A szavak szavak, a tojást a tyúkok tojják

Publikálás dátuma
2018.12.20. 18:07

Fotó: Németh András Péter
Nemzeti érzelmi katasztrófát élünk meg – véli Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát. Fabiny Tamás evangélikus püspök terápiás eszközként a beszélgetést javasolja.
Az „Emberséges Magyarországot!” címet kapta a jezsuita Párbeszéd Házában tartott csütörtöki beszélgetés, ahol a SZEMlélek blog második interjúkötetét mutatták be. Amikor a szervezők kiküldték a meghívót, még nem gondolták, hogy a rendezvény címének milyen aktualitása lesz – utalt a sorozatos tüntetésekre Gégény István, a SZEMlélek főszerkesztője. – Egymás tiszteletben tartása nélkül nem lehet előbbre jutni. Teret kell adni annak a jónak, ami a másikban van – hangsúlyozta a házigazda szerepkörében Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes. A „református médiaszemélyiségnek” titulált Gundel Takács Gábor – aki a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából tartott emlékév nagykövete volt – arról beszélt, hogy tele vagyunk indulatokkal. Márpedig az sosem jó, ha valaki indulatból szólal meg vagy cselekszik. Hogyan jutottunk idáig? – kérdezte Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát. Mélységesen szomorú – mondta –, amiért a rendszerváltás reménységét, esetenként eufóriáját követő intellektuális tévelygések után ott tartunk, hogy nemzeti emocionális, érzelmi katasztrófát élünk meg. A szavak szavak, a tojást a tyúkok tojják – Várszegi Asztrik egy afrikai bölcsességgel hívta fel a figyelmet arra, milyen fontos a tények tisztelete. Önmagában a beszélgetés is jó terápia lehet – jegyezte meg Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke. Olykor az egyházak is beleesnek abba a hibába, hogy már tudják a választ, de a kérdést még nem ismerik. Gégény István közbevetette, hogy az egyházak mintha „felelőssé tehetően hallgatagok lennének”, azaz gyakrabban kellene megszólalniuk közéleti ügyekben. Fabiny püspök egyetértett azzal, hogy vannak olyan „hitvallásos helyzetek”, amikor meg kell szólalni. Nehézséget jelent azonban, hogy az ilyen egyházi megnyilvánulások – hiába próbál egy püspök teológiailag megalapozottan reflektálni az adott témára – rendre politika térbe kerülnek, a sajtó politikai tartalommal ruházza fel azokat. Belső elbizonytalanodás is van, nem tudjuk, mit kell mondani – tette hozzá Várszegi Asztrik, aki vizsgálni szokta, ki és hogyan reagál a hiteles kereszténységet képviselő, Jézus Krisztus szellemiségében megnyilatkozó Ferenc pápa személyére. Az egyház közösségének – jelentette ki – mindenki felé nyitottnak kell lennie. Gundel Takács Gábor abban látja a legfőbb problémát, hogy nincs közös nevező. Az értelmiségnek az igazság fontos, a politikusnak a hatalom – idézte Konrád Györgyöt. A hatalmi érdek és az igazság nagyon gyakran ütközik. A kereszténység egyetemes, a felekezet parciális (részleges) – folytatta Fabiny Tamás. Az evangélikus püspök szerint az is baj, ha egy párt az egyetemesség igényével fel, és úgy gondolja, mindent képes lefedni.

Böjte Csabától Gera Zoltánig

Ha igazán őszintén élünk, elkerülhetetlenek a véleménykülönbségek, ütközések, viták. Ezek vállalásához, így a saját tévedéseinkkel való szembenézéshez leginkább, bátorság van szükség – írja a Párbeszéd Házában bemutatott könyv előszavában Várszegi Asztrik. A Lélekemelő című kötet interjúit Gégény István készítette. „A legnagyobb szegénység az önzés. Amikor valaki csak a saját gondjával, bajával van elfoglalva, az ilyen embert nagyon tudom sajnálni” – nyilatkozta például Böjte Csaba ferences szerzetes. „Az egyik legnagyobb csalódásom Ferenc pápa fogadtatása. A magyar társadalomban és a katolikus egyházban egyaránt sokan nem értik meg a szándékát, pedig nem akar mást, mint a II. Vatikáni Zsinat szellemiségét továbbvinni” – ezek már Hortobágyi T. Cirill, az új pannonhalmi főapát szavai. Püspökök, egyházi személyiségek mellett a könyvben beszélgetés olvasható a fideszes Balog Zoltánnal, Gera Zoltán visszavonult labdarúgóval, Jakabos Zsuzsanna úszóval, Kovács (Kokó) István volt ökölvívóval, a szocialista Lendvai Ildikóval, Pindroch Csaba színésszel.

