Előfizetés

Az Egyesült Államok kivonja csapatait Afganisztánból

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:19
FOTÓ: Getty Images, John Moore
Amerikai sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból. A The Wall Street Journal információi szerint Donald Trump elnök már meghozta a döntését erről.
A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva csütörtök késő este az internetes oldalán arról adott hírt:
a 14 ezer amerikai katonát számláló kontingens mintegy fele az elkövetkező hónapokban hazatér. Ez lesz a teljes kivonulás kezdete és az első lépés a 17 éve húzódó háború lezárásához.

A The Wall Street Journal szerint a teljes kivonulás hónapokig tarthat majd. "Szerintem ez is azt mutatja, hogy az elnök mennyire komolyan gondolja, hogy kivonuljunk a konfliktusokból" - idézett a lap egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt. A tisztségviselő hozzátette: úgy gondolja, Donald Trump "életképes megoldásokat" akar a konfliktusok lezárására. A Pentagon (védelmi minisztérium) és a Középső Főparancsnokság, amely az afganisztáni hadműveleteket irányítja, nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit az afganisztáni tervekről. Afganisztánban az Egyesült Államok a NATO-szövetségeseivel együtt vesz részt az afganisztáni misszióban, a változatlanul afgán földön maradó észak-atlanti szövetségesek reagálásáról egyelőre nem érkeztek hírek. A Trump-kormányzat a külpolitikája egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti a megegyezést az afgán tálibokkal és ezzel a háború lezárását. Ennek érdekében különmegbízottá nevezték ki Washington volt iraki és afganisztáni nagykövetét, Zalmay Khalilzadot, aki az elmúlt hetekben Katarban, Pakisztánban, az Egyesült Arab Emírségekben és Afganisztánban tárgyalt a békefolyamat megindítása érdekében. A héten Khalilzad Abu Dzabiban egyeztetett a tálibok képviselőivel, és a tárgyalásokhoz csatlakoztak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek küldöttségei is. Végleges megállapodás ugyan nem született, de az amerikai sajtóban megjelent információk szerint szó esett várható tűzszünetről, abban az esetben, ha Washington megkezdi csapatai kivonását. Khalilzad egyeztetései januárban folytatódnak, és várhatóan ekkor látogat a térségbe Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is. Az afganisztáni csapatkivonásról szóló információk néhány órával azt követően kerültek napvilágra, hogy James Mattis védelmi miniszter bejelentette lemondását, miután Donald Trump egy nappal korábban közölte, hogy kivonják az amerikai katonákat Szíriából.

Mégsem szabadul a volt brazil elnök

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.12.20. 20:05

Fotó: Heuler Andrey / AFP
Néhány órára úgy látszott, hogy Brazíliában szabadon engedik a korrupció miatt bebörtönzött egykori államfőt, Luiz Inacio Lula da Silvát. A kevéssé tehetős rétegek között ma is oly népszerű politikus egy bírói bejelentés nyomán reménykedhetett. A legfelsőbb bíróság egyik bírája úgy határozott, minden olyan bebörtönzöttet, akit másodfokon elítéltek ugyan, de még nem élt a jogorvoslat minden lehetőségével, szabadon kell engedni. Ez pedig Lulára is érvényes lett volna. A bejelentés után a volt brazil államfő ügyvédei kérvényt nyújtottak be szabadon bocsátása érdekében. Csakhogy közbelépett Raquel Dodge államügyész, aki megtámadta Marco Aurélio de Mello bíró döntését, minek nyomán a legfelsőbb bíróság elnöke, José Antonio Dias Toffoli megsemmisítette a határozatot. Médiajelentések szerint országosan 169 ezer bebörtönzöttet kellett volna szabadon engedni, ha életbe lépett volna az ítélet. A bíró döntése azért is keltett óriási feltűnést, mert a megválasztott populista államfő, Jair Bolsonaro hivatalba lépése előtt nem egészen két héttel fogadták volna el. Lula és Bolsonaro között meglehetősen ellenséges a viszony. A volt államfő szerint az új elnök veszélyezteti a brazil demokráciát. Bolsonaro eddigi lépéseivel nem cáfolt rá az aggodalmakra, több miniszteri tárca élére a hadseregből választott személyeket. Lula egyébként indulni kívánt az idei elnökválasztáson, ám ebben jogerős bírói döntés akadályozta meg. A két politikus kapcsolatát az is jól jellemzi, hogy Bolsonaro a Twitteren gratulált a legfelsőbb bíróságnak, amiért a taláros testület felülbírálta az ítéletet. Lulát 12 éves börtönbüntetésre ítélték korrupció és pénzmosás miatt. Az ítélet szerint a volt elnök 1,1 millió dollár kenőpénzt kapott közvetve a Petrobras olajipari óriásvállalattól, ebből újíttatta fel Guarujá fürdőhelyen lévő lakását. Áprilisban kezdte meg börtönbüntetését.

