Sorra szűnnek meg a takarékszövetkezetek

Publikálás dátuma
2018.12.22 10:30

Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Csak a szűken vett gazdaságossági szempontokat vették figyelembe azok, akik a takarékszövetkezeti hálózat visszavágásáról döntöttek.
Drámai döntést hozott november 30-án a Takarékbank közgyűlése, amikor a Takarék Csoport új üzleti stratégiájáról határozott. Ennek egyik vezérfonala a takarékszövetkezeti fiókhálózat "jelentős korszerűsítése, és átalakítása", s ez vezethet el egy 2020-ra megvalósuló, nagy országos bank létrejöttéhez. A közgyűlés tagjai tisztában voltak döntésük következményeivel, ám a tagság és a falvak lakói csak most szembesülnek azzal, hogy a határozat egyenes következménye, hogy a fiókok, kirendeltségek harmadát egyszerűen megszüntetik, s ezzel számos kistelepülésen szinte megszűnik a lakosság és a vállalkozások számára nyújtott banki pénzügyi szolgáltatás. Bár még alig három hét telt csak el a Takarékbank közgyűlése óta, máris megszaporodtak a bezárások. A Jászságból értesült lapunk arról, hogy például a 2500 lakosú Jánoshidán a hódmezővásárhelyi székhelyű, de budapesti levelezési című 3A Takarékszövetkezet január elsejétől bezárja helyi kirendeltségét, racionalizálásra hivatkozva. A felháborodott jánoshidaiak minap falugyűlést is tartottak a bezárásról. A község polgármestere, Eszes Béla lapunk érdeklődésére arról számolt be, hogy a gyűlésen tiltakoztak az intézkedés ellen, és a megjelentek felhatalmazták a képviselő-testületet, hogy határozatban utasítsa el a bezárást, mert megkérdezésük nélkül döntöttek a szolgáltatás megszüntetéséről. A képviselő-testület ennek nyomán arról határozott, hogy kérik kirendeltség megszüntetéséről szóló döntés megváltoztatását, erről a település 600 lakosának aláírásával levelet írtak a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, Pócs Jánosnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, közbenjárásukat kérve. Eszes Béla pedig személyesen akarja rábírni a 3A Takarék vezetőit a döntés visszavonására. A jánoshidaiak már abba is beleegyeznének, hogy a kirendeltség csak heti két napon fogadja ügyfeleit, miután augusztus óta amúgy is ez a helyzet. Ez azok számára lenne létfontosságú - főleg az időseknek, mozgáskorlátozottaknak -, akiknek nincs bankkártyájuk, és készpénzt csak személyesen tudnak felvenni a folyószámlájukról, internetbankot használni nem tudnak, nincs okostelefonjuk. Az általános gyakorlat ugyanis az, hogy amint a számlájukra megérkezik a pénzük, akkor abból az ügyfelek a takarékszövetkezetnél befizetik az esedékes közmű- és egyéb számláikat, a többit pedig felveszik. A polgármester különösen fájdalmasnak tartja, hogy még az pénzkiadó automatájukat (ATM) is leszerelik, bár az ettől függetlenül gyakran nem működik. Keserűen jegyezte meg, hogy mindez egy olyan időszakban történik meg, amikor a kormány éppen a Modern falvak programjával házal. (A kártyatulajdonosok ugyan a postán tudnak a nyitva tartási időben pénzt felvenni, de amíg a hivatal zárva tart, azaz délután 4 órától másnap reggel 8-ig, erre sincs erre mód.) Jánoshida polgármestere beszámolt arról is, hogy a jászdózsaiak még rosszabbul jártak, mert ott már december 19-én megszüntették takarékszövetkezeti kirendeltséget. A delmagyar.hu tudósítása szerint a csanádpalotaiak is takarékszövetkezet nélkül maradnak januártól. Eszes Béla egyébként nem kívülállóként szemléli azt, hogy mi is történik a helyi takarékkal, hiszen maga is rendelkezik a szövetkezetben a tulajdonosi jogokat megtestesítő részjeggyel, amit akár el is adhatna, de úgy véli, hogy az a felajánlott 25 ezer forintnak a sokszorosát éri, ezért nem válik meg tőle. Hiszen - mint mondja -, a részjegytulajdonosok szülei, nagyszülei 1961-ben nem azért alapították az Alsójászsági Takarékszövetkezetet, hogy utódaik - jelenleg 15-en vannak - elkótyavetyéljék örökségüket, még akkor is, ha mint jelenleg is történik, a fejük felett, a megkérdezésük nélkül döntenek. A takarékszövetkezeti integráció kezdetén 2014 táján még 1800 takarékszövetkezeti fiók, illetve kirendeltség működött az országban, ezekből most gyors iramban - miként Jánoshidán vagy Jászdózsán - 400-at bezárnak, s a végső cél, hogy a 2020-as határidőig már csak 500 marad meg.  Vagyis 1300 megszűnik, hozzávetőleg ennyi település marad pénzintézet nélkül. (Azért csak hozzávetőleg ennyi, mert a közepes és nagyvárosokban is működnek takarékok, ahol más bank is tevékenykedik.) Több olyan települési önkormányzatról lehetett hallani, amely miután az integrált takarékszövetkezet bezárta a helyi fiókját, kirendeltségét, a saját számlájuk vezetésével inkább egy másik kereskedelmi bankot bíz meg, mintsem a néhány faluval arrébb "költöző" takarékszövetkezeti egységet. Vélhetően a lakossági ügyfelekben is felmerül a bankváltás gondolat.  

