Kétharmados félelem a kiszolgáltatottságtól

Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:45

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Rendkívül magas, 92 százalékos a rabszolgatörvény ismertsége a lakosság körében, és még a Fidesz-szavazók majd 40 százaléka szerint is rossz az évenként elrendelhető túlórák számának 250-ről 400 órára emelése – derül ki a Publicus Intézet december 13. és 19. között a Népszava felkérésére végzett telefonos közvélemény-kutatásából.
Mivel a kormány a hiányzó munkaerő pótlásának egyik eszközeként harangozta be a túlórakeret bővítését, a felmérés készítői először arra kérdeztek rá, mit gondolnak az emberek, miért alakult ki Magyarországon munkaerőhiány. A válaszadók mindössze 7 százaléka tette magévá Orbán Viktor érvelését, amely szerint a magyarázat a "szárnyaló gazdaságban" keresendő, háromnegyedük szerint a legfőbb ok, hogy túl sokan mentek külföldre dolgozni. A Publicus felmérésében a kereskedelmi alkalmazottak a legmegengedőbbek, míg közülük csak 63 százalék, az iparban vagy szolgáltatási területen dolgozóknak 81 százaléka utasítja el a változást, és a legmagasabb, 88 százalékos a kritika a mezőgazdaságban dolgozók körében. A válaszadók harmada úgy látja, elfogadható érv a megemelt túlóraszámra a pluszpénz esélye, de a dolgozók sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek.
A 30-44 év közötti középkorosztály, továbbá a fővárosiak és az alkalmazottak látják a legkiábrándítóbbnak a változtatás hatását. A többség szerint a túlóra vállalása ma a munkahely és a főnökök elvárása és nem a munkavállaló szabad döntése.
Az is kiderül a Publicus felméréséből, hogy a dolgozók hétköznapi tapasztalatai szerint a munkahelyek nem tartják be a túlórával kapcsolatos szabályokat és a megemelt óraszám a cégeket még kedvezőbb helyzetbe hozza. Ma az alkalmazottak 27 százaléka rendszeresen, 48 százaléka pedig alkalmanként kényszerül túlórázni. A legtöbb túlmunkát a budapestiektől, a legkevesebbet pedig a községekben élőktől várják el a munkáltatók. Megdöbbentő eredménye a felmérésnek, hogy a diplomásokat, a nőket és a munkaerőpiacon már hátrányban lévő 45 év felettieket merik a leginkább kizsákmányolni a munkahelyek úgy, hogy nem is fizetnek a túlmunkáért. A válaszadók ötöde látja úgy, hogy már eddig is többet kellett túlóráznia a törvényben megengedett óraszámnál és a többség semmilyen körülmények között nem szeretne ennél is több időt munkával tölteni. A legelutasítóbbak épp a most is rengeteget túlórázó diplomások. Mindezek fényében meglepő, hogy csak a válaszadók 66 százalék fogadja el a törvény miatt szervezett utcai megmozdulásokat, s épp a legtöbb túlmunkára kényszerített diplomások a legelutasítóbbak.

"Már élezik a kaszákat, kapákat"

Végképp kiverte a biztosítékot a munkavállalók körében, hogy Áder János a mai határidő előtt, már tegnap délután aláírta a rabszolgatörvényt, előtte pedig a miniszterelnök egy odavetett mondattal intézte el A munka törvénykönyve módosítását. „Most fogadtuk el és működni fog” – ezt mondta Orbán Viktor az ATV-nek, amikor távozott a polgárok házából. Kordás László szerint sztrájkhelyzet van az országban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy a megalakuló sztrájkbizottságokkal nyomás alá helyezik a munkaadókat: ha azt állítják, hogy nem kérték a túlóra szabályok módosítását, az ő érdekük is, hogy azt visszavonassák a kormánnyal. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke arról tájékoztatott, hogy a konföderáció ipari tagozatának tegnapi ülésén megkezdték egy nagyszabású sztrájk előkészítését, vidéken pedig folytatják az útlezárásokat. Áder tegnapi döntése kapcsán úgy fogalmazott: "Már élezik a kaszákat, kapákat." A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezetében napokon belül megalakulnak a sztrájkbizottságok és ahol kell, megkezdik a tárgyalást a még elégséges szolgáltatásokról - erősítette meg a Népszavának az egyik leggyakorlottabb sztrájkszervező, Boros Péterné, aki önkormányzati és szociális területen is irányított már munkabeszüntetést az MKKSZ élén. A Népszavának elmondta, hogy a szükséges dokumentum-mintákat és szervezési tapasztalatokat megosztják a többiekkel.

