"Álljon meg az ország!" – skandálták Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.12.20 20:47

Draskovics Ádám
Vasasok, közlekedésiek, tanárok, diákok, fiatalok és nyugdíjasok közösen tüntettek a rabszolgatörvény ellen, az MSZP és a Jobbik politikusa is együtt állt ki a színpadra.
– A drót nem lett vékonyabb, a szalag se lett rövidebb, a szakik meg egyre jobban elfáradnak, mert az átlagéletkor az ötvenhez közelít. Az ízületeink ki vannak purcanva, és nem is tudnak regenerálódni, mert már most is túlórázunk. Ha erre még rávernek négyszáz órát, végképp rokkantként megyünk a boldog nyugdíjas évekbe – mondják a drótgyári munkások, akikkel a csütörtök kora délutántól estig tartó, a rabszolgatörvény bevezetése ellen tiltakozó miskolci demonstráció első helyszínén, a Búza tér melletti félpályás útlezárásnál beszélgettünk. Hajdú Antal, Zelei Zoltán, Bistyák Péter és Barna László tagjai, illetve helyi vezetői a Vasas Szakszervezetnek, közülük többen is nehéz, fizikai munkát végeznek.
– Az emberi testet nem lehet kizsigerelni, az meg egyenesen felháborító, hogy olyanok hozzák meg a munkásokat sanyargató törvényeket, akik soha egyetlen napot sem dolgoztak igazi munkahelyeken – mondták. 
Egyszer egy műszakban lemérték, mennyit kell talpalniuk, és 16 kilométert mutatott a lépésszámláló, amiben benne sem volt a betonfeszítő hálókkal való nehéz fizikai munka, amiért túlórákkal együtt havi 170-180 ezer forintot visznek haza.
„Kiskarácsony, nagy karácsony, nem ünneplek, túlórázom, ha jövőre túlórázom, nem lát engem a családom” - énekelte a demonstráció második felvonásának indulási helyszínén, a Centrum Áruház előtti parkolóban néhány asszony. Egyikük azt mondta: a dalt rögtönözték, de olyan erősen belekúszott már a fülükbe, hogy az eredeti, pozitív, szívet melengető verzióra szinte már nem is emlékszik. Mellettük egy kötött sapkás asszony tartotta magasba az uniós zászlót. Ő a BOSCH miskolci gyárában dolgozik, autóalkatrészeket szerel össze tizenkét órában, ami után jár egy-egy huszonnégy órás pihenő. Ha túlórát kap – márpedig rendszeresen kap –, épp annyi ideje marad, hogy két műszak között aludjon valamennyit, de értelmes időt már nem tud a családjával tölteni, pedig négy unokája van. Ráadásul a hozzá hasonló, ötvenen túli nők feje felett ott lebeg a Damoklész kardja: az ízületi panaszaik, gerincbántalmaik miatt az üzemorvos nem írja alá azt az egészségügyi papírt, ami a nehezebb fizikai munkavégzést engedélyezi, „könnyebb” munka meg az ilyen üzemekben csak az irodistáknak jut. Neki márciusig adott haladékot az üzemorvos, utána nem tudja, mi lesz vele. 
A parkolóban összegyűlt, hat-hétszáz fősre duzzadt tömeg, amelynek soraiban jócskán akadtak diákok is, eközben elindult a Hősök tere felé, ahol a szakszervezetek, politikai pártok és civilek képviselői tartották meg beszédeiket. Útközben egy ricsei nyugdíjas mellé csapódtam: ő korábban börtönőr volt, a nyugdíja mellett még ma is dolgozgat. Nem magáért tüntet – mondta. Kiskorú gyerekei vannak, akiknek boldogulást szeretne, anélkül hogy el kellene menniük az országból. A téren elsőként Szűcs Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének miskolci elnöke kapott szó: ő arról beszélt, hogy a kormánypárt lopakodó törvényhozással, egyéni indítványok gyors lepergetésével alkot meg olyan jogszabályokat, amelyeknek valódi súlyát olykor csak később érzik meg az emberek. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek történelmi jelentőségű tettet hajtottak végre, mert végre összefogtak, hálózatba szerveződtek, s megkezdték az előkészületeket egy országos sztrájkhoz, amely akár már januárban megbéníthatja az országot. Ez az érdekvédelem fegyvere, s ezt használni is fogják. „Álljon meg az ország” - dübörögte utána a tömeg. 
Ezt követően, szimbolikus módon egyszerre lépett a pódiumra Varga László, az MSZP és Jakab Péter, a Jobbik miskolci országgyűlési képviselője. Előbbi arról beszélt: ahelyett, hogy rendbe tett oktatással és egészségüggyel csábítanák vissza az elmenőket, az itt maradókról akarnak még több bőrt lenyúzni. Utóbbi bejelentette: azok után, hogy Áder János aláírta a rabszolgatörvényt, az országnak már nincs köztársasági elnöke, csak fideszes pártkatonája van, mert a munkavállalók 83 százalékának akaratával nem megy szembe egy valódi államfő. Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója azt mondta: nem a mostani lesz Magyarország első rabszolgatörvénye, hisz a 2011-ben, szintén a Fidesz-érában született Nemzeti Köznevelési Törvény már rabszolgává tette a jövő generációját azzal, hogy heti 38 tanórát kényszerített a diákokra, akiknek majdnem ugyanannyi időt az otthoni tanulással is el kell tölteniük.

Országos tiltakozás

Miskolc mellett csütörtökön Baján, Zalaegerszegen, Szentendrén, Miskolcon, Kecskeméten, Nagykanizsán, Nagyatádon és Békéscsabán is tüntettek a rabszolgatörvény és a kormány ellen.

Frissítve: 2018.12.20 20:52

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.