A Takarék Csoport száműzi a veszteséget is

"A fiókhálózat modernizációja, informatikai fejlesztése, egységesítése komoly pénzbe kerül és csak ott érdemes végrehajtani, ahol ez a befektetés meg is térül majd. Másrészt az üzleti célok elérése érdekében megkerülhetetlen a kis lélekszámú településeken található, az ügyfelek által alig használt, krónikusan veszteséges, fizikai állagukban erősen leépült kirendeltségek működésének felülvizsgálata, összevonása. A célunk továbbra is az, hogy a Takarék Csoport rendelkezzen messze a legkiterjedtebb, országos fiókhálózattal. Jelenleg a Magyarországon működő hitelintézeti fiókok közel fele a takarékszövetkezeteké, ám a takarékok piaci részesedése messze elmarad az 50 százalékos aránytól. Ezért a gazdaságtalanul működő fiókok, kirendeltségek évente sok milliárd forint veszteséget okoznak a Takarék Csoportnak" - így indokolta a Takarékbank lapunk érdeklődésére a jánoshidaihoz hasonló fiókok, kirendeltségek bezárásának okát. Emellett komoly munkaerőhiányra is hivatkoztak, amely "korábban már több fiók nyitva tartását is ellehetetlenítette." Vagyis nem hajlandók sehol veszteségeket elszenvedni, a leromlott állagú ingatlanokra költeni. Szakértők szerint azonban ezeknek a falusi pénzintézeteknek nem az a feladatuk, hogy univerzális szolgáltatást nyújtsanak, hanem az, hogy élhetőbbé tegyék a kistelepüléseket. Már csak szólás szintjén igaz: útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet.

Frissítve: 2018.12.22 10:42

A családok harmadánál vészhelyzetet okozna egy váratlan kiadás

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:40

Fotó: Shutterstock
És ha sikerül is áthidalni a pénzhiányt, akkor is adósságcsapdába ragadhatnak a famíliák.
Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a valós jövedelmi helyzetről, hogy képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat, írja a 24.hu Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség, azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést. És bár a famíliák kétharmada takarékosnak vallja magát - erre jutott a Pulzus - a családok 33 százaléka az említett 300 ezer forintos összegnek egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.  (És 30 százalék csak részben tudná ezt a summát előteremteni.) Ráadásul a Pulzus  kérdései nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis a válaszadók egyharmada szembesült az utóbbi évben 300 ezer forint körüli váratlan kiadással. És emiatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba - meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál súlyosabb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.

Kedden kitör tejháború - tüntetnek a Penny Market akciója miatt

Publikálás dátuma
2019.03.23 09:47

Fotó: Shutterstock
Szlovákiában drágább az a tej, mint amennyiért itt árusítja a Penny.
Kedden a Penny Market alsónémedi központja előtt tüntetnek a tejtermelők az áruházban árult, szlovákiai olcsó tej miatt, írja a hvg.hu. (Emlékeztetőül: csütörtökön hirdette meg a Penny Market az akciós tejet, egy hétig a 149 forint helyett 135 forintért kapható a másfél százalékos UHT tej.) „Miért nem a magyar tejjel akciózik?” – magyarázta a felindulás okait a László Róbert, a tejtermelők demonstrációs bizottságának az elnöke, aki egyébként egy makói tejtermelő gazdaság vezetője. A terméktanács demostrációs bizottságának elnöke szerint van bőven magyar tej a piacon.  (A Penniy Market közleményében az állt, hogy nem volt itthon elegendő tej.) "Egyelőre az időpontot tűztük ki a demonstrációra, az engedélyeket megkértük a rendőrségtől, hétfőn döntenek majd, hogy tüntethetünk-e." - mondta László Róbert, a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy a Penny fújja le az akciót".   Az üzletlánc ráadásul tagja a Tej Terméktanácsnak, hetekig egyeztettek a terméktanács termelői, feldolgozói, és a kereskedők a közös stratégiáról, most úgy tűnik, hogy a Penny kifarolt a megállapodásból. Mindezt úgy, hogy László szerint ezzel az akciót nulla haszonkulccsal bonyolíthatja le a kereskedő, hiszen Szlovákiában a nyerstej ára magasabb, mint itthon. Másfelől a tejtermelők képviselője megnézte a szolvák üzletekben árult, hasonló másfél százalékos UHT tej árát, kiderült, hogy ott drágább, mint a most akciós áron, magyar polcokra tett tej.