A PIM után Habsburg-alapítványt vezethet Prőhle Gergely

Publikálás dátuma
2018.12.21. 07:25
Prőhle Gergely egy Habsburg-alapítvánnyal vigasztalódhat
Fotó: Népszava
Bár a kormányközeli kultúrharc után távoznia kellett a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről, Prőhle egy állami támogatással startoló alapítvány élére kerülhet.
Hamarosan a Habsburg Ottó Alapítvány vezetői posztjára nevezhetik ki Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) korábbi főigazgatóját – értesült a 24.hu. A kormányzati fenntartású alapítvány vezetői megbízása  a hírportál szerint kellemetlen meglepetés lehet a kormányoldal egyes körei számára, hiszen az ősszel a Magyar Időkben indítottak harcot ellene. A lap egyik szerzője, Szakács Árpád azzal vádolta, hogy
műhelyében tobzódnak a magyarokat és Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó balliberális véleményformálók,

illetve, hogy a PIM egyik kiállításán a Tanácsköztársaságot népszerűsítik. Prőhle lett a kormánylap által kirobbantott fideszes kultúrharc első áldozata. A Magyar Idők cikkei után Kásler Miklós Emmi-miniszter bejelentette, hogy új pályázatot írnak ki a PIM főigazgatói posztjára. A hirtelen felforrósodott helyzet ellenére Prőhlét végül nem rúgták ki, közös megegyezéssel távozhatott november 1-i hatállyal. A médiahadjárat kormányzati oldalról sem kapott osztatlan támogatást, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter például a napokban egy interjúban védelmébe  vette az Orbán-kormányhoz mindig lojális volt főigazgatót.
Az utolsó Habsburg-trónörökös emlékét ápoló Habsburg Ottó Alapítványt a 2017 nyarán hozták létre. A szervezet szinte azonnal 330 millió forintos támogatást kapott a magyar államtól. A kuratórium elnöke Magyarország svájci nagykövete, Nagy István lett. A kalandos életű bankárt régóta fűzi jó kapcsolat a Habsburgokhoz és Orbán Viktor családjához. Az üzletember kezeli a jelenlegi Habsburg-családfő, Károly herceg feleségének vagyonát. 
Szerző

Kétharmados félelem a kiszolgáltatottságtól

Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:45

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Rendkívül magas, 92 százalékos a rabszolgatörvény ismertsége a lakosság körében, és még a Fidesz-szavazók majd 40 százaléka szerint is rossz az évenként elrendelhető túlórák számának 250-ről 400 órára emelése – derül ki a Publicus Intézet december 13. és 19. között a Népszava felkérésére végzett telefonos közvélemény-kutatásából.
Mivel a kormány a hiányzó munkaerő pótlásának egyik eszközeként harangozta be a túlórakeret bővítését, a felmérés készítői először arra kérdeztek rá, mit gondolnak az emberek, miért alakult ki Magyarországon munkaerőhiány. A válaszadók mindössze 7 százaléka tette magévá Orbán Viktor érvelését, amely szerint a magyarázat a "szárnyaló gazdaságban" keresendő, háromnegyedük szerint a legfőbb ok, hogy túl sokan mentek külföldre dolgozni. A Publicus felmérésében a kereskedelmi alkalmazottak a legmegengedőbbek, míg közülük csak 63 százalék, az iparban vagy szolgáltatási területen dolgozóknak 81 százaléka utasítja el a változást, és a legmagasabb, 88 százalékos a kritika a mezőgazdaságban dolgozók körében. A válaszadók harmada úgy látja, elfogadható érv a megemelt túlóraszámra a pluszpénz esélye, de a dolgozók sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek.
A 30-44 év közötti középkorosztály, továbbá a fővárosiak és az alkalmazottak látják a legkiábrándítóbbnak a változtatás hatását. A többség szerint a túlóra vállalása ma a munkahely és a főnökök elvárása és nem a munkavállaló szabad döntése.
Az is kiderül a Publicus felméréséből, hogy a dolgozók hétköznapi tapasztalatai szerint a munkahelyek nem tartják be a túlórával kapcsolatos szabályokat és a megemelt óraszám a cégeket még kedvezőbb helyzetbe hozza. Ma az alkalmazottak 27 százaléka rendszeresen, 48 százaléka pedig alkalmanként kényszerül túlórázni. A legtöbb túlmunkát a budapestiektől, a legkevesebbet pedig a községekben élőktől várják el a munkáltatók. Megdöbbentő eredménye a felmérésnek, hogy a diplomásokat, a nőket és a munkaerőpiacon már hátrányban lévő 45 év felettieket merik a leginkább kizsákmányolni a munkahelyek úgy, hogy nem is fizetnek a túlmunkáért. A válaszadók ötöde látja úgy, hogy már eddig is többet kellett túlóráznia a törvényben megengedett óraszámnál és a többség semmilyen körülmények között nem szeretne ennél is több időt munkával tölteni. A legelutasítóbbak épp a most is rengeteget túlórázó diplomások. Mindezek fényében meglepő, hogy csak a válaszadók 66 százalék fogadja el a törvény miatt szervezett utcai megmozdulásokat, s épp a legtöbb túlmunkára kényszerített diplomások a legelutasítóbbak.

