Újabb hét katonát és határrendészt büntet az EU a mianmari népirtásért

A 2017-ben kezdődött gyilkosságok és erőszak miatt már 14 embert súlyt szankciókkal az Európai Unió.

Az Európai Unió a mianmari helyzetre figyelemmel 7 újabb embert vett fel a korlátozó intézkedések hatálya alá vont, vagyonieszköz-befagyasztást és utazási tilalmat magában foglaló szankciós jegyzékébe - közölte az uniós tanács pénteken. A szankciók által érintettek a fegyveres erők és a határrendészeti erők kötelékébe tartoznak. Jegyzékbe vételüket a rohingja népességgel, a falvak etnikai kisebbséghez tartozó lakosságával vagy polgári lakosokkal szemben elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések indokolják.

Az Európai Unió Tanácsa december elején elfogadott állásfoglalásában felszólította Mianmar kormányát, hogy találjon megoldást az elszámoltathatóság problémájára, biztosítsa az ENSZ és a humanitárius ügynökségek munkáját, valamint teremtse meg az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek önkéntesen, biztonságban és emberi méltóságukat megőrizve visszatérhessenek származási helyükre.

Mint emlékeztetettek az EU április végén meghosszabbította és megszigorította a fegyverekre, valamint a belső elnyomás céljára alkalmas eszközökre vonatkozó, Mianmarral szembeni uniós embargót. Ezenfelül jogi keretet hozott létre a súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős tisztviselőkkel szembeni célzott intézkedésekhez, és megtiltotta katonai kiképzés nyújtását a mianmari hadsereg részére, valamint a vele való katonai együttműködést.

Június végén az unió szankciókat vezetett be 7 olyan magas rangú katonai, határvédelmi és rendőrségi tisztviselővel szemben, akit felelősség terhel a rohingja népesség ellen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy összefüggésbe hozható ilyenekkel. A tájékoztatás szerint az érintettek gyilkosságokért, szexuális erőszakért és civilek házainak módszeres felégetéséért is felelősek.

Mielőtt a kegyetlenkedések elüldöztek 700 ezer embert, a mianmari Arakánban mintegy egymillió rohingja muzulmán élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban; a többségében buddhista ország vezetése bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem hajlandó adni nekik. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista, így a muzulmánok kisebbségben vannak. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.