"Álljon meg az ország!" – skandálták Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.12.20. 20:47

Fotó: Draskovics Ádám
Vasasok, közlekedésiek, tanárok, diákok, fiatalok és nyugdíjasok közösen tüntettek a rabszolgatörvény ellen, az MSZP és a Jobbik politikusa is együtt állt ki a színpadra.
– A drót nem lett vékonyabb, a szalag se lett rövidebb, a szakik meg egyre jobban elfáradnak, mert az átlagéletkor az ötvenhez közelít. Az ízületeink ki vannak purcanva, és nem is tudnak regenerálódni, mert már most is túlórázunk. Ha erre még rávernek négyszáz órát, végképp rokkantként megyünk a boldog nyugdíjas évekbe – mondják a drótgyári munkások, akikkel a csütörtök kora délutántól estig tartó, a rabszolgatörvény bevezetése ellen tiltakozó miskolci demonstráció első helyszínén, a Búza tér melletti félpályás útlezárásnál beszélgettünk. Hajdú Antal, Zelei Zoltán, Bistyák Péter és Barna László tagjai, illetve helyi vezetői a Vasas Szakszervezetnek, közülük többen is nehéz, fizikai munkát végeznek.
– Az emberi testet nem lehet kizsigerelni, az meg egyenesen felháborító, hogy olyanok hozzák meg a munkásokat sanyargató törvényeket, akik soha egyetlen napot sem dolgoztak igazi munkahelyeken – mondták. 
Egyszer egy műszakban lemérték, mennyit kell talpalniuk, és 16 kilométert mutatott a lépésszámláló, amiben benne sem volt a betonfeszítő hálókkal való nehéz fizikai munka, amiért túlórákkal együtt havi 170-180 ezer forintot visznek haza.

„Kiskarácsony, nagy karácsony, nem ünneplek, túlórázom, ha jövőre túlórázom, nem lát engem a családom” - énekelte a demonstráció második felvonásának indulási helyszínén, a Centrum Áruház előtti parkolóban néhány asszony. Egyikük azt mondta: a dalt rögtönözték, de olyan erősen belekúszott már a fülükbe, hogy az eredeti, pozitív, szívet melengető verzióra szinte már nem is emlékszik. Mellettük egy kötött sapkás asszony tartotta magasba az uniós zászlót. Ő a BOSCH miskolci gyárában dolgozik, autóalkatrészeket szerel össze tizenkét órában, ami után jár egy-egy huszonnégy órás pihenő. Ha túlórát kap – márpedig rendszeresen kap –, épp annyi ideje marad, hogy két műszak között aludjon valamennyit, de értelmes időt már nem tud a családjával tölteni, pedig négy unokája van. Ráadásul a hozzá hasonló, ötvenen túli nők feje felett ott lebeg a Damoklész kardja: az ízületi panaszaik, gerincbántalmaik miatt az üzemorvos nem írja alá azt az egészségügyi papírt, ami a nehezebb fizikai munkavégzést engedélyezi, „könnyebb” munka meg az ilyen üzemekben csak az irodistáknak jut. Neki márciusig adott haladékot az üzemorvos, utána nem tudja, mi lesz vele. 
A parkolóban összegyűlt, hat-hétszáz fősre duzzadt tömeg, amelynek soraiban jócskán akadtak diákok is, eközben elindult a Hősök tere felé, ahol a szakszervezetek, politikai pártok és civilek képviselői tartották meg beszédeiket. Útközben egy ricsei nyugdíjas mellé csapódtam: ő korábban börtönőr volt, a nyugdíja mellett még ma is dolgozgat. Nem magáért tüntet – mondta. Kiskorú gyerekei vannak, akiknek boldogulást szeretne, anélkül hogy el kellene menniük az országból. A téren elsőként Szűcs Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének miskolci elnöke kapott szó: ő arról beszélt, hogy a kormánypárt lopakodó törvényhozással, egyéni indítványok gyors lepergetésével alkot meg olyan jogszabályokat, amelyeknek valódi súlyát olykor csak később érzik meg az emberek. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek történelmi jelentőségű tettet hajtottak végre, mert végre összefogtak, hálózatba szerveződtek, s megkezdték az előkészületeket egy országos sztrájkhoz, amely akár már januárban megbéníthatja az országot. Ez az érdekvédelem fegyvere, s ezt használni is fogják. „Álljon meg az ország” - dübörögte utána a tömeg. 
Ezt követően, szimbolikus módon egyszerre lépett a pódiumra Varga László, az MSZP és Jakab Péter, a Jobbik miskolci országgyűlési képviselője. Előbbi arról beszélt: ahelyett, hogy rendbe tett oktatással és egészségüggyel csábítanák vissza az elmenőket, az itt maradókról akarnak még több bőrt lenyúzni. Utóbbi bejelentette: azok után, hogy Áder János aláírta a rabszolgatörvényt, az országnak már nincs köztársasági elnöke, csak fideszes pártkatonája van, mert a munkavállalók 83 százalékának akaratával nem megy szembe egy valódi államfő. Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója azt mondta: nem a mostani lesz Magyarország első rabszolgatörvénye, hisz a 2011-ben, szintén a Fidesz-érában született Nemzeti Köznevelési Törvény már rabszolgává tette a jövő generációját azzal, hogy heti 38 tanórát kényszerített a diákokra, akiknek majdnem ugyanannyi időt az otthoni tanulással is el kell tölteniük.

Országos tiltakozás

Miskolc mellett csütörtökön Baján, Zalaegerszegen, Szentendrén, Miskolcon, Kecskeméten, Nagykanizsán, Nagyatádon és Békéscsabán is tüntettek a rabszolgatörvény és a kormány ellen.