"Már élezik a kaszákat, kapákat"

Végképp kiverte a biztosítékot a munkavállalók körében, hogy Áder János a mai határidő előtt, már tegnap délután aláírta a rabszolgatörvényt, előtte pedig a miniszterelnök egy odavetett mondattal intézte el A munka törvénykönyve módosítását. „Most fogadtuk el és működni fog” – ezt mondta Orbán Viktor az ATV-nek, amikor távozott a polgárok házából. Kordás László szerint sztrájkhelyzet van az országban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy a megalakuló sztrájkbizottságokkal nyomás alá helyezik a munkaadókat: ha azt állítják, hogy nem kérték a túlóra szabályok módosítását, az ő érdekük is, hogy azt visszavonassák a kormánnyal. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke arról tájékoztatott, hogy a konföderáció ipari tagozatának tegnapi ülésén megkezdték egy nagyszabású sztrájk előkészítését, vidéken pedig folytatják az útlezárásokat. Áder tegnapi döntése kapcsán úgy fogalmazott: "Már élezik a kaszákat, kapákat." A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezetében napokon belül megalakulnak a sztrájkbizottságok és ahol kell, megkezdik a tárgyalást a még elégséges szolgáltatásokról - erősítette meg a Népszavának az egyik leggyakorlottabb sztrájkszervező, Boros Péterné, aki önkormányzati és szociális területen is irányított már munkabeszüntetést az MKKSZ élén. A Népszavának elmondta, hogy a szükséges dokumentum-mintákat és szervezési tapasztalatokat megosztják a többiekkel.

Frissítve: 2018.12.21. 06:55

Borús, ködös idővel kezdődik az enyhülés

Publikálás dátuma
2018.12.21. 06:36
Fotó: Thinkstock
Egyre enyhébb levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, napközben már fagypont felett lehet a hőmérséklet.
Pénteken alapvetően erősen felhős vagy borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható, csak rövid időre válhat szakadozottá a felhőzet. Estig csak helyenként, nagyobb eséllyel északkeleten alakulhat ki hószállingózás, gyenge havazás, az Északi-középhegység térségében ónos szitálás, míg másutt legfeljebb szitálás fordulhat elő. A déli, délnyugati szél egyre többfelé megélénkül, a Dunántúlon meg is erősödik - olvasható az Országos Meteorológiai Intézet honlapján. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +5 fok között alakul, délnyugaton lesz enyhébb az idő. Késő este -1, +6 fok várhtó.
Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2018.12.21. 09:10