„Nagy veszélyt hordoz a kétharmad”

Publikálás dátuma
2018.12.22. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Mindig is elutasítottam azt a torz szemléletet, hogy vallásos ember csak jobboldali lehet – nyilatkozta Beer Miklós váci püspök. A katolikus vezető szolidáris a tüntetőkkel.
„Tisztelem bennetek azt a kitartást, elszántságot, amely a hideg idő, az éj sötétje ellenére is erőt ad, hogy egymást erősítsétek célotok elérésében” – üzente a kormány ellen tiltakozó tömegnek. Mi késztette rá, hogy levelet írjon a demonstrálóknak? Alapvetően az indított megszólalásra, hogy láttam vandál cselekedeteket is, rongálást, rendőrök elleni provokációt. Úgy gondoltam, ezt nem szabad szó nélkül hagyni. Kértem az embereket, hogy őrizzék meg a méltóságukat. Vigyázzanak arra, hogy amikor állampolgári jogaikat gyakorolják, ne legyenek erőszakosak. Nincs ok a vandalizmusra. Tehát elítéli az utcai erőszakot, de a békés tiltakozást jogosnak tartja. Más demonstrációk esetében is érvényes, hogy becsülendő, ha valaki képviseli a véleményét, és áldozatot hoz érte. Előbb idézett mondata arra utal, hogy kifejezetten szolidaritást vállal az úgynevezett rabszolgatörvény ellen tüntetőkkel. Jól értem? Így van. Óvatosan kell fogalmaznom, mert máris rám sütötték, hogy beszálltam a pártpolitikai csatározásokba. Pedig erről szó sincs. Katolikus püspökként nem is állhatok ki egyik párt mellett sem. Az egyházi tanítás szerint helyes, ha a katolikus vezetők állást foglalnak közéleti kérdésekben, de tartózkodniuk kell a pártpolitikától. Pontosan. Mindegyik pártban vannak hittestvéreim. Mindig is elutasítottam azt a torz szemléletet, hogy vallásos ember csak jobboldali lehet. Nekem ugyanúgy vannak barátaim a Fideszben és a KDNP-ben, ahogyan ellenzéki pártokban is. Némelyik püspöktársa nem volt ennyire visszafogott, amikor a jobboldal mellett kampányolt. Ezt nem tudom elfogadni. Ragaszkodnunk kell a pártatlanságunkhoz. Baj van, ha elkötelezzük magunkat valamelyik párt mellett. Politikai értelemben mennyire megosztott a püspöki kar? Mint minden testületben, nálunk is széles a paletta. Személyes kötődések is magyarázhatnak politikai szimpátiákat. A pártoktól azonban az egyházi vezetőknek távolságot kell tartaniuk. Nem hiszem, hogy bármelyik püspöktársam másként gondolná.

