A szavak szavak, a tojást a tyúkok tojják

Publikálás dátuma
2018.12.20 18:07

Fotó: Németh András Péter
Nemzeti érzelmi katasztrófát élünk meg – véli Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát. Fabiny Tamás evangélikus püspök terápiás eszközként a beszélgetést javasolja.
Az „Emberséges Magyarországot!” címet kapta a jezsuita Párbeszéd Házában tartott csütörtöki beszélgetés, ahol a SZEMlélek blog második interjúkötetét mutatták be. Amikor a szervezők kiküldték a meghívót, még nem gondolták, hogy a rendezvény címének milyen aktualitása lesz – utalt a sorozatos tüntetésekre Gégény István, a SZEMlélek főszerkesztője. – Egymás tiszteletben tartása nélkül nem lehet előbbre jutni. Teret kell adni annak a jónak, ami a másikban van – hangsúlyozta a házigazda szerepkörében Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes. A „református médiaszemélyiségnek” titulált Gundel Takács Gábor – aki a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából tartott emlékév nagykövete volt – arról beszélt, hogy tele vagyunk indulatokkal. Márpedig az sosem jó, ha valaki indulatból szólal meg vagy cselekszik. Hogyan jutottunk idáig? – kérdezte Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát. Mélységesen szomorú – mondta –, amiért a rendszerváltás reménységét, esetenként eufóriáját követő intellektuális tévelygések után ott tartunk, hogy nemzeti emocionális, érzelmi katasztrófát élünk meg. A szavak szavak, a tojást a tyúkok tojják – Várszegi Asztrik egy afrikai bölcsességgel hívta fel a figyelmet arra, milyen fontos a tények tisztelete. Önmagában a beszélgetés is jó terápia lehet – jegyezte meg Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke. Olykor az egyházak is beleesnek abba a hibába, hogy már tudják a választ, de a kérdést még nem ismerik. Gégény István közbevetette, hogy az egyházak mintha „felelőssé tehetően hallgatagok lennének”, azaz gyakrabban kellene megszólalniuk közéleti ügyekben. Fabiny püspök egyetértett azzal, hogy vannak olyan „hitvallásos helyzetek”, amikor meg kell szólalni. Nehézséget jelent azonban, hogy az ilyen egyházi megnyilvánulások – hiába próbál egy püspök teológiailag megalapozottan reflektálni az adott témára – rendre politika térbe kerülnek, a sajtó politikai tartalommal ruházza fel azokat. Belső elbizonytalanodás is van, nem tudjuk, mit kell mondani – tette hozzá Várszegi Asztrik, aki vizsgálni szokta, ki és hogyan reagál a hiteles kereszténységet képviselő, Jézus Krisztus szellemiségében megnyilatkozó Ferenc pápa személyére. Az egyház közösségének – jelentette ki – mindenki felé nyitottnak kell lennie. Gundel Takács Gábor abban látja a legfőbb problémát, hogy nincs közös nevező. Az értelmiségnek az igazság fontos, a politikusnak a hatalom – idézte Konrád Györgyöt. A hatalmi érdek és az igazság nagyon gyakran ütközik. A kereszténység egyetemes, a felekezet parciális (részleges) – folytatta Fabiny Tamás. Az evangélikus püspök szerint az is baj, ha egy párt az egyetemesség igényével fel, és úgy gondolja, mindent képes lefedni.

Böjte Csabától Gera Zoltánig

Ha igazán őszintén élünk, elkerülhetetlenek a véleménykülönbségek, ütközések, viták. Ezek vállalásához, így a saját tévedéseinkkel való szembenézéshez leginkább, bátorság van szükség – írja a Párbeszéd Házában bemutatott könyv előszavában Várszegi Asztrik. A Lélekemelő című kötet interjúit Gégény István készítette. „A legnagyobb szegénység az önzés. Amikor valaki csak a saját gondjával, bajával van elfoglalva, az ilyen embert nagyon tudom sajnálni” – nyilatkozta például Böjte Csaba ferences szerzetes. „Az egyik legnagyobb csalódásom Ferenc pápa fogadtatása. A magyar társadalomban és a katolikus egyházban egyaránt sokan nem értik meg a szándékát, pedig nem akar mást, mint a II. Vatikáni Zsinat szellemiségét továbbvinni” – ezek már Hortobágyi T. Cirill, az új pannonhalmi főapát szavai. Püspökök, egyházi személyiségek mellett a könyvben beszélgetés olvasható a fideszes Balog Zoltánnal, Gera Zoltán visszavonult labdarúgóval, Jakabos Zsuzsanna úszóval, Kovács (Kokó) István volt ökölvívóval, a szocialista Lendvai Ildikóval, Pindroch Csaba színésszel.

Témák
egyház

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.