Szerző
Témák
egyház

Bírálta a hódmezővásárhelyi kórházat, nyolcszázezres bírságot róttak Márki-Zayra

Publikálás dátuma
2018.12.20. 17:36

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A polgármester választási kampányában azt mondta, életveszélyes bemenni a kórházba. A szegedi bíróság szerint ezzel megsértette az intézmény jó hírnevét.
Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter (független) hódmezővásárhelyi polgármestert csütörtökön a helyi kórházra tett kijelentései miatt. A bíróság megállapította, a politikus valótlan tényállításaival megsértette az intézmény jó hírnevét, amikor tavasszal az országgyűlési választások kampányában két lakossági fórumon úgy fogalmazott, „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják”, és több példát is sorolt az ellátás színvonalát kritizálva. A bíróság nyilvános elégtételadásra, valamint nyolcszázezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte az alperest, és eltiltotta a további jogsértéstől.
Lakatos Péter bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a politikus egyértelműen tényállítást fogalmazott meg azzal, hogy bárki, aki bemegy a vásárhelyi kórházba, veszélynek teszi ki az életét, akármilyen bagatell ügyről is van szó. A politikus kijelentései alkalmasak arra, hogy az intézménybe vetett közbizalmat megingassák - közölte a bíró. Balogh Szabolcs, a politikus ügyvédje a per során arra hivatkozott, a polgármester nem tényeket állított, hanem véleményt formált, a kormány tevékenységének közvetett kritikáját fogalmazta meg ismeretségi körében szerzett információk alapján. A kórház közszolgálatot ellátó intézmény, így az ott folyó tevékenység tárgyalása a közügyek megvitatásának körébe tartozik. Az ügyvéd az Alkotmánybíróság egyik döntésére utalva hangsúlyozta, a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás fokozott védelem alatt áll, és tényközlések nélkül nem lehet véleményt formálni. Márki-Zay Péter - akit a per során személyesen is meghallgatott a bíróság - elmondta, a választási kampány idején az egészségügy az érdeklődés középpontjába került. A választók a kórházzal kapcsolatos panaszaikkal keresték meg, a tőlük kapott információkhoz semmit nem tett hozzá, azokat úgy adta tovább, ahogy hallotta. Úgy fogalmazott, a kampány során csak néhány kiragadott példát említett, melyekkel közszereplőként kifejezett aggodalmát, véleményét illusztrálta. A bíró ezekre az érvekre reagálva indoklásában kifejtette, közérdekű ügyekben mindenki kifejtheti álláspontját, Márki-Zay Péter azonban beszédeinek ebben a részében a kórházzal foglalkozott, szavai nem tekinthetők véleménynyilvánításnak a hazai egészségügy helyzetéről - idézi állásfoglalását az MTI.
Szerző

Jövőre emelhetnek vádat Czeglédy ellen

Publikálás dátuma
2018.12.20. 17:07

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A kormánysajtó is arra jutott, amit már korábban megírtunk: január közepe előtt nem emelhet vádat az ügyészség Czeglédy Csaba baloldali politikussal szemben. Mint emlékezetes, az ügyészségi információkkal feltűnően jól ellátott kormánysajtó a múlt héten még azt írta, hogy ezen a héten emelhet vádat az ügyészség a politikussal szemben. Igaz, a kormánylap Magyar Idők akkori értesülésének lehetett alapja. Hankó Faragó Miklós, a politikus büntetőperes védőügyvédje lapunknak elmondta: december negyedikén a Czeglédy előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról szóló, Szegedi Járásbírósági elsőfokú tárgyalásán az ügyészség képviselője jegyzőkönyvbe mondta, hogy december közepén vádat emelnének. Annak ellenére, hogy még a decemberi ülés előtt, sőt azóta is küldött iratokat a vádhatóság nekik. Márpedig a vonatkozó törvények szerint az összes nyomozati irat ismertetésétől számított 30 nap után lehet csak vádat emelni. Az utolsó dokumentumot december középén adták át, így legkorábban január 15-én emelhet vádat az ügyészség. Mint ismeretes Czeglédy Csabát 2017 júniusába vette őrizetbe a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), majd a szegedi ügyészség súlyos, 6,3 milliárdos adócsalással gyanúsította meg a politikai és ügyvédi tevékenysége mellett diákmunka szövetkezetek üzemeltetésével is foglalkozó politikust. Czeglédyt kis megszakítással másfél éven át tartották előzetes letartóztatásban. Bár az ügyészség tovább is előzetesben tartotta volna, a Szegedi Törvényszék kimondta: a nyomozás befejeződött nincs ok Czeglédyt továbbra is fogva tartani. Időközben egy hivatalos iratról kiderült, az ügyészség már csak felbujtással vádolja a politikust. Hankó Faragó Miklós elmondta: ha az ügyészség már decemberben vádat akart volna emelni, ám végül meggondolta magát, arról nem köteles a védőket és a vádlottat értesíteni. Megkeresésünkre Czeglédy Csaba leszögezte: a nyomozóhatóság már augusztusban befejezte a nyomozást, azóta négy hónap telt el, de még mindig nem emeltek vádat. Szerinte ez is azt támasztja alá, hogy nagyon gyenge lábakon áll a vád. A meggyanúsított politikus felidézte: utoljára tavaly októberben hallgatták meg a nyomozók a költségvetési csalási ügyben, ekkor a védői füle hallatára közölte a nyomozás vezetője, hogy „bárcsak minden ügy olyan könnyű lenne mint ez, ő a maga részéről heteken belül befejezné a nyomozást és mehetne az ügy vádemelésre.”
Frissítve: 2018.12.20. 17:11