Sorra szűnnek meg a takarékszövetkezetek

Publikálás dátuma
2018.12.22 10:30

Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Csak a szűken vett gazdaságossági szempontokat vették figyelembe azok, akik a takarékszövetkezeti hálózat visszavágásáról döntöttek.
Drámai döntést hozott november 30-án a Takarékbank közgyűlése, amikor a Takarék Csoport új üzleti stratégiájáról határozott. Ennek egyik vezérfonala a takarékszövetkezeti fiókhálózat "jelentős korszerűsítése, és átalakítása", s ez vezethet el egy 2020-ra megvalósuló, nagy országos bank létrejöttéhez. A közgyűlés tagjai tisztában voltak döntésük következményeivel, ám a tagság és a falvak lakói csak most szembesülnek azzal, hogy a határozat egyenes következménye, hogy a fiókok, kirendeltségek harmadát egyszerűen megszüntetik, s ezzel számos kistelepülésen szinte megszűnik a lakosság és a vállalkozások számára nyújtott banki pénzügyi szolgáltatás. Bár még alig három hét telt csak el a Takarékbank közgyűlése óta, máris megszaporodtak a bezárások. A Jászságból értesült lapunk arról, hogy például a 2500 lakosú Jánoshidán a hódmezővásárhelyi székhelyű, de budapesti levelezési című 3A Takarékszövetkezet január elsejétől bezárja helyi kirendeltségét, racionalizálásra hivatkozva. A felháborodott jánoshidaiak minap falugyűlést is tartottak a bezárásról. A község polgármestere, Eszes Béla lapunk érdeklődésére arról számolt be, hogy a gyűlésen tiltakoztak az intézkedés ellen, és a megjelentek felhatalmazták a képviselő-testületet, hogy határozatban utasítsa el a bezárást, mert megkérdezésük nélkül döntöttek a szolgáltatás megszüntetéséről. A képviselő-testület ennek nyomán arról határozott, hogy kérik kirendeltség megszüntetéséről szóló döntés megváltoztatását, erről a település 600 lakosának aláírásával levelet írtak a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, Pócs Jánosnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, közbenjárásukat kérve. Eszes Béla pedig személyesen akarja rábírni a 3A Takarék vezetőit a döntés visszavonására. A jánoshidaiak már abba is beleegyeznének, hogy a kirendeltség csak heti két napon fogadja ügyfeleit, miután augusztus óta amúgy is ez a helyzet. Ez azok számára lenne létfontosságú - főleg az időseknek, mozgáskorlátozottaknak -, akiknek nincs bankkártyájuk, és készpénzt csak személyesen tudnak felvenni a folyószámlájukról, internetbankot használni nem tudnak, nincs okostelefonjuk. Az általános gyakorlat ugyanis az, hogy amint a számlájukra megérkezik a pénzük, akkor abból az ügyfelek a takarékszövetkezetnél befizetik az esedékes közmű- és egyéb számláikat, a többit pedig felveszik. A polgármester különösen fájdalmasnak tartja, hogy még az pénzkiadó automatájukat (ATM) is leszerelik, bár az ettől függetlenül gyakran nem működik. Keserűen jegyezte meg, hogy mindez egy olyan időszakban történik meg, amikor a kormány éppen a Modern falvak programjával házal. (A kártyatulajdonosok ugyan a postán tudnak a nyitva tartási időben pénzt felvenni, de amíg a hivatal zárva tart, azaz délután 4 órától másnap reggel 8-ig, erre sincs erre mód.) Jánoshida polgármestere beszámolt arról is, hogy a jászdózsaiak még rosszabbul jártak, mert ott már december 19-én megszüntették takarékszövetkezeti kirendeltséget. A delmagyar.hu tudósítása szerint a csanádpalotaiak is takarékszövetkezet nélkül maradnak januártól. Eszes Béla egyébként nem kívülállóként szemléli azt, hogy mi is történik a helyi takarékkal, hiszen maga is rendelkezik a szövetkezetben a tulajdonosi jogokat megtestesítő részjeggyel, amit akár el is adhatna, de úgy véli, hogy az a felajánlott 25 ezer forintnak a sokszorosát éri, ezért nem válik meg tőle. Hiszen - mint mondja -, a részjegytulajdonosok szülei, nagyszülei 1961-ben nem azért alapították az Alsójászsági Takarékszövetkezetet, hogy utódaik - jelenleg 15-en vannak - elkótyavetyéljék örökségüket, még akkor is, ha mint jelenleg is történik, a fejük felett, a megkérdezésük nélkül döntenek. A takarékszövetkezeti integráció kezdetén 2014 táján még 1800 takarékszövetkezeti fiók, illetve kirendeltség működött az országban, ezekből most gyors iramban - miként Jánoshidán vagy Jászdózsán - 400-at bezárnak, s a végső cél, hogy a 2020-as határidőig már csak 500 marad meg.  Vagyis 1300 megszűnik, hozzávetőleg ennyi település marad pénzintézet nélkül. (Azért csak hozzávetőleg ennyi, mert a közepes és nagyvárosokban is működnek takarékok, ahol más bank is tevékenykedik.) Több olyan települési önkormányzatról lehetett hallani, amely miután az integrált takarékszövetkezet bezárta a helyi fiókját, kirendeltségét, a saját számlájuk vezetésével inkább egy másik kereskedelmi bankot bíz meg, mintsem a néhány faluval arrébb "költöző" takarékszövetkezeti egységet. Vélhetően a lakossági ügyfelekben is felmerül a bankváltás gondolat.  

