Az „Emberséges Magyarországot!” címet kapta a jezsuita Párbeszéd Házában tartott csütörtöki beszélgetés, ahol a SZEMlélek blog második interjúkötetét mutatták be. Amikor a szervezők kiküldték a meghívót, még nem gondolták, hogy a rendezvény címének milyen aktualitása lesz – utalt a sorozatos tüntetésekre Gégény István, a SZEMlélek főszerkesztője.
– Egymás tiszteletben tartása nélkül nem lehet előbbre jutni. Teret kell adni annak a jónak, ami a másikban van – hangsúlyozta a házigazda szerepkörében Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes. A „református médiaszemélyiségnek” titulált Gundel Takács Gábor – aki a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából tartott emlékév nagykövete volt – arról beszélt, hogy tele vagyunk indulatokkal. Márpedig az sosem jó, ha valaki indulatból szólal meg vagy cselekszik.
Hogyan jutottunk idáig? – kérdezte Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát. Mélységesen szomorú – mondta –, amiért a rendszerváltás reménységét, esetenként eufóriáját követő intellektuális tévelygések után ott tartunk, hogy nemzeti emocionális, érzelmi katasztrófát élünk meg. A szavak szavak, a tojást a tyúkok tojják – Várszegi Asztrik egy afrikai bölcsességgel hívta fel a figyelmet arra, milyen fontos a tények tisztelete.
Önmagában a beszélgetés is jó terápia lehet – jegyezte meg Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke. Olykor az egyházak is beleesnek abba a hibába, hogy már tudják a választ, de a kérdést még nem ismerik.
Gégény István közbevetette, hogy az egyházak mintha „felelőssé tehetően hallgatagok lennének”, azaz gyakrabban kellene megszólalniuk közéleti ügyekben. Fabiny püspök egyetértett azzal, hogy vannak olyan „hitvallásos helyzetek”, amikor meg kell szólalni. Nehézséget jelent azonban, hogy az ilyen egyházi megnyilvánulások – hiába próbál egy püspök teológiailag megalapozottan reflektálni az adott témára – rendre politika térbe kerülnek, a sajtó politikai tartalommal ruházza fel azokat.
Belső elbizonytalanodás is van, nem tudjuk, mit kell mondani – tette hozzá Várszegi Asztrik, aki vizsgálni szokta, ki és hogyan reagál a hiteles kereszténységet képviselő, Jézus Krisztus szellemiségében megnyilatkozó Ferenc pápa személyére. Az egyház közösségének – jelentette ki – mindenki felé nyitottnak kell lennie.
Gundel Takács Gábor abban látja a legfőbb problémát, hogy nincs közös nevező. Az értelmiségnek az igazság fontos, a politikusnak a hatalom – idézte Konrád Györgyöt. A hatalmi érdek és az igazság nagyon gyakran ütközik.
A kereszténység egyetemes, a felekezet parciális (részleges) – folytatta Fabiny Tamás. Az evangélikus püspök szerint az is baj, ha egy párt az egyetemesség igényével fel, és úgy gondolja, mindent képes lefedni.