Putyin egyértelművé tette: nem hátrál

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.12.20. 19:21

Fotó: Evgeny Biyatov / SPUTNIK
Teher alatt nő a pálma, üzente csütörtöki beszédében az orosz elnök a világnak. A nagy nemzetközi figyelmet láthatóan élvező politikus egyértelművé tette: nem hátrál.
Különös aktualitást adott Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelő beszédének Donald Trump elnök bejelentése az amerikai katonák szíriai kivonásáról, valamint a fegyverzetellenőrzés nemzetközi szerződési rendszerének küszöbön álló felbomlása. Az orosz elnök már maratoni show-ja elején közölte, nem szabad alábecsülni a nukleáris háború veszélyét. Ezt a veszélyt szerinte az amerikai fél generálja. Mint mondta, fegyverkezési versenyhez vezethet a szerződéses rendszer felbomlása, mert Oroszország a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról és a hadászati nukleáris eszközök csökkentéséről szóló Start-3 szerződés amerikai felmondása esetén a paritás fenntartására fog törekedni, mint tette azt,  amikor 2001 végén az ifja George Bush vezette Egyesült Államok kivonult a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó (ABM) szerződésből. Ha Washington valóban kilép az INF-szerződésből, Moszkva kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni, figyelmeztetett Putyint, aki kitart amellett, hogy Oroszország nem sértette meg az INF szerződést, annak 1987-es aláírása óta csakis légi és tengeri indítású rövid és közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztett ki, de felmondása esetén földi indítású rakétákat is telepíthet, mint teszi azt – állítása szerint - Washington is. Az orosz elnök azonban reméli, felülkerekedik a józan ész. Üdvözölte és helyesnek nevezte Trump bejelentését, miszerint az amerikai csapatokat kivonják Szíriából, állítva, hogy az amerikai erők jelenlétére nincs is szükség a szíriai konfliktus politikai rendezéséhez. Ezúttal sem felejtette el hozzátenni, hogy az Egyesült Államok törvénytelenül – az ENSZ BT jóváhagyása és a szír kormányzat kérése nélkül - állomásoztatott katonákat Szíriában. Ugyanakkor kételyét fejezte ki, hogy az amerikai kormányzat valóra is váltja ezt a bejelentést, hiszen mind mondta, az elmúlt 17 évben többször kilátásba helyezte az afganisztáni csapatkivonást is. Természetesen nagy teret kapott az orosz-ukrán konfliktus, azon belül is a legutóbbi fejezet, az ukrán hajók megtámadása a Kercsi-szorosban és a legénység foglyul ejtése. E téren azonban Putyin már kevésbé volt szellemeskedő, mint sok más témában, egyenesen kioktatta az ukrán nemzeti hírügynökség, az UNIAN kérdező riporterét. Putyin nem mondott újat, csak ugyanazt ismételte, mint mindig: ukrán katonák lövik a donbásziakat, Oroszország pedig támogatja a megélhetési gondokkal küszködő térség lakóit. Nem Moszkva, hanem Kijev tartja gazdasági blokád alatt a Donbászt, sodorva lehetetlen helyzetbe lakóit. A Kercsi -szorosnál pedig ukrán és nem orosz provokáció történt, mondta Putyin, cinikusan hozzátéve, hogy Kijev azt reméli, megölték a foglyul ejtett ukrán tengerészeket, de ez nem igaz, sorsukról a bíróság dönt majd. Odaszúrt egyet Petro Porosenko ukrán elnöknek is, emlékeztetve támogatottsága rekord alacsony szintjére. A Nagy-Britanniában megmérgezett volt orosz ügynök, Szergej Szkripál és lánya, illetve az Egyesült Államokban kémkedéssel megvádolt Marija Butyina ügye is csak ürügy a nyugat számára újabb Oroszország elleni szankciók meghozatalára. Általános orosz-ellenességgel vádolta a nyugatot, amely szerinte így próbálja gátolni országa gazdasági növekedését. Ebben azonban nincsen semmi újdonság, mert Oroszország a 19. és a 20. században is korlátozások között élt, mondta Putyin. Az orosz elnök, aki az idén szembesült először komoly össznépi elégedetlenséggel hazájában a nyugdíjtörvény reformja miatt, gazdasági kérdésekben inkább az orosz választóknak üzent. Állította, az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz, azokat egyes területeken, így az agrárszférában, a saját javára fordította. Azt ígérte, jövőre az eredmények még jobbak lesznek, és természetesen nyugdíjemelést is kilátásba helyezett.  

Legek

Az idei, a 14.Putyin évértékelő  4 órán át tartott, az érdeklődés óriási volt, mintegy 1700 orosz és külföldi újságíró vett részt azon. Az eddigi legrövidebb 2001-ben volt, 1 óra 35 perces, leghosszabb pedig 2008-ban 4 óra 40 perces. 2008-2012 között, amikor Putyin kormányfő volt, Dmitrij Medvegyev elnök nem tartott ilyen típusú nemzetközi évértékelőt.