Újabb alkudozás jöhet a minimálbérről

Publikálás dátuma
2018.12.22 11:45
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
A szakszervezet szerint a kormánynak most nem áll érdekében a minimálbér rendezése, mert nincs kampány.
A rabszolgatörvény elfogadása miatt keletkezett tiltakozáshullám árnyékban kevesebb szó esik arról, hogy idén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munka világa szereplőinek, a kormányzat, valamint a munkaadók és a munkavállaló képviselőinek nem sikerült megegyezniük a 2019. évi minimálbérről és a garantált bérminimumról. Varga Mihály pénzügyminiszter az e hét szerdai, eredménytelen VKF-ülést követően az állami televízióban kész tényként jelentette be, hogy így a kormány maga fog dönteni a kérdésben. Ezért is volt váratlan, hogy Orbán Viktor kormányfő az állami rádió péntek reggeli adásában arról beszélt, hogy "a munkásoknak és a munkaadóknak kell megegyezniük arról, mekkora legyen a minimálbér összege, a kormánynak nem ügydöntőként, hanem közvetítőként kell fellépnie. Hiába van a kormánynak ehhez joga, a kabinet nem akarja az érintett felek helyett eldönteni a kérdést” – mondta. A miniszterelnök ezért arra kérte a pénzügyminisztert: törekedjen arra, hogy eredményt hozzanak a tárgyalások.  A munkaadók és a munkavállalók Orbán Viktor megszólalását - vérmérsékletüktől függően - egymástól eltérő módon értékelték. "Ez reális reagálás a történtekre, amelyet illik a tárgyalófeleknek figyelembe venniük" - mondta a Népszava érdeklődésére Rolek Ferenc. Az MGYOSZ alelnöke szerint amíg nincs új megállapodás, addig a jelenlegi minimálbért és bérminimumot lehet alkalmazni. A tárgyalásokon a munkaadókat képviselő szakember abban reménykedik, hogy január közepéig megszületik a megállapodás. Mivel most nincsenek választások így a kormánynak nem áll érdekében, hogy a legalacsonyabb jövedelműek bére sürgősen emelkedjen - így vélekedett a Népszava érdeklődésére Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke emlékeztetett arra, hogy a munkavállalók a minimálbért 13, a garantált bérminimumot 15 százalékra emelnék. A munkaadók mindkét kategóriánál előbb 5-5, majd 8-8 százalékos emelés mellett tették le a voksot, de az utóbbit csak akkor támogatnák, ha mind 2019-ben, mind 2020-ban ugyanannyi lenne az érték. A maga részéről nem tartja valószínűnek, hogy változnának az álláspontok. De a reményt nem adják fel. Arra nem vállalkozott a szakszervezeti vezető, hogy megtippelje: az újabb VKF -ülés idén megtörténik-e vagy áthúzódik a jövő évre. A megkérdezett szakértők furcsállják, hogy a miniszterelnök átnyúlt a pénzügyminisztere feje felett, hacsak nem az a cél, hogy a rabszolgatörvényt halványítandó, felszínen tartson egy másik konfliktust a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket között. Hiányolták azt is, hogy sem most, sem korábban nem történt a tárgyalásokat előrevivő bejelentés, például a szociális hozzájárulási adó mérséklésének januári előrehozásáról.
Szerző
2018.12.22 11:45
Frissítve: 2018.12.22 11:45

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18

Félmilliárdot fizettek Munkácsy festményéért Matolcsyék

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:02
Munkácsy Mihály Poros út című festménye
Fotó: /
A szerződést tavaly december 21-én írták alá.
A Magyar Nemzeti Bank 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért – vette észre az EU-s közbeszerzési értesítőben a 24.hu. Az eladó egy svájci magánszemély, Antoine Pierre Guth, a szerződést tavaly december 21-én írták alá. Korábban Jan Van der Heyden Városlátkép című alkotásáért 128 millió forintot fizetett a jegybank.
2019.01.18 11:02
Frissítve: 2019.01.18 11:02