokkal jobb terepe van, mint például Magyarországon, mert a társadalom egy részében él egyfajta rokonság-érzés Oroszországgal. Lengyelországnak megvan a maga hosszú történelme Oroszországgal kapcsolatban, azt hiszem, ezt nem kell magyarázni, Csehország pedig annyira a Nyugat része földrajzilag is, hogy ott nem kell komoly veszélytől tartani. Szlovákiában rengeteg olyan médium van, amely az oroszbarát érzésekre játszik rá, nem is sikertelenül, ezek nagy részében egyértelműen kimutatható, hogy konkrét kapcsolatuk is van oroszországi szervezetekkel. Ezek a közvéleményt, a parlamenti képviselőket is képesek befolyásolni. Nem örülök, hogy Andrej Danko házelnök már négyszer találkozott a Duma elnökével, de szerencsére ő nem alakítja a külpolitikát. Magyarország is rengeteg barátságos gesztust tesz Oroszországnak, ezen kívül akadályozza Ukrajna NATO-integrációját a nyelvtörvény miatt. A magyar kisebbség tagjaként abszolút megértem, hogy ez egy mennyire fontos és érzékeny téma. De így sem tartom korrektnek, hogy ez Ukrajna NATO-csatlakozását akadályozza, ez nem korrekt. Bilaterális alapon kellene megoldást találni a problémára.
Megfelelőnek tartotta a NATO és az Európai Unió reagálását arra, hogy Oroszország lezárta a Kercsi-szorost és ukrán hadihajókat foglalt el, ukrán katonákat tartóztatott le? Kicsit csalódott voltam, ki kellett volna nyíltan mondani, hogy ez agresszió. Együtt ülnek a Fidesszel az Európai Néppártban (EPP). Milyennek tartja a magyar kormánypárt helyzetét? Napirendre kerülhet a kizárás? Kampányidőszakot él meg a Néppárt, ráadásul belső kampány is volt, Alexander Stubbnak nyilván karakteresen meg kellett magát különböztetnie Manfred Webertől, ebben a helyzetben szerintem a valósnál nagyobb hangsúlyt kaptak a Fidesz és a Néppárt egy része között folyó viták. De a hivatalos megbeszéléseken túl, a folyosókon azért valóban gyakran hangzanak el komoly kifogások Orbán Viktorékkal szemben. Egyre több a kritikus Orbán Viktorral szemben, főleg a demokrácia állapotát és a Fidesz EU-hoz való viszonyát illetően. A Fideszt egyelőre védi a néppárti tagsága, ha nem ebben a frakcióban ülnének, már sokkal hamarabb elkezdődtek volna az uniós vizsgálatok. Ugyanakkor ebben a vitában a Néppárton belül is a leghangsúlyosabb szempont, hogy érzékeljük a populizmus megerősödését egész Európában, elég Matteo Salvinire gondolni. Így még mindig jobb a Fideszt megpróbálni a Néppártban tartani és dialógust folytatni vele. Egy kizárással csak fölöslegesen erősítenénk a Salvini-, Steve Bannon-féle vonalat. Manfred Weber az EP-választások után kritikusabb lesz a Fidesszel? Weber többek között azzal nyert a Néppárton belül, hogy világossá tette: nem ért egyet azzal, hogy – elsősorban a migráció miatt – hasadás keletkezett az EU-ban a keleti és a nyugati tagállamok között. Weber hangsúlyozta, hogy megérti a problémáinkat, szerintem bizottsági elnökként is erre törekszik majd.
Orbán Viktor rendszeresen beszél erről a törésvonalról, szerinte a demokrácia-eljárások csak afféle büntetések a bevándorlást elutasító, szegényebb keleti tagállamokkal szemben. Ezzel egyetért? Orbán Viktor veszélyesen leegyszerűsíti a kérdést. A kötelező menekültkvóták valóban komoly problémát jelentettek volna, de ezen már túl vagyunk. Orbán az unió valós kifogásait csak belpolitikai célokra használja és nagyon aggódok, amikor valamiféle alternatív demokrácia bevezetéséről beszél. Mi ezt itt Vladimir Meciar idejében megértük már. Meciar is megerőszakolta a demokrácia szabályait. Ezt nagyon veszélyesnek tartom. Szlovákiában mi lesz az EP-kampány fő témája? Nálunk egyértelműen a migráció. Egy hónapja még mást mondtam volna, de most már úgy vélem, Szlovákiában is a migrációról szól majd a kampány. Szerintem az EPP tagpártjainak az a feladata, hogy pozitív témákat hangsúlyozzunk, és a „parancsolgató, rossz Brüsszelről” szóló hazugságokat megcáfoljuk. Hogy változhat az Európai Parlament összetétele a választások után? Szerintem ez a választás a hazugság, a populizmus és az észérvek versenyéről szól majd, remélem, hogy az utóbbi fog nyerni.
Milyennek látja a V4-ek együttműködését? A Politico brüsszeli lapnak azt mondta egy cseh diplomata, valójában inkább már „V2+2”-ről szól az együttműködés, mert míg Magyarország és Lengyelország az EU perifériája felé sodródik, Csehország és Szlovákia egyértelműen a centrumba hajt. Fontos a V4-ek, fontosak a konkrét közös beruházások, a közeledési korridorok, a védelmi kooperáció. Ráadásul az Európai Tanácsban a 28-ból négy egységes szavazat sokat jelent. De ez nem jelenti azt, hogy támogatni kell azt, ami Lengyelországban és Magyarországon történik, amit Orbán Viktor csinál. Ha egyszer esetleg kialakul egy „mag Európa” és egy periféria, akkor Szlovákiának egyértelműen a centrumban a helye, nekünk ezen kell dolgoznunk. De közben – és a szlovák V4-es elnökség is erről szól – az egész V4-eket közelebb szeretnénk vinni az EU-hoz, és erősíteni a szolidaritást. Még emlékszünk, amikor visegrádi barátaink kiálltak mellettünk a meciari időszak alatt, most ezt kell tennünk nekünk is. De Magyarország mellett kiállni nem ugyanaz, mint Orbán Viktor mellett kiállni. Van veszélye egy centrum-periféria szerkezetű EU kialakulásának? Igen, bár én nem szeretném, hogy ez így legyen. Ezért kell minden esetben a centrumba törekednie az egész régiónak, így Magyarországnak is. Mert a döntések mindig itt születnek majd meg. És ahogy a külügyminiszterünk szokta mondani: aki nincs az asztalnál, az az étlapra kerül. 
Érdekes, ez Orbán Viktor egyik kedvenc mondása is. Milyennek látja a szlovák-magyar kapcsolatokat? Nagyon jók, a legjobbak évtizedek óta. Ez szerintem a pártunknak, Bugár Béla pártelnöknek is köszönhető, mert mindig az együttműködésre törekedtünk. Szerintem a kapcsolatok javulásában fontos szerepe volt annak is, hogy a szlovákiai magyar kisebbség helyzete is javul, a szlovák népesség már nem tekint idegenként ránk. A CEU ügye mennyit árthat Magyarország nemzetközi megítélésének? Sajnos ez is Vladimir Meciarra emlékeztet: akkor éltük meg azt itt Szlovákiában, hogy egyes „szófogadatlan” egyetemeket becsuktak és nyitottak helyettük újakat, szófogadóakat. Én is egyetemi oktató vagyok, így erre eleve nagyon érzékeny vagyok. Ráadásul a CEU nagyon sok jót hozott Magyarországnak, én nagyon szeretném, ha maradna, mert Budapesten van a helye. Paradox, hogy a Brexit során egymással versenyzünk azért, hogy nemzetközi intézmények a mi országunkban telepedjenek le, miközben egy ilyen rangos egyetemet meg elzavarunk.
Frissítve: 2019.01.02 11:20