Biztos ebben? Remélem. Még akkor is, ha nem mindig látszik így. Senkit nem akarok megbántani. Időnként hibázunk. Mindenki hibázhat. Aztán újra meg kell találni a helyes irányt – a politikával való kapcsolatunkban is. A tüntetőknek szóló levelében azt is írja, hogy keserűség van az emberekben, mert nem hallgatják meg a szavukat. Konkrét esetekre gondol, vagy olyan mentalitásra, ami általánosságban jellemzi a hatalmat? Kívülről úgy látom, hogy a kétharmados parlamenti többség nagy veszélyt hordoz magában. Gyakorlatilag nincs ellenzék. Most éppen van. Az ellenzéki politikusok is azért mentek ki az utcára, mert úgy tapasztalták, hogy a parlamentben nem hallgatják meg őket. Mondhatják rám, hogy naiv és idealisztikus vagyok, de azt tartanám jónak, ha a kormány pozitív diszkriminációt gyakorolna az ellenzék felé. Akármilyen jó szándék vezérel is egy csapatot, óhatatlanul előfordul, hogy téved. Szükség van kontrollra. Ha bölcs akarsz lenni – idézem Ferenc pápát –, akkor többet hallgass, és kevesebbet beszélj. Figyelj arra, hogy ki és mit mond. Ha már szóba került az erőszakmentesség: az elvileg közszolgálati televízió székházában biztonsági őrök ellenzéki képviselőket bántalmaztak. Látta a felvételeket? Érthetetlen, miért nem engedték meg, hogy beolvassák a tévében az ellenzék öt pontját. És akkor nem lett volna ez a cirkusz. Ezért gondolom, hogy a kormánynak gesztusokat kellene tennie. Jézus Krisztus személyében az Úristen példaként állította elénk, hogy hajoljunk le a kicsinyekhez, forduljunk a gyöngék felé. Attól leszünk többek, hogy nem az önző érdekeink alapján cselekszünk. A Fidesz az utcára vonulókat „Soros-ügynököknek” és „keresztényelleneseknek” bélyegezte. Valójában ki itt a keresztényellenes? Hát, igen. A megszólalásomhoz hozzájárult, hogy a közvetítésekben találkozni lehetett egy-két durván vallásellenes megnyilvánulással is. Az viszont mindenképpen kérdés, hogy kinek van joga keresztényellenesnek nyilvánítani valakit. Disszonáns ezt hallani politikusok szájából. Nem akárki, hanem Sólyom László volt köztársasági elnök mondta, hogy külön kell választani a politikai kereszténységet és a hitből fakadó Jézus-keresést. Természetesen a hiteles kereszténységnek csak az utóbbihoz lehet köze. A tüntetéseket az úgynevezett rabszolgatörvény elfogadása robbantotta ki. A demonstrációkon ezen túlmenően tiltakoznak a sajtószabadság korlátozása ellen is… ...egymás után szűnnek meg a kormányhoz nem közeli médiumok. Hogyan lehet ezt nem észrevenni? A párbeszéd hiánya senkinek sem jó. Hallgassuk meg egymást! Miért kell félni a másik véleményétől? Tovább is van: a mindent átszövő korrupció, a felülről vezérelt közigazgatási bíróságok létrehozása, vagy például a CEU elűzése és az egyetemi autonómia csorbítása ellen. A katolikus híveket mennyire foglalkoztatják ezek az ügyek? Úgy veszem észre, hogy nem nagyon. A migráció kérdése még mindig jobban. A közgondolkodásba az ment át, hogy „nem leszünk bevándorlóország”. Hívő emberként szomorúan látom, mennyire kevesen tekintik követendőnek Ferenc pápát, aki rendszeresen megszólal a menekültek megsegítése érdekében. Pedig mintha a vidéki Magyarország is mozgolódna. Többek között Vácon is szerveztek ellenzéki demonstrációt, és ön erre a rendezvényre is küldött levelet. Kerültem az aktuálpolitikát, a karácsony üzenetére hívtam fel a figyelmet. Mire számít, hova futhatnak ki az utcán tapasztalható indulatok? Reménységet ad, hogy az egyik tüntetésen, amikor kiemelték a bajkeverőket, a tömeg megtapsolta a rendőröket. Nem tudom eldönteni, hogy a kormány részéről milyen lesz a folytatás. Magamat ismétlem: jó lenne, ha az ellenzék kapna egy jelzést, hogy „igen, meghallgatunk titeket”. Csak éppen eddigi tudásunk szerint a kormány még a tárgyalást is a gyengeség jelének tartja. Talán majd belátják, hogy hosszú távon ez nem működik. Reménykedem, hogy megnyílik az út a párbeszéd előtt. „Boldog karácsonyt, Miniszterelnök Úr!” – a tüntetők egyik szlogenje arra utalt, hogy Orbán Viktor, amikor a parlamentben korrupcióval és diktatúra kiépítésével vádolták, érdemi válasz helyett csak annyit mondott: „Boldog karácsonyt kívánok!”. Mennyiben tekinti örvendetes fejleménynek, hogy a kormányfő jóvoltából az ünnep új jelentéstartalommal bővült? A karácsony szláv eredetű szó, a magyar nyelv kis módosítással megőrizte az eredeti formát. A karácsony jelentése: változás. Az ünnep lényege az, hogy javítsunk az életünkön, tegyük félre az irigységet, a gyanakvást, a féltékenységet. Mert így nem mehet tovább. Hallgassuk meg Istent, forduljunk felé! Ferenc pápa egyik kedvenc mondása szerint ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Ne féljünk megváltozni, és szeressük a másikat!

