"Álljon meg az ország!" – skandálták Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.12.20 20:47

Fotó: Draskovics Ádám
Vasasok, közlekedésiek, tanárok, diákok, fiatalok és nyugdíjasok közösen tüntettek a rabszolgatörvény ellen, az MSZP és a Jobbik politikusa is együtt állt ki a színpadra.
– A drót nem lett vékonyabb, a szalag se lett rövidebb, a szakik meg egyre jobban elfáradnak, mert az átlagéletkor az ötvenhez közelít. Az ízületeink ki vannak purcanva, és nem is tudnak regenerálódni, mert már most is túlórázunk. Ha erre még rávernek négyszáz órát, végképp rokkantként megyünk a boldog nyugdíjas évekbe – mondják a drótgyári munkások, akikkel a csütörtök kora délutántól estig tartó, a rabszolgatörvény bevezetése ellen tiltakozó miskolci demonstráció első helyszínén, a Búza tér melletti félpályás útlezárásnál beszélgettünk. Hajdú Antal, Zelei Zoltán, Bistyák Péter és Barna László tagjai, illetve helyi vezetői a Vasas Szakszervezetnek, közülük többen is nehéz, fizikai munkát végeznek.
– Az emberi testet nem lehet kizsigerelni, az meg egyenesen felháborító, hogy olyanok hozzák meg a munkásokat sanyargató törvényeket, akik soha egyetlen napot sem dolgoztak igazi munkahelyeken – mondták. 
Egyszer egy műszakban lemérték, mennyit kell talpalniuk, és 16 kilométert mutatott a lépésszámláló, amiben benne sem volt a betonfeszítő hálókkal való nehéz fizikai munka, amiért túlórákkal együtt havi 170-180 ezer forintot visznek haza.
„Kiskarácsony, nagy karácsony, nem ünneplek, túlórázom, ha jövőre túlórázom, nem lát engem a családom” - énekelte a demonstráció második felvonásának indulási helyszínén, a Centrum Áruház előtti parkolóban néhány asszony. Egyikük azt mondta: a dalt rögtönözték, de olyan erősen belekúszott már a fülükbe, hogy az eredeti, pozitív, szívet melengető verzióra szinte már nem is emlékszik. Mellettük egy kötött sapkás asszony tartotta magasba az uniós zászlót. Ő a BOSCH miskolci gyárában dolgozik, autóalkatrészeket szerel össze tizenkét órában, ami után jár egy-egy huszonnégy órás pihenő. Ha túlórát kap – márpedig rendszeresen kap –, épp annyi ideje marad, hogy két műszak között aludjon valamennyit, de értelmes időt már nem tud a családjával tölteni, pedig négy unokája van. Ráadásul a hozzá hasonló, ötvenen túli nők feje felett ott lebeg a Damoklész kardja: az ízületi panaszaik, gerincbántalmaik miatt az üzemorvos nem írja alá azt az egészségügyi papírt, ami a nehezebb fizikai munkavégzést engedélyezi, „könnyebb” munka meg az ilyen üzemekben csak az irodistáknak jut. Neki márciusig adott haladékot az üzemorvos, utána nem tudja, mi lesz vele. 
A parkolóban összegyűlt, hat-hétszáz fősre duzzadt tömeg, amelynek soraiban jócskán akadtak diákok is, eközben elindult a Hősök tere felé, ahol a szakszervezetek, politikai pártok és civilek képviselői tartották meg beszédeiket. Útközben egy ricsei nyugdíjas mellé csapódtam: ő korábban börtönőr volt, a nyugdíja mellett még ma is dolgozgat. Nem magáért tüntet – mondta. Kiskorú gyerekei vannak, akiknek boldogulást szeretne, anélkül hogy el kellene menniük az országból. A téren elsőként Szűcs Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének miskolci elnöke kapott szó: ő arról beszélt, hogy a kormánypárt lopakodó törvényhozással, egyéni indítványok gyors lepergetésével alkot meg olyan jogszabályokat, amelyeknek valódi súlyát olykor csak később érzik meg az emberek. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek történelmi jelentőségű tettet hajtottak végre, mert végre összefogtak, hálózatba szerveződtek, s megkezdték az előkészületeket egy országos sztrájkhoz, amely akár már januárban megbéníthatja az országot. Ez az érdekvédelem fegyvere, s ezt használni is fogják. „Álljon meg az ország” - dübörögte utána a tömeg. 
Ezt követően, szimbolikus módon egyszerre lépett a pódiumra Varga László, az MSZP és Jakab Péter, a Jobbik miskolci országgyűlési képviselője. Előbbi arról beszélt: ahelyett, hogy rendbe tett oktatással és egészségüggyel csábítanák vissza az elmenőket, az itt maradókról akarnak még több bőrt lenyúzni. Utóbbi bejelentette: azok után, hogy Áder János aláírta a rabszolgatörvényt, az országnak már nincs köztársasági elnöke, csak fideszes pártkatonája van, mert a munkavállalók 83 százalékának akaratával nem megy szembe egy valódi államfő. Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója azt mondta: nem a mostani lesz Magyarország első rabszolgatörvénye, hisz a 2011-ben, szintén a Fidesz-érában született Nemzeti Köznevelési Törvény már rabszolgává tette a jövő generációját azzal, hogy heti 38 tanórát kényszerített a diákokra, akiknek majdnem ugyanannyi időt az otthoni tanulással is el kell tölteniük.

