„Nagy veszélyt hordoz a kétharmad”

Publikálás dátuma
2018.12.22 09:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Mindig is elutasítottam azt a torz szemléletet, hogy vallásos ember csak jobboldali lehet – nyilatkozta Beer Miklós váci püspök. A katolikus vezető szolidáris a tüntetőkkel.
„Tisztelem bennetek azt a kitartást, elszántságot, amely a hideg idő, az éj sötétje ellenére is erőt ad, hogy egymást erősítsétek célotok elérésében” – üzente a kormány ellen tiltakozó tömegnek. Mi késztette rá, hogy levelet írjon a demonstrálóknak? Alapvetően az indított megszólalásra, hogy láttam vandál cselekedeteket is, rongálást, rendőrök elleni provokációt. Úgy gondoltam, ezt nem szabad szó nélkül hagyni. Kértem az embereket, hogy őrizzék meg a méltóságukat. Vigyázzanak arra, hogy amikor állampolgári jogaikat gyakorolják, ne legyenek erőszakosak. Nincs ok a vandalizmusra. Tehát elítéli az utcai erőszakot, de a békés tiltakozást jogosnak tartja. Más demonstrációk esetében is érvényes, hogy becsülendő, ha valaki képviseli a véleményét, és áldozatot hoz érte. Előbb idézett mondata arra utal, hogy kifejezetten szolidaritást vállal az úgynevezett rabszolgatörvény ellen tüntetőkkel. Jól értem? Így van. Óvatosan kell fogalmaznom, mert máris rám sütötték, hogy beszálltam a pártpolitikai csatározásokba. Pedig erről szó sincs. Katolikus püspökként nem is állhatok ki egyik párt mellett sem. Az egyházi tanítás szerint helyes, ha a katolikus vezetők állást foglalnak közéleti kérdésekben, de tartózkodniuk kell a pártpolitikától. Pontosan. Mindegyik pártban vannak hittestvéreim. Mindig is elutasítottam azt a torz szemléletet, hogy vallásos ember csak jobboldali lehet. Nekem ugyanúgy vannak barátaim a Fideszben és a KDNP-ben, ahogyan ellenzéki pártokban is. Némelyik püspöktársa nem volt ennyire visszafogott, amikor a jobboldal mellett kampányolt. Ezt nem tudom elfogadni. Ragaszkodnunk kell a pártatlanságunkhoz. Baj van, ha elkötelezzük magunkat valamelyik párt mellett. Politikai értelemben mennyire megosztott a püspöki kar? Mint minden testületben, nálunk is széles a paletta. Személyes kötődések is magyarázhatnak politikai szimpátiákat. A pártoktól azonban az egyházi vezetőknek távolságot kell tartaniuk. Nem hiszem, hogy bármelyik püspöktársam másként gondolná.