NÉVJEGY

1943-ban született Budapesten, gyerekkora egy részét Zebegényben töltötte. Gimnáziumba Vácra járt, majd elvégezte a budapesti Központi Papnevelő Intézetet. 1966-ban szentelték pappá Esztergomban, a Hittudományi Akadémián teológiai doktorrá avatták. Kőbányán, Szobon, Márianosztrán, Pilismaróton, Dömösön és Esztergomban is teljesített lelkipásztori szolgálatot. Filozófiát is tanított az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. 2000-ben az Esztergom-Budapest főegyházmegye segédpüspöke lett, II. János Pál pápa 2003-ban nevezte ki a váci egyházmegye püspökévé. 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét, rá két évvel a Radnóti Miklósról elnevezett antirasszista díjat és a Raoul Wallenberg-díjat.

Szerző
Frissítve: 2018.12.22. 11:03

Jövő héten indul az előválasztási regisztráció

Publikálás dátuma
2018.12.22. 08:15

Fotó: Kállai Márton
Jövő júniusra derülhet ki, melyik ellenzéki jelölt lehet Tarlós István kihívója.
Gondolva az ünnepekre hazalátogató családokra, karácsony után, szilveszter előtt kezdődik a fővárosi előválasztás regisztrációja. Az első etapban december 27-e és 29-e között jelezheti részvételi szándékát minden budapesti lakos, egyelőre 10 helyszínen, a II., III., V., VI., VII., XI., XIII., XIV., XVIII., XXI. kerületben. A második regisztrációs kört január 9. és 23. között rendezik. Magát a szavazást január 28-tól február 3-ig tartják. Fontos megemlíteni, hogy aki a két kijelölt regisztrációs időpont valamelyikén megjelenik, online is voksolhat a jelöltekre. A lebonyolítás átláthatóságának biztosítására „előválasztási bizottságot” állítanak fel. A testületbe minden csatlakozó szervezet és jelölt egy-egy személyt delegálhat.
Mindez azonban csak az első, az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Magyar Szolidaritási Mozgalom előválasztására érvényes. A jövő júniusban ugyanis – ahogy arról már írtunk – újabb fordulót tartanak, amelyen az első procedúra nyertese mérkőzik meg a független, de az LMP támogatását élvező Puzsér Róberttel. A mostani tervek szerint ekkor derülne ki, hogy ki indul majd közös ellenzéki jelöltként a kormánypárti Tarlós István ellen.
– Amikor Puzsér Róbert bejelentette, hogy elindul a főpolgármester-voksoláson, mereven elzárkózott mindenféle előválasztástól. A független jelölt ugyanis leszögezte, hogy abba a forgatókönyvbe, amelyet a szocialisták tettek le az asztalra, nem megy bele – idézte fel Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója. Szerinte Puzsérnak ez érthető politikai stratégiája. Viszont – folytatta a szakértő –, a Puzsér által régi baloldalnak nevezett pártoknak érdeke, hogy legyen előválasztás. Virág Andrea szerint mindezek miatt komoly lépésnek számít, hogy kompromisszumot sikerült kötni, még akkor is, ha ezzel baloldali pártok "megemelik" Puzsér Róbertet.
Szerző

BRFK: nem közérdekű adat, miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől

Publikálás dátuma
2018.12.22. 07:30
A BRFK telephely főbejárata
Fotó: Koncz Tamás
Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.
Nem közérdekű adat – ezzel utasította el azt a kérdésünket a BRFK, hogy miért bérelik a korábbinál jóval drágábban, évi 450 millió forintért kispesti bűnjelraktárukat attól a Sinvest Hofa 11 Kft,-től, melynek egyik ügyvezetője az Orbánt reptető nagyvállalkozó, Garancsi István. 

