Van magyar munkahely, ahol már most 68 óra a munkahét

Publikálás dátuma
2018.12.21 10:57

Fotó: Shutterstock/
Erre az ad lehetőséget, hogy heti öt napon keresztül 12 órát dolgozzanak a munkavállalók, a hatodik napon pedig 8 órára be lehet hívni őket túlórázni.
A Henkel Magyarország Kft. körösladányi gyárában akár heti 68 munkaórára is kötelezhetik a dolgozókat - derült ki a Portfolio birtokába került dokumentumokból. Egy megállapodás alapján - amit a szakszervezet is aláírt - három hónapos munkaidőkeret bevezetéséről állapodtak meg, ami jövő januárban kezdődik. Az időtartam legfeljebb 12 hónap. 
Félelmetes, hogy ehhez még a rabszolgatörvény sem kellett
kommentálta a portál kérdésére a 68 órás munkahét lehetőségét Dávid Ferenc, aki arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvének jelenlegi keretei is mennyire kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára egyértelműen úgy ítélte meg, hogy ekkora munkaterhelés mellett egyáltalán nem marad szabadideje és magánélete a dolgozóknak. 
A lap meg megkereste a Henkelt, hogy elmondják, miért volt szükség ezekre a lépésekre. "A Henkel Magyarország Kft. hatályban lévő kollektív szerződésének megfelelően a körösladányi gyárvezetés, a Henkel Magyarország Operations Kft. Körösladányi Gyárának Henkel Munkás Érdekvédelmi Egyesülete (szakszervezet) munkaidőkeretben állapodtak meg, mely a munka törvénykönyvének megfelelően lehetővé teszi az egyenlőtlen munkabeosztást és a hat nap munkavégzést" - közölte a cég. "A munka törvénykönyve ide vágó rendelkezései szerint hat nap munkavégzést követően egy pihenőnapot kell kiadni, valamint egy pihenőnapnak a hónapban vasárnapra kell esnie. Ezzel szemben a Henkel Magyarország Operations Kft. vezetése a munkavállalók érdekében több védelmi pontot épített be a szabályozásába, ezáltal a törvény adta lehetőségeket nem használjuk ki" - magyarázza a vállalat.
Ilyen többek között     
a 12 órás munkanapok maximum 5-re való korlátozása, a minden hónapban szombatot és vasárnapot magába foglaló, két egybefüggő pihenőnap biztosítása, a rövidváltások, valamint a munkaszüneti napok előtti éjszakai műszakok kizárása, illetve a munkaidőkeret három hónapra való korlátozása a törvény szerinti, maximum 1 éves munkaidőkerethez képest.
"Amennyiben bárki elérné a maximális túlórakeretet, azon felül rendkívüli munkavégzést elrendelni nem lehet" - tette hozzá a Henkel.  Dávid Ferenc a Portfolio-nak nyomatékosította, hogy a 400 órát lehetővé tevő friss törvénymódosítás (amit Áder János köztársasági elnök már alá is írt) kihasználására még nem is volt szüksége a cégnek ahhoz, hogy ilyen mértékű heti óraszámra kötelezze a dolgozókat. A Henkel közölte: munkaidőkeretben - a munka törvénykönyvének megfelelően - az öt nap munkavégzés utáni hatodik napon nem okvetlenül keletkezik túlóra, itt a munkaidőkereten belüli egyenlőtlen munkaidőbeosztásról beszélünk. "Amennyiben a munkavállaló például az egyik héten 68 órát dolgozik, ellenben a következő héten csak 12 órát, míg a többi napon pihenőnapokat kap, két hét alatt az óraszám kiegyenlítésre kerül, azaz nem keletkezik rendkívüli munkavégzés. Esetünkben a ledolgozandó óraszámoknak és a pihenőnapoknak három hónapon belül kell kiegyenlítődnie" - fejtegette a cég. Dávid Ferenc azt mondta, hogy az ország számos területén nem lehet megtenni azt, hogy új munkahelyet keres magának az ember, ha váltani szeretne. Egyrészt területi, másrészt képzettségi problémák is nehezítik ezt. Utalt arra, hogy az ország keleti régióiban gyengébben teljesít a gazdaság, továbbra is magasabb a munkanélküliségi ráta és alacsony a képzettségük az embereknek. "Ők nem nagyon tudnak új munkahelyet találni, sokszor örülhetnek, ha kikerültek a közfoglalkoztatásból" - tette hozzá. 
2018.12.21 10:57
Frissítve: 2018.12.21 11:04

A kormány nem tárgyal: országos demonstrációt hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.01.19 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány nem tárgyal az érdekképviseletek négypontos követeléséről, ezért a szakszervezetek szombaton országszerte demonstrációkat szerveznek a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály visszavonása érdekében, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, valamint a méltányos munkafeltételekért és bérekért. Budapest mellett huszonkilenc városban – Ajka, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Fehérgyarmat, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hajdúdorog, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tamási, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg – lesznek tiltakozások és forgalomlassító útlezárások. Többségüket az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) indította el, de csatlakoztak az ellenzéki pártok és civil szervezetek is. Az OSZDB-t tavaly decemberben alakította meg 15 érdekképviselet, valamint szakszervezeti szövetség. Az országosan is ismert politikusok Tatabányán mondanak majd beszédet: a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea és az LMP-s Demeter Márta mellett felszólal majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete vezetője is.
A fővárosban a Budapest Blokád címmel meghirdetett demonstráció résztvevői a Blaha Lujza tér mellett az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd budai hídfőjénél gyülekeznek, majd a Clark Ádám térre vonulnak. Déltől Újpesten, valamint a XVIII. kerületben is lesz félpályás útlezárás, s ugyancsak 12 órától ételosztással egybekötött tüntetést szerveztek a Gundel Étterem elé.
Délután egy órától a Blaha Lujza téren kezdődik tüntetés és forgalomlassítás. Utóbbival kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megjegyezte, a rendőrség csak kivételes esetekben léphet fel az ilyen útblokádok ellen. A civil szervezet szerint ugyanis a forgalomlassító útlezárás jogszerű eszköz, a tüntetés helyszínének megválasztása pedig része a gyülekezési szabadságnak. A rendőrség ugyan közbeléphet, ha a demonstráció mások jogainak aránytalan korlátozásával jár, ám a bírói gyakorlat alapján ez nem érvényes, ha a rendezvény csak lassítja vagy eltereli a forgalmat. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd: Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swansea-ben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is demonstrációkat szerveztek a hét végére. 
2019.01.19 07:00
Frissítve: 2019.01.19 07:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30