Frissítve: 2018.12.21. 06:55

Borús, ködös idővel kezdődik az enyhülés

Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:36
Fotó: Thinkstock
Egyre enyhébb levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, napközben már fagypont felett lehet a hőmérséklet.
Pénteken alapvetően erősen felhős vagy borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható, csak rövid időre válhat szakadozottá a felhőzet. Estig csak helyenként, nagyobb eséllyel északkeleten alakulhat ki hószállingózás, gyenge havazás, az Északi-középhegység térségében ónos szitálás, míg másutt legfeljebb szitálás fordulhat elő. A déli, délnyugati szél egyre többfelé megélénkül, a Dunántúlon meg is erősödik - olvasható az Országos Meteorológiai Intézet honlapján. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +5 fok között alakul, délnyugaton lesz enyhébb az idő. Késő este -1, +6 fok várhtó.
Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2018.12.21. 09:10

Kásler elrendelte a csodát: három napot adott az átszervezésre

Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:00

Fotó: Kállai Márton
A két ünnep között, rohamtempóban alakíttatják át a sürgősségi osztályokat. Január elsején már új munkarendben kell működniük az érintett kórházaknak. Az igazgatók aggódnak.
Megjelent a rendelet, így már január elsejétől öt percen belül el kell dőlnie a nagyobb kórházak sürgősségi osztályain annak, hogy kinek, milyen gyors orvosi segítségre lehet szüksége. Akinek panaszai nem indokolják az azonnali ellátást, azt az újonnan létrejövő úgynevezett akut alapellátási egységbe irányítják. A kórházaknak elvben tíz naptári napjuk van a felkészülésre, ami önmagában kevés, ám valójában még ennél is rosszabb a helyzet. A rendelet életbe lépéséig ugyanis hét munkaszüneti nap lesz, így gyakorlatilag három nap áll a kórházak rendelkezésére a drasztikus átszervezések levezénylésére. Ezalatt kellene megépíteni például az információs pultokat, és megtalálni azokat a szakembereket, akik a triázst követően tájékoztatják a betegeket. A sürgősségi osztálytól legfeljebb 100 méterre ki kell alakítaniuk a halasztható esetek ellátására megfelelő kezelőhelyeket, és ezekbe az úgynevezett alapellátási egységekbe is szakembereket kell találniuk. A gondokat tetézi, hogy kórházi dolgozók közül az, aki tehette, már kivette szabadságát az ünnepekre.
Információink szerint a szakma eleve azt kérte, hogy az új rendszerből az akut alapellátási egységeket próbajelleggel vezessék be most egy-két helyen, és az ott szerzett tapasztalatok alapján felkészülve, a hibákat javítva terjesszék azt ki a sürgősségi osztályokra. – Ugyan a sürgősségi szakemberektől nem idegen a gyors döntés, az akut munkaszervezés, de erre még nekik több időre lenne szükségük - mondta lapuknak egyikük. Mindezek miatt egy kórházigazgató úgy fogalmazott: kisebb csodára van szükségük ahhoz, hogy január elsejére készen álljanak.
A sürgősségi osztályokat üzemeltető kórházak vezetői csütörtökön kaptak útmutatást a minisztériumban a rendelet gyakorlati megvalósításához. A főigazgatók egy része ezen az értekezleten egyáltalán nem volt biztosabban, hogy lesz elég szakemberük január elsejére.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: az egyik újdonsága a rendszernek, hogy a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb” rögzíteni kell majd az intézmény informatikai rendszerébe. Az adminisztráció után öt percen belül meg kell történnie a beteg első vizsgálatának, azaz az „osztályozásának.” (Ezért külön 400-500 forintot fizet januártól a biztosító betegenként. Úgy tudjuk, ha a beteg öt percen belül nem esik át az első triázsoláson, annak a finanszírozásban lesz következménye.) Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek – speciálisan képzett diplomás ápolók – végzik, ők sorolnak és döntenek arról is, hogy az adott esetben valóban szükség van-e a sürgősségi ellátásra , vagy elegendő egyéb, másfajta segítség. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat a közeli úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez az ellátási forma a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő szolgáltatás lesz, azzal a különbséggel, hogy itt nem biztos, hogy orvos látja el a pácienseket. Az akut alapellátási egységben ha nincs orvos, akkor a betegellátás már rábízható lesz sürgősségi gyakorlatot szerzett rezidensre, mentőtisztre, vagy diplomás ápolóra is. A jogszabály szerint az itt dolgozók még alaposabban kikérdezhetik a beteget, végezhetnek fizikális és műszeres, például EKG vizsgálatot. Ujjbegy vérből egyszerűbb laborvizsgálatokat, például vércukormérést. Adhatnak tanácsokat. De nem lesz dolguk az itt dolgozóknak a receptírás, a szakorvosi vizsgálat illetve képalkotó vagy laborvizsgálat elvégzése. Rövidebb várakozást, a betegek gyorsabb, pontosabb ellátását reméli a szakma az új szabályoktól - mondta lapunknak Varga Csaba, a szakmai kollégium, Oxyológia tagozatának a vezetője. Hozzátette: az egyik újdonsága a rendeletnek, hogy mostantól mindenütt kell triázsolni. Az ország félszáz sürgősségi ellátóhelye közül a nagyobbakban, azaz mintegy harmincban lesz úgynevezett akut alapellátási egység is. Ettől az új részlegtől a szakma azt reméli, csökkentik a zsúfoltságot, és legalább negyedével rövidítik a valóban sürgősségi ellátásra várakozók sorát azzal, hogy a halasztható eseteket az első triázsolással kiemelik közülük.
Szerző