Ötszörös áron is kell a bérlemény

Népszava írta meg először, hogy a BRFK évek óta bérel egy több tízezer négyzetméteres ipari területet a Hofherr Albert utca -Tóth Árpád utca sarkán, a volt traktorgyár területén - a placcért 2012 és 2017 között összesen 454 millió forintot (tehát évente mintegy 90 milliót) fizetet a Garancsi-féle cégnek. (A vállalkozás akkor még Sinvest Rippl Rónai 1 néven futott, 2017 áprilisától már Sinvest Hofa 11.)
Idén január elsején azonban történt valami: a BRFK új, a korábbinál jóval borsosabb, tíz évre szóló szerződést kötött a céggel – pár nappal azután, hogy az újabb, tízezer négyzetméteres helyi telekre jegyzett be tulajdonjogot a kispesti ipartelepen. A BRFK erre plusz területre is igényt tartott, a következő tíz évben viszont már 4,3 milliárd forintot fizethet a bérleményért. Pedig a hatóság által használható terület jóval kisebb arányban, csak harmadával (összesen 41 ezer négyzetméterre) nőtt. 
Ha összegezzük, az ingatlanra bérleti díjént költött közpénz 17 év alatt elérheti az ötmilliárd forintot, miközben a rendőrség ennek töredékéből is hasonló méretű, saját tulajdonú telephelyet vehetne Budapesten.

Hogy miért nem tették, teszik arra nincs válasz – mintha valami illetlenség lenne, a BRFK nem is reagált a felvetésünkre. 

A tender, amiről sokáig tudni sem lehetett

A témában kapott három válaszlevélből egyre több furcsa körülményt ismerhettünk meg a Sinvest-szerződés hátteréről. A BRFK titokvédelmi hivatala először azt közölte: a rendőrség 2011-ben indította el a nyílt pályázati eljárást, amiben bérelhető telket keresett – a pályázaton befutó Garancsi-féle Kft.-vel pedig 2012. október 25-én kötöttek szerződést. Ez alapján azt hittük, hogy a Sinvest-cég már a meghirdetett tender ismeretében vásárolhatott meg két telket a Hofherr Albert utcai ipartelepen. A jelek szerint azonban tévedtünk. Kiderült ugyanis, a rendőrség csak 2012. március 28-án „kezdeményezte”, hogy pályázati felhívásukat közzétegyék a police.hu oldalán.  A földhivatal nem bizonyító erejű tulajdoni lapjai szerint a  Garancsi-féle cég 2012. március 2-án és március 20-án jegyeztette be tulajdonjogát két telekre a Hoffher Albert utcai ipartelepen. A BRFK-pályázat eredményhirdetésére 2012. május 30-án került sor.
Vagyis, a rendőrség még 2011-ben elindított, de csak 2012 márciusának utolsó napjaiban tett közzé egy nyilvános pályázatot. A Sinvest-cég pedig hetekkel, illetve napokkal a közzététel előtt szerezte meg azokat a telkeket, amiket aztán sikeres pályázóként később bérbe adott a BRFK-nak.

Mindehhez nem csak tőke és gyors reakcióidő kellett, de szerencse is,  kivéve, ha a Garancsi-féle Kft. nem értesült valahogy korábban a kínálkozó lehetőségről. A cégnél is érdeklődtünk, mi lehet a titok nyitja – igaz, valószínűleg hiába, hiszen írásban feltett kérdéseinkre korábban sem válaszoltak. 

Budai bérlemények aprópénzért - a rendőrség még nyomoz

Az ügynek eleve romlott mellékízt ad, hogy Garancsi egyik vállalata, a CD Hungary Zrt. aprópénzért bérelt önkormányzati ingatlanokat a budai várban. A hvg.hu cikke szerint az eset kapcsán hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást BRFK korrupcióellenes osztálya, a vizsgálat eredménye eddig nem került nyilvánosságra. A Sinvest Hofa 11 cégadatbázisból elérhető email - címe egyébként ugyanaz, mint a CD Hungary-é. Mivel a nyomozás állásáról azóta sincs hír, ezzel is a BRFK-hoz fordultunk, de titokvédelmi hivatalukról lepattant a kérdés: jelezték, hogy kérdésünk nem tartozik a közérdekű adatigénylés körébe. Így hát a Budapesti-Rendőr-főkapitányság sajtóosztályához fordultunk, hátha ők elárulnak majd valamit az ügyről. Ők pedig válaszoltak is:
az ügyben jelenleg is nyomozás zajlik, ismeretlen tettes ellen, ami azt jelenti, hogy eddig gyanúsítotti kihallgatás sem történt.

Szerző