Szerző
Frissítve: 2018.12.20. 20:52

Közvetítették bántalmazásukat, újabb büntetést kaphatnak az ellenzéki képviselők

Publikálás dátuma
2018.12.20. 20:20
Egy képkocka egy közvetítésből - Illusztráció
Fotó: Facebook/Szél Bernadett
Aki közvetítéssel "begyűjti" támadója személyes adatait, az - úgy tűnik - jogsértést követhet el. Jogállamiságról adott leckét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
A NAIH elnökének, Péterfalvi Attilának csütörtöki közleményéből kiderül: eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az MTVA egyes munkavállalóiról készült képfelvételek közösségi médiában történő közzététele miatt. Péterfalvi azt hangsúlyozza: a hatóság elítéli mindazokat a tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy másokat - akár vélelmezett jogsértést megvalósítókat - pellengérre állítsanak.
Vasárnap és hétfőn élőben lehetett követni a közösségi médiában, ahogy az MTVA székházában érvényesülni próbáló ellenzéki országgyűlési képviselőket a földön húzzák végig a köztévé biztonsági őrei, illetve kidobják őket az épület ajtaján. Egyikükhöz mentőt kellett hívni, sérülései miatt feljelentést is tesz. A képviselők nyilvánosság eszközével védekeztek, folyamatosan közvetítették, hogy mi történik velük, ám ez sem szegte kedvét bántalmazóiknak.
Péterfalvi Attila azt írta: a NAIH-hoz panaszbejelentés érkezett az egyes MTVA munkavállalókról készült képfelvételek legnagyobb közösségi oldalon történő, "negatív értékítéletet közvetítő, feltehetően fenyegetési céllal történő közzétételével kapcsolatban". A személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket mindenkinek be kell tartania - szögezte le. A magánszemélyeknek, a sajtónak nem minősülő szervezeteknek, illetve az országgyűlési képviselőknek - mint adatkezelőknek - az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.), valamint a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell betartania.
A feltételezett jogsértést megvalósító, "ellenségnek" tartott személyekről készült képfelvételek nyilvánosságra hozatala, továbbítása, adatbázisba rendezése nem egyeztethető össze a GDPR és az Infotv. rendelkezéseivel

- írta a NAIH elnöke.

Hozzátette: felismerhetetlenné kellett volna tenni az élő felvételeken azokat, akik épp megindultak a képviselők felé. Nevüknek sem szabadott volna elhangzania. Péterfalvi kiemelte: az "ellenségnek" tartottak cselekményeire nem lehet válasz jogsértés megvalósítása, mint például a személyes adatok gyűjtése, továbbítása és jogellenes nyilvánosságra hozatala. "Egy jogállamban az egyes cselekmények felett érzett felháborodás nem vezethet önbíráskodáshoz" - fogalmazott.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hatóság álláspontja szerint a feltételezett jogsértés kivizsgálására indított valamely eljárásban jogszerűen felhasználhatók a képfelvételek bizonyítási eszközként.

Egymást érik az eljárások és bírságok

Bár a hatóságot nem engedték be, az MTVA azért rendőrséghez fordult a képviselők miatt már hétfőn: a közmédiát összefogó alap szerint közérdekű üzem megzavarásának számít, ha egy ellenzéki képviselő egy szerkesztővel szeretne találkozni. Az MTVA álláspontja az, hogy tüntetőkkel zsarolták őket a politikusok, kergették a dolgozókat és félelmet keltettek bennük, ráadásul még hazudnak is, ezért feljelentést tettek.
Korábban Kövér László is nagyon meg akarta büntetni a múlt szerdán a házelnöki pulpitust elfoglaló képviselőket. Ebből végül hét, nagyjából félmillió forint összegű bírság lett.

Frissítve: 2018.12.20. 20:48

"Megszűnt a köztársaság" - Nagyszabású sztrájkkal válaszolnak a szakszervezetek a túlóratörvényre

Publikálás dátuma
2018.12.20. 18:23

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Sztrájkhelyzet van az országban, tartós munkabeszüntetés előkészítésén dolgoznak a szakszervezeti vezetők, miután Áder aláírta a túlóratörvényt.
Azzal, hogy Áder János aláírta a rabszolgatörvényt, Magyarországon megszűnt a köztársaság, végképp bebizonyosodott, hogy diktatúra van – jelentette ki a Népszavának Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a vegyipari érdekvédelmi szervezet vezetője szerint ezt támasztja alá Orbán Viktor csütörtöki üzenete, hogy megcsinálják amit elterveztek akkor is, ha az egész ország tiltakozik. Áder határidő előtti aláírása pedig azt üzeni: a majdnem tízmillió magyar állampolgárnak nincs többé köztársasági elnöke.
Székely Tamás jelezte lapunknak, a konföderáció ipari tagozatának mai ülésén megkezdték egy nagyszabású sztrájk előkészítését.
A MASZSZ elnöke is kijelentette, hogy sztrájkhelyzet van az országban, tart a tartós munkabeszüntetések jogi előkészítése, az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kampány szervezése. Kordás László úgy fogalmazott lapunknak, hogy a megalakuló sztrájkbizottságokkal nyomás alá helyezik a munkaadókat: az ő érdekük is, hogy a kormánytól kérjék a rabszolgatörvény visszavonását. Tagjaik tömegesen vesznek részt a péntek esti és a január elejére tervezett fővárosi demonstrációkon, és a folyamatosan szerveződő vidéki tiltakozó akciókban.
Szerző
Frissítve: 2018.12.20. 18:27