A Takarék Csoport száműzi a veszteséget is

"A fiókhálózat modernizációja, informatikai fejlesztése, egységesítése komoly pénzbe kerül és csak ott érdemes végrehajtani, ahol ez a befektetés meg is térül majd. Másrészt az üzleti célok elérése érdekében megkerülhetetlen a kis lélekszámú településeken található, az ügyfelek által alig használt, krónikusan veszteséges, fizikai állagukban erősen leépült kirendeltségek működésének felülvizsgálata, összevonása. A célunk továbbra is az, hogy a Takarék Csoport rendelkezzen messze a legkiterjedtebb, országos fiókhálózattal. Jelenleg a Magyarországon működő hitelintézeti fiókok közel fele a takarékszövetkezeteké, ám a takarékok piaci részesedése messze elmarad az 50 százalékos aránytól. Ezért a gazdaságtalanul működő fiókok, kirendeltségek évente sok milliárd forint veszteséget okoznak a Takarék Csoportnak" - így indokolta a Takarékbank lapunk érdeklődésére a jánoshidaihoz hasonló fiókok, kirendeltségek bezárásának okát. Emellett komoly munkaerőhiányra is hivatkoztak, amely "korábban már több fiók nyitva tartását is ellehetetlenítette." Vagyis nem hajlandók sehol veszteségeket elszenvedni, a leromlott állagú ingatlanokra költeni. Szakértők szerint azonban ezeknek a falusi pénzintézeteknek nem az a feladatuk, hogy univerzális szolgáltatást nyújtsanak, hanem az, hogy élhetőbbé tegyék a kistelepüléseket. Már csak szólás szintjén igaz: útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet.

2018.12.22 10:30
Frissítve: 2018.12.22 10:42

A korcsolya központ miatt bezár a Récsei Center, petíciót indítottak a környékbeliek

Publikálás dátuma
2019.01.18 13:01

Fotó: Google Street View/
Az üzletek tulajdonosait már értesítették arról, hogy májustól menniük kell.
Hamarosan korcsolyapálya épül Zuglóban, a Thököly és a Dózsa György út kereszteződésétől nem messze található a Récsei Center nevű bevásárlóközpont helyén – írja a 444.hu, a döntésről pár hete Orbán Viktor miniszterelnök rendelkezett a Magyar Közlönyben. A portál szerint a környéken élők már petíciót is indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért. Nem túl jók az esélyeik: a plázát már eladták az államnak, és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették, hogy májustól menniük kell. A tervek szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el, lesz benne 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnok, parkoló, hotel és üzletsor.
2019.01.18 13:01

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18