Sorra szűnnek meg a takarékszövetkezetek

Csak a szűken vett gazdaságossági szempontokat vették figyelembe azok, akik a takarékszövetkezeti hálózat visszavágásáról döntöttek.

Drámai döntést hozott november 30-án a Takarékbank közgyűlése, amikor a Takarék Csoport új üzleti stratégiájáról határozott. Ennek egyik vezérfonala a takarékszövetkezeti fiókhálózat "jelentős korszerűsítése, és átalakítása", s ez vezethet el egy 2020-ra megvalósuló, nagy országos bank létrejöttéhez. A közgyűlés tagjai tisztában voltak döntésük következményeivel, ám a tagság és a falvak lakói csak most szembesülnek azzal, hogy a határozat egyenes következménye, hogy a fiókok, kirendeltségek harmadát egyszerűen megszüntetik, s ezzel számos kistelepülésen szinte megszűnik a lakosság és a vállalkozások számára nyújtott banki pénzügyi szolgáltatás.

Bár még alig három hét telt csak el a Takarékbank közgyűlése óta, máris megszaporodtak a bezárások. A Jászságból értesült lapunk arról, hogy például a 2500 lakosú Jánoshidán a hódmezővásárhelyi székhelyű, de budapesti levelezési című 3A Takarékszövetkezet január elsejétől bezárja helyi kirendeltségét, racionalizálásra hivatkozva. A felháborodott jánoshidaiak minap falugyűlést is tartottak a bezárásról. A község polgármestere, Eszes Béla lapunk érdeklődésére arról számolt be, hogy a gyűlésen tiltakoztak az intézkedés ellen, és a megjelentek felhatalmazták a képviselő-testületet, hogy határozatban utasítsa el a bezárást, mert megkérdezésük nélkül döntöttek a szolgáltatás megszüntetéséről. A képviselő-testület ennek nyomán arról határozott, hogy kérik kirendeltség megszüntetéséről szóló döntés megváltoztatását, erről a település 600 lakosának aláírásával levelet írtak a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, Pócs Jánosnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, közbenjárásukat kérve. Eszes Béla pedig személyesen akarja rábírni a 3A Takarék vezetőit a döntés visszavonására.

A jánoshidaiak már abba is beleegyeznének, hogy a kirendeltség csak heti két napon fogadja ügyfeleit, miután augusztus óta amúgy is ez a helyzet. Ez azok számára lenne létfontosságú - főleg az időseknek, mozgáskorlátozottaknak -, akiknek nincs bankkártyájuk, és készpénzt csak személyesen tudnak felvenni a folyószámlájukról, internetbankot használni nem tudnak, nincs okostelefonjuk. Az általános gyakorlat ugyanis az, hogy amint a számlájukra megérkezik a pénzük, akkor abból az ügyfelek a takarékszövetkezetnél befizetik az esedékes közmű- és egyéb számláikat, a többit pedig felveszik. A polgármester különösen fájdalmasnak tartja, hogy még az pénzkiadó automatájukat (ATM) is leszerelik, bár az ettől függetlenül gyakran nem működik. Keserűen jegyezte meg, hogy mindez egy olyan időszakban történik meg, amikor a kormány éppen a Modern falvak programjával házal. (A kártyatulajdonosok ugyan a postán tudnak a nyitva tartási időben pénzt felvenni, de amíg a hivatal zárva tart, azaz délután 4 órától másnap reggel 8-ig, erre sincs erre mód.)

Jánoshida polgármestere beszámolt arról is, hogy a jászdózsaiak még rosszabbul jártak, mert ott már december 19-én megszüntették takarékszövetkezeti kirendeltséget. A delmagyar.hu tudósítása szerint a csanádpalotaiak is takarékszövetkezet nélkül maradnak januártól.

Eszes Béla egyébként nem kívülállóként szemléli azt, hogy mi is történik a helyi takarékkal, hiszen maga is rendelkezik a szövetkezetben a tulajdonosi jogokat megtestesítő részjeggyel, amit akár el is adhatna, de úgy véli, hogy az a felajánlott 25 ezer forintnak a sokszorosát éri, ezért nem válik meg tőle. Hiszen - mint mondja -, a részjegytulajdonosok szülei, nagyszülei 1961-ben nem azért alapították az Alsójászsági Takarékszövetkezetet, hogy utódaik - jelenleg 15-en vannak - elkótyavetyéljék örökségüket, még akkor is, ha mint jelenleg is történik, a fejük felett, a megkérdezésük nélkül döntenek.

A takarékszövetkezeti integráció kezdetén 2014 táján még 1800 takarékszövetkezeti fiók, illetve kirendeltség működött az országban, ezekből most gyors iramban - miként Jánoshidán vagy Jászdózsán - 400-at bezárnak, s a végső cél, hogy a 2020-as határidőig már csak 500 marad meg. Vagyis 1300 megszűnik, hozzávetőleg ennyi település marad pénzintézet nélkül. (Azért csak hozzávetőleg ennyi, mert a közepes és nagyvárosokban is működnek takarékok, ahol más bank is tevékenykedik.)

Több olyan települési önkormányzatról lehetett hallani, amely miután az integrált takarékszövetkezet bezárta a helyi fiókját, kirendeltségét, a saját számlájuk vezetésével inkább egy másik kereskedelmi bankot bíz meg, mintsem a néhány faluval arrébb "költöző" takarékszövetkezeti egységet. Vélhetően a lakossági ügyfelekben is felmerül a bankváltás gondolat.