Nehéz, de nem lehetetlen országos sztrájkot szervezni

A munkaügyi szakértő szerint lényeges, hogy folyamatosan érezhető legyen a dolgozók szervezeteinek elszántsága.

Erős nyomás nehezedik a szakszervezetekre, hogy indítsanak országos sztrájkot. Több érdekvédelmi vezető már „kaszát, kapát” kiáltott, s a rendszerváltás óta eddig nem látott összefogással meg is indult az akciók összehangolása. Annak ellenére is, hogy a dolgozók jogait egyre jobban korlátozó Orbán-kormány megnehezítette a tiltakozások szervezőinek dolgát.

– Országos sztrájkot szervezni mégsem lehetetlen Magyarországon – oszlatta el a kételyeket az egyik legismertebb hazai munkaügyi szakértő, Berki Erzsébet. A főiskolai tanár, kutató – aki eddig két nagy tanulmánykötetben foglalta össze a hazai sztrájkok történetét és ezek tanulságait – mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a sztrájkhoz való jogot tágan kell értelmezni. A Kúria egy 2013-ban született döntésére emlékeztetve felidézte: akkor is kezdhető munkabeszüntetés, ha a kormány, a parlament lépései korlátozzák a dolgozók gazdasági és szociális érdekeit.

Berki Erzsébet szerint az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy

A nyomásgyakorlásnak Berki Erzsébet szerint nem kell feltétlenül egyszerre indulni minden ágazatban, hiszen a közösségi szolgáltatások nagy részében a sztrájk és a figyelmeztető sztrájk előtt is meg kell állapodni a még elégséges szolgáltatásokról.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagszervezetei megkezdték a sztrájkbizottságaik létrehozását, de a bírósági gyakorlatot ismerve lassan születnek meg a jogerős döntések a minimális szolgáltatásokról. Ettől függetlenül azonban a versenyszféra beindulhat, ahogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ipari tagozata meg is kezdte a munkát. – A lényeg, hogy folyamatosan érezhető legyen a dolgozók szervezeteinek elszántsága, hiszen a nyomásgyakorlásnak nemcsak a gazdasági, hanem a közvéleményt befolyásoló hatása is fontos – magyarázta a szakértő.

Az akciók célpontja ebben a pillanatban a kormány, de a figyelmeztető sztrájkok, vagy a hosszabb munkabeszüntetések anyagi kárát – a dolgozók mellett, akik a leállás idejére nem kapnak bért –, a munkáltatók szenvedik el. A munkavállalói érdekvédelmet segíti, ha megnyerik az ügynek a tisztességesen foglalkoztató cégek vezetőit, hogy maguk is kérjék a döntéshozókat a munka világát érintő rossz döntések, köztük a rabszolgatörvény visszavonására – hangzott a sztrájkszakértő véleménye.