Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv

Publikálás dátuma
2018.12.22. 11:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.
Összesen 1,4 milliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás és más bűncselekmények ügyében gyanúsította meg és hallgatta ki az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt, aki sokak szerint teljhatalmú ura volt Dél-Békésnek. Ismerői úgy tartják, a térségben megkerülhetetlenné tette magát, rajta keresztül vezetett az út minden komolyabb fejlesztési ügyben. Arra, hogy miként hálózta be a vidéket, jó példa a Calendula-terv esete. Simonka György kezdeményezésére 2016-ban alakult meg a Dél-Békés Jövőéért Szövetség. A harmincegy alapító többsége a térséghez tartozó önkormányzat volt – annak ellenére is, hogy tagdíjat kellett fizetniük. A szövetségben azt tűzték ki célul, hogy a mostoha sorsú dél-békési térségnek kidolgoznak egy komplex fejlesztési koncepciót. Ezt Calendulának nevezték el a körömvirág után. Azért így – indokolta egy korábbi interjújában Simonka –, mert reményeik szerint a terv Dél-Békés ezer sebét gyógyítja majd. A parlamenti képviselő végigrodeózta a vidéket és a teljes megyei sajtót a terv ötletével, gyakorta beszámolt a koncepcióról, amely állítása szerint 2016 nyarára el is készült. A tervvel talán csak egy baj volt: nemigen látták az emberek. A térség központjának számító Orosházán az ellenzékben lévő szocialisták egyik önkormányzati képviselője, Füvesi Sándor az idén februárban a testületi ülésen kérte meg a fideszes Dávid Zoltán polgármestert, hogy adjon egy példányt a Calendula-tervből. A képviselőt azért is érdekelte a terv, mert az orosházi önkormányzat szintén tagja a szövetségnek, és addig 1,5 millió forint tagdíjat fizetett, így kíváncsi volt, mit kapnak a pénzükért. A szocialista politikus azonban hivatalos úton nem kapta meg a tervet. Emiatt panasszal élt a kormányhivatalnál. A hivatal nyomására végül Orosháza betekintést engedélyezett, ám a szocialista képviselő szerint csak egy majdnem üres dossziét kapott. Abban pedig a szövetség megalakulását és alapszabályát rögzítő dokumentumokon kívül szinte semmi nem volt. Lapunk is megpróbálta beszerezni a Calendula-tervet. Noha a Simonka gründolta szövetségnek van szép, látványos honlapja, a terv ott nem található meg. Megkerestük a Dél-Békés Jövőéért Szövetséget, ahol közölték, „elnöki engedély”, vagyis Simonka György hozzájárulása kell a terv elküldéséhez. A dokumentumot majdnem egy hónap után sem kaptuk meg. A szövetség egyik tagja Medgyesegyháza. A település polgármestere, Nagy Béla érdeklődésünkre többször megerősítette, a terv létezik, és ígéretet tett arra, hogy elküldi, ám közel négy hét alatt sem tette ezt meg. További hét olyan polgármestert kerestünk még, akinek települése tagja a szövetségnek. Volt, aki azt mondta: „Még soha nem fogtam a kezemben a tervet, keresse a szövetséget!” Másutt kitérő választ kaptunk, sok helyen pedig nem értük el a polgármestert miután a titkárságon jeleztük, hogy a Calendula-tervről kérdeznénk. A szövetségből kimaradó egyik térségi település polgármestere – névtelenséget kérve – annyit mondott: túl sokba került volna a tagság, a pénzért ráadásul nem kaptak volna semmit, ezért még testületi határozat is született arról, hogy nem lépnek be Simonka szövetségébe. Noha a szövetségtől és annak megkeresett tagjaitól nem kaptuk meg a szakmai anyagot, nem hivatalos úton eljutott hozzánk egy majd 130 oldalas szöveg, amely a Calendula-terv címet viselte. Egy szakembert kértünk meg arra, hogy mondjon véleményt erről – ez alapján pedig korántsem meglepő, hogy a szövetség és annak tagjai nem büszkélkedtek vele. – Formai szempontból megfelel a komplex térségfejlesztési programokkal szemben támasztott követelményeknek, tartalmilag azonban kívánságlistának és ujjgyakorlatnak tűnik. A benne szereplő költségelemek megnevezése láthatóan elnagyolt, hasraütésszerű – foglalta össze álláspontját a szövegről Velkey Gábor szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának békéscsabai munkatársa. A szakember szerint a Celendula-terv igyekszik a térség igényeit megfogalmazni. A Dél-Békés gondjait tartalmazó problématérképet jónak tartja, a helyzetleírást inkább átlagosnak. Gondnak látja, hogy adatokkal és tényekkel felületesen alátámasztott a program, amelyben sok a szakmai általánosság. – Ez így nehezen nevezhető valódi térségfejlesztési programnak, a benne foglaltak alapján kijelenthető, hogy a Dél-Békés helyzetén érdemben nem tudna változtatni, javítani valamelyest igen – fogalmazott Velkey Gábor, és hozzátette: – Láthatóan a forrásszerzés szempontjából gondolták végig a készítői, hogy milyen uniós fejlesztési alapokból mekkora összegek volnának lehívhatóak. Ebből a szempontból inkább ötletgyűjteménynek nevezhető, de Dél-Békés felzárkóztatásának reális tervének semmiképp.