Biztos ebben? Remélem. Még akkor is, ha nem mindig látszik így. Senkit nem akarok megbántani. Időnként hibázunk. Mindenki hibázhat. Aztán újra meg kell találni a helyes irányt – a politikával való kapcsolatunkban is. A tüntetőknek szóló levelében azt is írja, hogy keserűség van az emberekben, mert nem hallgatják meg a szavukat. Konkrét esetekre gondol, vagy olyan mentalitásra, ami általánosságban jellemzi a hatalmat? Kívülről úgy látom, hogy a kétharmados parlamenti többség nagy veszélyt hordoz magában. Gyakorlatilag nincs ellenzék. Most éppen van. Az ellenzéki politikusok is azért mentek ki az utcára, mert úgy tapasztalták, hogy a parlamentben nem hallgatják meg őket. Mondhatják rám, hogy naiv és idealisztikus vagyok, de azt tartanám jónak, ha a kormány pozitív diszkriminációt gyakorolna az ellenzék felé. Akármilyen jó szándék vezérel is egy csapatot, óhatatlanul előfordul, hogy téved. Szükség van kontrollra. Ha bölcs akarsz lenni – idézem Ferenc pápát –, akkor többet hallgass, és kevesebbet beszélj. Figyelj arra, hogy ki és mit mond. Ha már szóba került az erőszakmentesség: az elvileg közszolgálati televízió székházában biztonsági őrök ellenzéki képviselőket bántalmaztak. Látta a felvételeket? Érthetetlen, miért nem engedték meg, hogy beolvassák a tévében az ellenzék öt pontját. És akkor nem lett volna ez a cirkusz. Ezért gondolom, hogy a kormánynak gesztusokat kellene tennie. Jézus Krisztus személyében az Úristen példaként állította elénk, hogy hajoljunk le a kicsinyekhez, forduljunk a gyöngék felé. Attól leszünk többek, hogy nem az önző érdekeink alapján cselekszünk. A Fidesz az utcára vonulókat „Soros-ügynököknek” és „keresztényelleneseknek” bélyegezte. Valójában ki itt a keresztényellenes? Hát, igen. A megszólalásomhoz hozzájárult, hogy a közvetítésekben találkozni lehetett egy-két durván vallásellenes megnyilvánulással is. Az viszont mindenképpen kérdés, hogy kinek van joga keresztényellenesnek nyilvánítani valakit. Disszonáns ezt hallani politikusok szájából. Nem akárki, hanem Sólyom László volt köztársasági elnök mondta, hogy külön kell választani a politikai kereszténységet és a hitből fakadó Jézus-keresést. Természetesen a hiteles kereszténységnek csak az utóbbihoz lehet köze. A tüntetéseket az úgynevezett rabszolgatörvény elfogadása robbantotta ki. A demonstrációkon ezen túlmenően tiltakoznak a sajtószabadság korlátozása ellen is… ...egymás után szűnnek meg a kormányhoz nem közeli médiumok. Hogyan lehet ezt nem észrevenni? A párbeszéd hiánya senkinek sem jó. Hallgassuk meg egymást! Miért kell félni a másik véleményétől? Tovább is van: a mindent átszövő korrupció, a felülről vezérelt közigazgatási bíróságok létrehozása, vagy például a CEU elűzése és az egyetemi autonómia csorbítása ellen. A katolikus híveket mennyire foglalkoztatják ezek az ügyek? Úgy veszem észre, hogy nem nagyon. A migráció kérdése még mindig jobban. A közgondolkodásba az ment át, hogy „nem leszünk bevándorlóország”. Hívő emberként szomorúan látom, mennyire kevesen tekintik követendőnek Ferenc pápát, aki rendszeresen megszólal a menekültek megsegítése érdekében. Pedig mintha a vidéki Magyarország is mozgolódna. Többek között Vácon is szerveztek ellenzéki demonstrációt, és ön erre a rendezvényre is küldött levelet. Kerültem az aktuálpolitikát, a karácsony üzenetére hívtam fel a figyelmet. Mire számít, hova futhatnak ki az utcán tapasztalható indulatok? Reménységet ad, hogy az egyik tüntetésen, amikor kiemelték a bajkeverőket, a tömeg megtapsolta a rendőröket. Nem tudom eldönteni, hogy a kormány részéről milyen lesz a folytatás. Magamat ismétlem: jó lenne, ha az ellenzék kapna egy jelzést, hogy „igen, meghallgatunk titeket”. Csak éppen eddigi tudásunk szerint a kormány még a tárgyalást is a gyengeség jelének tartja. Talán majd belátják, hogy hosszú távon ez nem működik. Reménykedem, hogy megnyílik az út a párbeszéd előtt. „Boldog karácsonyt, Miniszterelnök Úr!” – a tüntetők egyik szlogenje arra utalt, hogy Orbán Viktor, amikor a parlamentben korrupcióval és diktatúra kiépítésével vádolták, érdemi válasz helyett csak annyit mondott: „Boldog karácsonyt kívánok!”. Mennyiben tekinti örvendetes fejleménynek, hogy a kormányfő jóvoltából az ünnep új jelentéstartalommal bővült? A karácsony szláv eredetű szó, a magyar nyelv kis módosítással megőrizte az eredeti formát. A karácsony jelentése: változás. Az ünnep lényege az, hogy javítsunk az életünkön, tegyük félre az irigységet, a gyanakvást, a féltékenységet. Mert így nem mehet tovább. Hallgassuk meg Istent, forduljunk felé! Ferenc pápa egyik kedvenc mondása szerint ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Ne féljünk megváltozni, és szeressük a másikat!

NÉVJEGY

1943-ban született Budapesten, gyerekkora egy részét Zebegényben töltötte. Gimnáziumba Vácra járt, majd elvégezte a budapesti Központi Papnevelő Intézetet. 1966-ban szentelték pappá Esztergomban, a Hittudományi Akadémián teológiai doktorrá avatták. Kőbányán, Szobon, Márianosztrán, Pilismaróton, Dömösön és Esztergomban is teljesített lelkipásztori szolgálatot. Filozófiát is tanított az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. 2000-ben az Esztergom-Budapest főegyházmegye segédpüspöke lett, II. János Pál pápa 2003-ban nevezte ki a váci egyházmegye püspökévé. 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét, rá két évvel a Radnóti Miklósról elnevezett antirasszista díjat és a Raoul Wallenberg-díjat.

2018.12.22 09:00
Frissítve: 2018.12.22 11:03

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44