„Nagy veszélyt hordoz a kétharmad”

Publikálás dátuma
2018.12.22 09:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Mindig is elutasítottam azt a torz szemléletet, hogy vallásos ember csak jobboldali lehet – nyilatkozta Beer Miklós váci püspök. A katolikus vezető szolidáris a tüntetőkkel.
„Tisztelem bennetek azt a kitartást, elszántságot, amely a hideg idő, az éj sötétje ellenére is erőt ad, hogy egymást erősítsétek célotok elérésében” – üzente a kormány ellen tiltakozó tömegnek. Mi késztette rá, hogy levelet írjon a demonstrálóknak? Alapvetően az indított megszólalásra, hogy láttam vandál cselekedeteket is, rongálást, rendőrök elleni provokációt. Úgy gondoltam, ezt nem szabad szó nélkül hagyni. Kértem az embereket, hogy őrizzék meg a méltóságukat. Vigyázzanak arra, hogy amikor állampolgári jogaikat gyakorolják, ne legyenek erőszakosak. Nincs ok a vandalizmusra. Tehát elítéli az utcai erőszakot, de a békés tiltakozást jogosnak tartja. Más demonstrációk esetében is érvényes, hogy becsülendő, ha valaki képviseli a véleményét, és áldozatot hoz érte. Előbb idézett mondata arra utal, hogy kifejezetten szolidaritást vállal az úgynevezett rabszolgatörvény ellen tüntetőkkel. Jól értem? Így van. Óvatosan kell fogalmaznom, mert máris rám sütötték, hogy beszálltam a pártpolitikai csatározásokba. Pedig erről szó sincs. Katolikus püspökként nem is állhatok ki egyik párt mellett sem. Az egyházi tanítás szerint helyes, ha a katolikus vezetők állást foglalnak közéleti kérdésekben, de tartózkodniuk kell a pártpolitikától. Pontosan. Mindegyik pártban vannak hittestvéreim. Mindig is elutasítottam azt a torz szemléletet, hogy vallásos ember csak jobboldali lehet. Nekem ugyanúgy vannak barátaim a Fideszben és a KDNP-ben, ahogyan ellenzéki pártokban is. Némelyik püspöktársa nem volt ennyire visszafogott, amikor a jobboldal mellett kampányolt. Ezt nem tudom elfogadni. Ragaszkodnunk kell a pártatlanságunkhoz. Baj van, ha elkötelezzük magunkat valamelyik párt mellett. Politikai értelemben mennyire megosztott a püspöki kar? Mint minden testületben, nálunk is széles a paletta. Személyes kötődések is magyarázhatnak politikai szimpátiákat. A pártoktól azonban az egyházi vezetőknek távolságot kell tartaniuk. Nem hiszem, hogy bármelyik püspöktársam másként gondolná.