Országos tiltakozás

Miskolc mellett csütörtökön Baján, Zalaegerszegen, Szentendrén, Miskolcon, Kecskeméten, Nagykanizsán, Nagyatádon és Békéscsabán is tüntettek a rabszolgatörvény és a kormány ellen.

Frissítve: 2018.12.20 20:52

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.

Lift és padlófűtés is lesz a szegedi dómban, 1,7 milliárd forintért

Publikálás dátuma
2019.04.24 20:37
Illusztráció
Fotó: Népszava
A  Szeged-Csanádi Egyházmegye ennél olcsóbb beruházást akart, de nem bánták a félmilliárdos pluszköltséget sem.
Vége az idős asszonyok templomi fagyoskodásának – legalábbis a szegedi dómban, ahol Kiss- Rigó László szeged-csanádi püspök átfogó felújítást rendelt el, beleértve a fűtésrendszer kiépítését is. 
Mint a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, a  Szeged-Csanádi Egyházmegye összesen 1,74 milliárd forint értékben rendelt meg korszerűsítési munkálatokat a Dóm téri fogadalmi templomban (a . A megbízás többek között kiterjed a templom teljes, 6500 négyzetméteres homlokfelületének szerkezeti javítására, restaurálására, új, fehér mészkő lépcsőburkolatra is. Mindez azért meglepő, mert a Délmagyar cikke szerint
a dómot már 2014 és 2015 között is felújították, akkor 2,1 milliárd forintnyi uniós és állami támogatással.
(A korábbi forrásból jutott a templom látogatóközpontjának felújítására, ahol aztán egy Katedrális nevű luxuséttermet alakítottak ki.) A Google Maps-en publikált friss, márciusi képen mindenesetre úgy tűnik, hogy „a homlokfelület” kifogástalan állapotú. 

Kell oda lift, meg csobogó is

Az egyházmegye nem érte be a szimpla (bár megkérdőjelezhető szükségességű) külső felújítással: a megbízás alapján csobogóval és díszkivilágítással látják el a Páduai Szent Antal szobor előtti vizes medencét, a templom liturgikus tere pedig 1366 négyzetméteres területen kap padlófűtést és persze új padlóburkolatot – „hang, fény- és látványtechnikai fejlesztéssel”. És hogy a misét celebráló idős püspökök se fáradjanak el, a 
a püspöki sekrestye bejárata előtt egyedi kivitelű új, 4 megállós, 11,68 méter emelőmagasságú liftet építenek
A közbeszerzési dokumentumból azt is megtudtuk, hogy az építkezés ideje alatt bekamerázzák a templomteret, a felújításról pedig fotókönyv készül. Ez - mármint a felszerelt webkamerák száma – külön pontot jelentett a pályázatok elbírálásakor. Bár az egyházmegye eredetileg 1,25 milliárd forintra becsülte a pályázat összértékét, a beérkező ajánlatokból gyorsan egyértelművé vált, hogy 1,7 milliárd alatt nem ússzák meg az újabb felújítást. A tendert végül a Kalotherm Építőipari Zrt. nyerte el, 1,74 milliárdos ajánlatával, ami közel félmilliárddal többet jelentett a tervezett összegnél, a beruházó azonban erre is rábólintott.
A két felújítás során tehát 3, 8 milliárdot szántak a fogadalmi templom restaurálására. Ebből az összegből számos szociális bérlakást, hajléktalanszállót – adott esetben kórházi részleget – is lehetett volna építeni. De, mint Semjén Zsolttól tudjuk, az egyház nem valamiféle emberbaráti egyesület