Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv

Publikálás dátuma
2018.12.22 11:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.
Összesen 1,4 milliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás és más bűncselekmények ügyében gyanúsította meg és hallgatta ki az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt, aki sokak szerint teljhatalmú ura volt Dél-Békésnek. Ismerői úgy tartják, a térségben megkerülhetetlenné tette magát, rajta keresztül vezetett az út minden komolyabb fejlesztési ügyben. Arra, hogy miként hálózta be a vidéket, jó példa a Calendula-terv esete. Simonka György kezdeményezésére 2016-ban alakult meg a Dél-Békés Jövőéért Szövetség. A harmincegy alapító többsége a térséghez tartozó önkormányzat volt – annak ellenére is, hogy tagdíjat kellett fizetniük. A szövetségben azt tűzték ki célul, hogy a mostoha sorsú dél-békési térségnek kidolgoznak egy komplex fejlesztési koncepciót. Ezt Calendulának nevezték el a körömvirág után. Azért így – indokolta egy korábbi interjújában Simonka –, mert reményeik szerint a terv Dél-Békés ezer sebét gyógyítja majd. A parlamenti képviselő végigrodeózta a vidéket és a teljes megyei sajtót a terv ötletével, gyakorta beszámolt a koncepcióról, amely állítása szerint 2016 nyarára el is készült. A tervvel talán csak egy baj volt: nemigen látták az emberek. A térség központjának számító Orosházán az ellenzékben lévő szocialisták egyik önkormányzati képviselője, Füvesi Sándor az idén februárban a testületi ülésen kérte meg a fideszes Dávid Zoltán polgármestert, hogy adjon egy példányt a Calendula-tervből. A képviselőt azért is érdekelte a terv, mert az orosházi önkormányzat szintén tagja a szövetségnek, és addig 1,5 millió forint tagdíjat fizetett, így kíváncsi volt, mit kapnak a pénzükért. A szocialista politikus azonban hivatalos úton nem kapta meg a tervet. Emiatt panasszal élt a kormányhivatalnál. A hivatal nyomására végül Orosháza betekintést engedélyezett, ám a szocialista képviselő szerint csak egy majdnem üres dossziét kapott. Abban pedig a szövetség megalakulását és alapszabályát rögzítő dokumentumokon kívül szinte semmi nem volt. Lapunk is megpróbálta beszerezni a Calendula-tervet. Noha a Simonka gründolta szövetségnek van szép, látványos honlapja, a terv ott nem található meg. Megkerestük a Dél-Békés Jövőéért Szövetséget, ahol közölték, „elnöki engedély”, vagyis Simonka György hozzájárulása kell a terv elküldéséhez. A dokumentumot majdnem egy hónap után sem kaptuk meg. A szövetség egyik tagja Medgyesegyháza. A település polgármestere, Nagy Béla érdeklődésünkre többször megerősítette, a terv létezik, és ígéretet tett arra, hogy elküldi, ám közel négy hét alatt sem tette ezt meg. További hét olyan polgármestert kerestünk még, akinek települése tagja a szövetségnek. Volt, aki azt mondta: „Még soha nem fogtam a kezemben a tervet, keresse a szövetséget!” Másutt kitérő választ kaptunk, sok helyen pedig nem értük el a polgármestert miután a titkárságon jeleztük, hogy a Calendula-tervről kérdeznénk. A szövetségből kimaradó egyik térségi település polgármestere – névtelenséget kérve – annyit mondott: túl sokba került volna a tagság, a pénzért ráadásul nem kaptak volna semmit, ezért még testületi határozat is született arról, hogy nem lépnek be Simonka szövetségébe. Noha a szövetségtől és annak megkeresett tagjaitól nem kaptuk meg a szakmai anyagot, nem hivatalos úton eljutott hozzánk egy majd 130 oldalas szöveg, amely a Calendula-terv címet viselte. Egy szakembert kértünk meg arra, hogy mondjon véleményt erről – ez alapján pedig korántsem meglepő, hogy a szövetség és annak tagjai nem büszkélkedtek vele. – Formai szempontból megfelel a komplex térségfejlesztési programokkal szemben támasztott követelményeknek, tartalmilag azonban kívánságlistának és ujjgyakorlatnak tűnik. A benne szereplő költségelemek megnevezése láthatóan elnagyolt, hasraütésszerű – foglalta össze álláspontját a szövegről Velkey Gábor szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának békéscsabai munkatársa. A szakember szerint a Celendula-terv igyekszik a térség igényeit megfogalmazni. A Dél-Békés gondjait tartalmazó problématérképet jónak tartja, a helyzetleírást inkább átlagosnak. Gondnak látja, hogy adatokkal és tényekkel felületesen alátámasztott a program, amelyben sok a szakmai általánosság. – Ez így nehezen nevezhető valódi térségfejlesztési programnak, a benne foglaltak alapján kijelenthető, hogy a Dél-Békés helyzetén érdemben nem tudna változtatni, javítani valamelyest igen – fogalmazott Velkey Gábor, és hozzátette: – Láthatóan a forrásszerzés szempontjából gondolták végig a készítői, hogy milyen uniós fejlesztési alapokból mekkora összegek volnának lehívhatóak. Ebből a szempontból inkább ötletgyűjteménynek nevezhető, de Dél-Békés felzárkóztatásának reális tervének semmiképp.

Minden fillér számított

Úgy tudjuk, hogy a kisebb falvaknak havonta 20 ezer forint tagsági díjat kellett fizetniük, a nagyobb településeknek pedig havi 50 ezer forint körüli összeget. Noha ez első hallásra nem tűnik soknak, volt olyan kistelepülés, ahol azt mondták: a havi 20 ezer forintnak is megvan a helye manapság. Ráadásul együtt a sok kis tagdíj is számíthatott: mivel 31 tagja van a szövetségnek, összességében így is évi több milliós bevételre tett szert a szövetség, 2016 óta pedig tízmilliós nagyságrendről van szól.

2018.12.22 11:00
Frissítve: 2018.12.22 11:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44