Jövő héten eldőlhet az MTA sorsa

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:15

Fotó: Népszava/ Vajda József
„Konstruktív hangulatban” tárgyalt péntek reggel Palkovics László innovációs miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László az akadémiai kutatóhálózat jövőjéről, megállapodás azonban továbbra sem született, holott a hét elején még mindkét fél ebben bízott. Akadémiai forrásunk szerint e mögött az állhat, hogy az MTA vezetése elutasította azokat a minisztériumi terveket, amelyek egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásában látnák szívesen az akadémiai kutatóintézeteket – hasonlóképp a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartóváltásához. Más forrásunk szerint a pénteki találkozó valóban barátságosabb volt, mint az eddigiek, és nyolc hónap után először erős megegyezési szándék érezhető mindkét fél részéről. Az egyeztetések jövő héten folytatódnak. Kedden az Akadémia elnöksége is ülésezik, ami után Lovász László bejelentheti, mire számíthatnak a kutatóintézetek. Lovász egyébként már lapunknak adott keddi interjújában is arról beszélt: nem tudja elképzelni, az alapítványi forma hogyan lenne alkalmazható az MTA kutatóhálózatára. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén pedig Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója vitatta a Palkovics-terv jogszerűségét. Szerinte ha az MTA átadná kutatóhálózatát egy alapítványnak, azzal önként le kellene mondania ingatlanjairól, vagyis vagyonának egy jelentős részéről, ami minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmondana. A kutatók azt is kifogásolják, hogy miközben Palkovics elrendelte az akadémiai kutatóhálózat átvilágítását, és ígéretet tett arra, hogy annak lezárultáig, vagyis március végéig békén hagyják a kutatóintézeteket, január végén megjelent az úgynevezett Tématerületi Kiválósági Program, amely jórészt az Akadémiától jogszerűtlenül elvont milliárdokból kínál pályázati forrásokat nemcsak akadémiai, de egyetemi és más állami kutatóintézeteknek is. A pályázat beadásának határideje február végén lejár, az MTA vezetése viszont csak úgy hajlandó ezen elindítani saját intézeteit, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják a törvénytelenül visszatartott, alapfinanszírozásra szánt költségvetési forrásokat, mintegy 17 milliárd forintot. Azt ugyanis jogszerűtlennek és méltatlannak tartják, hogy míg az egyetemeknek és más kutatóintézeteknek az biztosított, az MTA-nak az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is pályázati pénzekből kelljen fizetnie.  

Sztrájkba hívja a közszolgálatban dolgozókat az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:11
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A testület ügyvivője, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke aláírásával megjelent, „A közszolgálat védelmében” címen közreadott felhívás arra emlékeztet, hogy a kezdő bolti eladók fizetése legkevesebb 276 ezer forint, miközben egy több diplomával rendelkező, nyelveket beszélő, 20 éve a pályán lévő gyermekeinkről vagy idős szüleinkről gondoskodó szakember bruttó 195 500, nettó havi 120 ezer forintot keres. A Földiák András vezetésével összefogott nyolc szakszervezet szerint ez a helyzet elfogadhatatlan, de csak akkor lehet rajta változtatni, ha minél többen csatlakoznak a sztrájkfelhíváshoz. Ezért kérik az érdekvédelmi szervezetekhez tartozókat és a nem szakszervezeti tagokat is, hogy töltsék ki a sztrájkbizottság által összeállított sztrájkkészültséget felmérő lapot  Az adatokat a hónap végéig gyűjtik, majd az eredmény alapján várhatóan a miniszterelnökhöz fordulnak és kezdeményezik a tárgyalások megkezdését a közszféra béremeléseiről.
Szerző
Frissítve: 2019.02.22 18:12