Minden fillér számított

Úgy tudjuk, hogy a kisebb falvaknak havonta 20 ezer forint tagsági díjat kellett fizetniük, a nagyobb településeknek pedig havi 50 ezer forint körüli összeget. Noha ez első hallásra nem tűnik soknak, volt olyan kistelepülés, ahol azt mondták: a havi 20 ezer forintnak is megvan a helye manapság. Ráadásul együtt a sok kis tagdíj is számíthatott: mivel 31 tagja van a szövetségnek, összességében így is évi több milliós bevételre tett szert a szövetség, 2016 óta pedig tízmilliós nagyságrendről van szól.

Veszélyes a levegő ezeken a településeken - Akár a szmogriadó riasztási fokozatát is elrendelhetik

Publikálás dátuma
2018.12.22. 10:57
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Több település - köztük Budapest - levegőjét veszélyesnek minősítették a magas szálló por (PM10) tartalom miatt.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés indexe alapján Budapest mellett Dunaújváros, Tököl és Putnok szerepel a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel. Emellett Székesfehérvár, Veszprém, Várpalota, Százhalombatta, Pécs, Vác, Szolnok, Eger, Miskolc, Sajószentpéter, Nyíregyháza és Salgótarján levegője egészségtelen minősítést kapott. Dorog, Esztergom, Kazincbarcika, Hernádszurdok, Oszlár és Szeged levegője is kifogásoltnak számít. A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. A légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különítenek el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát.
Szerző
Frissítve: 2018.12.22. 11:04

Több órás a sor ezeken a határátkelőkön - olvasson!

Publikálás dátuma
2018.12.22. 09:47
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Megnövekedett a várakozási idő szombatra a Csanádpalota Autópálya-határátkelőhely kilépő oldalán, a személyforgalomban. Az utazóknak két órát kell várakozniuk.
A várakozási idő 2018. december 22-én reggelre a kilépő oldalon elérte a két órát. A személyautóval utazóknak célszerű másik határátkelőt választani. Románia irányába Kiszombor vagy Battonya Közúti Határátkelőhelyek felé lehet kerülni, amelyek 24 órás nyitvatartással működnek. A határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időkről a www.police.hu oldal Határinfo rovatában, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók.

Röszkénél 3 órát kell várakozni

A várakozási idő 2018. december 22-én hajnalra a kilépő oldalon elérte a három órát. A személyautóval utazóknak célszerű másik határátkelőt választani. Szerbia felé Tiszasziget, Ásotthalom, Bácsalmás és Bácsszentgyörgy Közúti Határátkelőhelyek felé lehet kerülni, amelyek naponta 7 és 19 óra között vehetők igénybe. 
Szerző
Témák
határátkelők