Biztos ebben? Remélem. Még akkor is, ha nem mindig látszik így. Senkit nem akarok megbántani. Időnként hibázunk. Mindenki hibázhat. Aztán újra meg kell találni a helyes irányt – a politikával való kapcsolatunkban is. A tüntetőknek szóló levelében azt is írja, hogy keserűség van az emberekben, mert nem hallgatják meg a szavukat. Konkrét esetekre gondol, vagy olyan mentalitásra, ami általánosságban jellemzi a hatalmat? Kívülről úgy látom, hogy a kétharmados parlamenti többség nagy veszélyt hordoz magában. Gyakorlatilag nincs ellenzék. Most éppen van. Az ellenzéki politikusok is azért mentek ki az utcára, mert úgy tapasztalták, hogy a parlamentben nem hallgatják meg őket. Mondhatják rám, hogy naiv és idealisztikus vagyok, de azt tartanám jónak, ha a kormány pozitív diszkriminációt gyakorolna az ellenzék felé. Akármilyen jó szándék vezérel is egy csapatot, óhatatlanul előfordul, hogy téved. Szükség van kontrollra. Ha bölcs akarsz lenni – idézem Ferenc pápát –, akkor többet hallgass, és kevesebbet beszélj. Figyelj arra, hogy ki és mit mond. Ha már szóba került az erőszakmentesség: az elvileg közszolgálati televízió székházában biztonsági őrök ellenzéki képviselőket bántalmaztak. Látta a felvételeket? Érthetetlen, miért nem engedték meg, hogy beolvassák a tévében az ellenzék öt pontját. És akkor nem lett volna ez a cirkusz. Ezért gondolom, hogy a kormánynak gesztusokat kellene tennie. Jézus Krisztus személyében az Úristen példaként állította elénk, hogy hajoljunk le a kicsinyekhez, forduljunk a gyöngék felé. Attól leszünk többek, hogy nem az önző érdekeink alapján cselekszünk. A Fidesz az utcára vonulókat „Soros-ügynököknek” és „keresztényelleneseknek” bélyegezte. Valójában ki itt a keresztényellenes? Hát, igen. A megszólalásomhoz hozzájárult, hogy a közvetítésekben találkozni lehetett egy-két durván vallásellenes megnyilvánulással is. Az viszont mindenképpen kérdés, hogy kinek van joga keresztényellenesnek nyilvánítani valakit. Disszonáns ezt hallani politikusok szájából. Nem akárki, hanem Sólyom László volt köztársasági elnök mondta, hogy külön kell választani a politikai kereszténységet és a hitből fakadó Jézus-keresést. Természetesen a hiteles kereszténységnek csak az utóbbihoz lehet köze. A tüntetéseket az úgynevezett rabszolgatörvény elfogadása robbantotta ki. A demonstrációkon ezen túlmenően tiltakoznak a sajtószabadság korlátozása ellen is… ...egymás után szűnnek meg a kormányhoz nem közeli médiumok. Hogyan lehet ezt nem észrevenni? A párbeszéd hiánya senkinek sem jó. Hallgassuk meg egymást! Miért kell félni a másik véleményétől? Tovább is van: a mindent átszövő korrupció, a felülről vezérelt közigazgatási bíróságok létrehozása, vagy például a CEU elűzése és az egyetemi autonómia csorbítása ellen. A katolikus híveket mennyire foglalkoztatják ezek az ügyek? Úgy veszem észre, hogy nem nagyon. A migráció kérdése még mindig jobban. A közgondolkodásba az ment át, hogy „nem leszünk bevándorlóország”. Hívő emberként szomorúan látom, mennyire kevesen tekintik követendőnek Ferenc pápát, aki rendszeresen megszólal a menekültek megsegítése érdekében. Pedig mintha a vidéki Magyarország is mozgolódna. Többek között Vácon is szerveztek ellenzéki demonstrációt, és ön erre a rendezvényre is küldött levelet. Kerültem az aktuálpolitikát, a karácsony üzenetére hívtam fel a figyelmet. Mire számít, hova futhatnak ki az utcán tapasztalható indulatok? Reménységet ad, hogy az egyik tüntetésen, amikor kiemelték a bajkeverőket, a tömeg megtapsolta a rendőröket. Nem tudom eldönteni, hogy a kormány részéről milyen lesz a folytatás. Magamat ismétlem: jó lenne, ha az ellenzék kapna egy jelzést, hogy „igen, meghallgatunk titeket”. Csak éppen eddigi tudásunk szerint a kormány még a tárgyalást is a gyengeség jelének tartja. Talán majd belátják, hogy hosszú távon ez nem működik. Reménykedem, hogy megnyílik az út a párbeszéd előtt. „Boldog karácsonyt, Miniszterelnök Úr!” – a tüntetők egyik szlogenje arra utalt, hogy Orbán Viktor, amikor a parlamentben korrupcióval és diktatúra kiépítésével vádolták, érdemi válasz helyett csak annyit mondott: „Boldog karácsonyt kívánok!”. Mennyiben tekinti örvendetes fejleménynek, hogy a kormányfő jóvoltából az ünnep új jelentéstartalommal bővült? A karácsony szláv eredetű szó, a magyar nyelv kis módosítással megőrizte az eredeti formát. A karácsony jelentése: változás. Az ünnep lényege az, hogy javítsunk az életünkön, tegyük félre az irigységet, a gyanakvást, a féltékenységet. Mert így nem mehet tovább. Hallgassuk meg Istent, forduljunk felé! Ferenc pápa egyik kedvenc mondása szerint ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Ne féljünk megváltozni, és szeressük a másikat!

NÉVJEGY

1943-ban született Budapesten, gyerekkora egy részét Zebegényben töltötte. Gimnáziumba Vácra járt, majd elvégezte a budapesti Központi Papnevelő Intézetet. 1966-ban szentelték pappá Esztergomban, a Hittudományi Akadémián teológiai doktorrá avatták. Kőbányán, Szobon, Márianosztrán, Pilismaróton, Dömösön és Esztergomban is teljesített lelkipásztori szolgálatot. Filozófiát is tanított az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. 2000-ben az Esztergom-Budapest főegyházmegye segédpüspöke lett, II. János Pál pápa 2003-ban nevezte ki a váci egyházmegye püspökévé. 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét, rá két évvel a Radnóti Miklósról elnevezett antirasszista díjat és a Raoul Wallenberg-díjat.

Frissítve: 2018.12.22 11:03

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.