Publicus;rabszolgatörvény;

Kétharmados félelem a kiszolgáltatottságtól

Rendkívül magas, 92 százalékos a rabszolgatörvény ismertsége a lakosság körében, és még a Fidesz-szavazók majd 40 százaléka szerint is rossz az évenként elrendelhető túlórák számának 250-ről 400 órára emelése – derül ki a Publicus Intézet december 13. és 19. között a Népszava felkérésére végzett telefonos közvélemény-kutatásából.

Mivel a kormány a hiányzó munkaerő pótlásának egyik eszközeként harangozta be a túlórakeret bővítését, a felmérés készítői először arra kérdeztek rá, mit gondolnak az emberek, miért alakult ki Magyarországon munkaerőhiány. A válaszadók mindössze 7 százaléka tette magévá Orbán Viktor érvelését, amely szerint a magyarázat a "szárnyaló gazdaságban" keresendő, háromnegyedük szerint a legfőbb ok, hogy túl sokan mentek külföldre dolgozni.

A Publicus felmérésében a kereskedelmi alkalmazottak a legmegengedőbbek, míg közülük csak 63 százalék, az iparban vagy szolgáltatási területen dolgozóknak 81 százaléka utasítja el a változást, és a legmagasabb, 88 százalékos a kritika a mezőgazdaságban dolgozók körében. A válaszadók harmada úgy látja, elfogadható érv a megemelt túlóraszámra a pluszpénz esélye, de a dolgozók sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek.

A 30-44 év közötti középkorosztály, továbbá a fővárosiak és az alkalmazottak látják a legkiábrándítóbbnak a változtatás hatását. A többség szerint a túlóra vállalása ma a munkahely és a főnökök elvárása és nem a munkavállaló szabad döntése.

Az is kiderül a Publicus felméréséből, hogy a dolgozók hétköznapi tapasztalatai szerint a munkahelyek nem tartják be a túlórával kapcsolatos szabályokat és a megemelt óraszám a cégeket még kedvezőbb helyzetbe hozza. Ma az alkalmazottak 27 százaléka rendszeresen, 48 százaléka pedig alkalmanként kényszerül túlórázni. A legtöbb túlmunkát a budapestiektől, a legkevesebbet pedig a községekben élőktől várják el a munkáltatók. Megdöbbentő eredménye a felmérésnek, hogy a diplomásokat, a nőket és a munkaerőpiacon már hátrányban lévő 45 év felettieket merik a leginkább kizsákmányolni a munkahelyek úgy, hogy nem is fizetnek a túlmunkáért.

A válaszadók ötöde látja úgy, hogy már eddig is többet kellett túlóráznia a törvényben megengedett óraszámnál és a többség semmilyen körülmények között nem szeretne ennél is több időt munkával tölteni. A legelutasítóbbak épp a most is rengeteget túlórázó diplomások. Mindezek fényében meglepő, hogy csak a válaszadók 66 százalék fogadja el a törvény miatt szervezett utcai megmozdulásokat, s épp a legtöbb túlmunkára kényszerített diplomások a legelutasítóbbak.

"Már élezik a kaszákat, kapákat"Végképp kiverte a biztosítékot a munkavállalók körében, hogy Áder János a mai határidő előtt, már tegnap délután aláírta a rabszolgatörvényt, előtte pedig a miniszterelnök egy odavetett mondattal intézte el A munka törvénykönyve módosítását. „Most fogadtuk el és működni fog” – ezt mondta Orbán Viktor az ATV-nek, amikor távozott a polgárok házából. Kordás László szerint sztrájkhelyzet van az országban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy a megalakuló sztrájkbizottságokkal nyomás alá helyezik a munkaadókat: ha azt állítják, hogy nem kérték a túlóra szabályok módosítását, az ő érdekük is, hogy azt visszavonassák a kormánnyal. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke arról tájékoztatott, hogy a konföderáció ipari tagozatának tegnapi ülésén megkezdték egy nagyszabású sztrájk előkészítését, vidéken pedig folytatják az útlezárásokat. Áder tegnapi döntése kapcsán úgy fogalmazott: "Már élezik a kaszákat, kapákat." A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezetében napokon belül megalakulnak a sztrájkbizottságok és ahol kell, megkezdik a tárgyalást a még elégséges szolgáltatásokról - erősítette meg a Népszavának az egyik leggyakorlottabb sztrájkszervező, Boros Péterné, aki önkormányzati és szociális területen is irányított már munkabeszüntetést az MKKSZ élén. A Népszavának elmondta, hogy a szükséges dokumentum-mintákat és szervezési tapasztalatokat megosztják a többiekkel.