Az Emberi jogok Európai Bírósága a csütörtökön kihirdetett ítéletében úgy döntött, hogy a bírók 2011-es kényszernyugdíjazásakor elszenvedett sérelmeket a 2013-as szabályozás megfelelően orvosolta, írja az Index.hu. A strasbourgi pert 2012-ben eredetileg 160 bíró indította, bár időközben sokan elálltak a követelésüktől.
A bírák szerint a nyugdíjkorhatár leszállításának módja sértette az Emberi jogok Európai Egyezményének
a tisztességes eljárásról,
a diszkrimináció tilalmáról és
a magántulajdon védelméről szóló cikkeit.
Ám még 2014-ben úgy döntött a strasbourgi bíróság, hogy egy korábbi precedens nyomán nem ezeknek a cikkeknek a megsértését vizsgálja, hanem hogy sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. Ezt a testület szerint az teszi indokolttá, hogy az ember életének nagyon fontos részét képezi a munkája és a munkahelyi kapcsolatai. Elsősorban ez alapján mondták ki most, hogy nem sérültek a kérelmezők jogai.
A parlament 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. A hivatalos indoklás az volt, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon. De a bírók nyugdíjazásának kötelező jellege miatt sokan inkább úgy látták, a Fidesz valódi célja a bírók megbüntetése lehetett, feltehetően a 2006-os rendőri megtorlások ügyeiben született ítéletekért. A kényszernyugdíjazást annak visszaható hatálya miatt a Velencei Bizottság és az Európai Unió Bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette. Végül felmenő rendszerben újra bevezették: 2023-tól kell minden bírónak nyugdíjba vonulnia 65 éves korában.
