Újabb alkudozás jöhet a minimálbérről

Publikálás dátuma
2018.12.22. 11:45
Illusztráció: Népszava
A szakszervezet szerint a kormánynak most nem áll érdekében a minimálbér rendezése, mert nincs kampány.
A rabszolgatörvény elfogadása miatt keletkezett tiltakozáshullám árnyékban kevesebb szó esik arról, hogy idén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munka világa szereplőinek, a kormányzat, valamint a munkaadók és a munkavállaló képviselőinek nem sikerült megegyezniük a 2019. évi minimálbérről és a garantált bérminimumról. Varga Mihály pénzügyminiszter az e hét szerdai, eredménytelen VKF-ülést követően az állami televízióban kész tényként jelentette be, hogy így a kormány maga fog dönteni a kérdésben. Ezért is volt váratlan, hogy Orbán Viktor kormányfő az állami rádió péntek reggeli adásában arról beszélt, hogy "a munkásoknak és a munkaadóknak kell megegyezniük arról, mekkora legyen a minimálbér összege, a kormánynak nem ügydöntőként, hanem közvetítőként kell fellépnie. Hiába van a kormánynak ehhez joga, a kabinet nem akarja az érintett felek helyett eldönteni a kérdést” – mondta. A miniszterelnök ezért arra kérte a pénzügyminisztert: törekedjen arra, hogy eredményt hozzanak a tárgyalások.  A munkaadók és a munkavállalók Orbán Viktor megszólalását - vérmérsékletüktől függően - egymástól eltérő módon értékelték. "Ez reális reagálás a történtekre, amelyet illik a tárgyalófeleknek figyelembe venniük" - mondta a Népszava érdeklődésére Rolek Ferenc. Az MGYOSZ alelnöke szerint amíg nincs új megállapodás, addig a jelenlegi minimálbért és bérminimumot lehet alkalmazni. A tárgyalásokon a munkaadókat képviselő szakember abban reménykedik, hogy január közepéig megszületik a megállapodás. Mivel most nincsenek választások így a kormánynak nem áll érdekében, hogy a legalacsonyabb jövedelműek bére sürgősen emelkedjen - így vélekedett a Népszava érdeklődésére Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke emlékeztetett arra, hogy a munkavállalók a minimálbért 13, a garantált bérminimumot 15 százalékra emelnék. A munkaadók mindkét kategóriánál előbb 5-5, majd 8-8 százalékos emelés mellett tették le a voksot, de az utóbbit csak akkor támogatnák, ha mind 2019-ben, mind 2020-ban ugyanannyi lenne az érték. A maga részéről nem tartja valószínűnek, hogy változnának az álláspontok. De a reményt nem adják fel. Arra nem vállalkozott a szakszervezeti vezető, hogy megtippelje: az újabb VKF -ülés idén megtörténik-e vagy áthúzódik a jövő évre. A megkérdezett szakértők furcsállják, hogy a miniszterelnök átnyúlt a pénzügyminisztere feje felett, hacsak nem az a cél, hogy a rabszolgatörvényt halványítandó, felszínen tartson egy másik konfliktust a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket között. Hiányolták azt is, hogy sem most, sem korábban nem történt a tárgyalásokat előrevivő bejelentés, például a szociális hozzájárulási adó mérséklésének januári előrehozásáról.
Szerző

Sorra szűnnek meg a takarékszövetkezetek

Publikálás dátuma
2018.12.22. 10:30

Fotó: Kállai Márton / Népszava
Csak a szűken vett gazdaságossági szempontokat vették figyelembe azok, akik a takarékszövetkezeti hálózat visszavágásáról döntöttek.
Drámai döntést hozott november 30-án a Takarékbank közgyűlése, amikor a Takarék Csoport új üzleti stratégiájáról határozott. Ennek egyik vezérfonala a takarékszövetkezeti fiókhálózat "jelentős korszerűsítése, és átalakítása", s ez vezethet el egy 2020-ra megvalósuló, nagy országos bank létrejöttéhez. A közgyűlés tagjai tisztában voltak döntésük következményeivel, ám a tagság és a falvak lakói csak most szembesülnek azzal, hogy a határozat egyenes következménye, hogy a fiókok, kirendeltségek harmadát egyszerűen megszüntetik, s ezzel számos kistelepülésen szinte megszűnik a lakosság és a vállalkozások számára nyújtott banki pénzügyi szolgáltatás. Bár még alig három hét telt csak el a Takarékbank közgyűlése óta, máris megszaporodtak a bezárások. A Jászságból értesült lapunk arról, hogy például a 2500 lakosú Jánoshidán a hódmezővásárhelyi székhelyű, de budapesti levelezési című 3A Takarékszövetkezet január elsejétől bezárja helyi kirendeltségét, racionalizálásra hivatkozva. A felháborodott jánoshidaiak minap falugyűlést is tartottak a bezárásról. A község polgármestere, Eszes Béla lapunk érdeklődésére arról számolt be, hogy a gyűlésen tiltakoztak az intézkedés ellen, és a megjelentek felhatalmazták a képviselő-testületet, hogy határozatban utasítsa el a bezárást, mert megkérdezésük nélkül döntöttek a szolgáltatás megszüntetéséről. A képviselő-testület ennek nyomán arról határozott, hogy kérik kirendeltség megszüntetéséről szóló döntés megváltoztatását, erről a település 600 lakosának aláírásával levelet írtak a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak, Pócs Jánosnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, közbenjárásukat kérve. Eszes Béla pedig személyesen akarja rábírni a 3A Takarék vezetőit a döntés visszavonására. A jánoshidaiak már abba is beleegyeznének, hogy a kirendeltség csak heti két napon fogadja ügyfeleit, miután augusztus óta amúgy is ez a helyzet. Ez azok számára lenne létfontosságú - főleg az időseknek, mozgáskorlátozottaknak -, akiknek nincs bankkártyájuk, és készpénzt csak személyesen tudnak felvenni a folyószámlájukról, internetbankot használni nem tudnak, nincs okostelefonjuk. Az általános gyakorlat ugyanis az, hogy amint a számlájukra megérkezik a pénzük, akkor abból az ügyfelek a takarékszövetkezetnél befizetik az esedékes közmű- és egyéb számláikat, a többit pedig felveszik. A polgármester különösen fájdalmasnak tartja, hogy még az pénzkiadó automatájukat (ATM) is leszerelik, bár az ettől függetlenül gyakran nem működik. Keserűen jegyezte meg, hogy mindez egy olyan időszakban történik meg, amikor a kormány éppen a Modern falvak programjával házal. (A kártyatulajdonosok ugyan a postán tudnak a nyitva tartási időben pénzt felvenni, de amíg a hivatal zárva tart, azaz délután 4 órától másnap reggel 8-ig, erre sincs erre mód.) Jánoshida polgármestere beszámolt arról is, hogy a jászdózsaiak még rosszabbul jártak, mert ott már december 19-én megszüntették takarékszövetkezeti kirendeltséget. A delmagyar.hu tudósítása szerint a csanádpalotaiak is takarékszövetkezet nélkül maradnak januártól. Eszes Béla egyébként nem kívülállóként szemléli azt, hogy mi is történik a helyi takarékkal, hiszen maga is rendelkezik a szövetkezetben a tulajdonosi jogokat megtestesítő részjeggyel, amit akár el is adhatna, de úgy véli, hogy az a felajánlott 25 ezer forintnak a sokszorosát éri, ezért nem válik meg tőle. Hiszen - mint mondja -, a részjegytulajdonosok szülei, nagyszülei 1961-ben nem azért alapították az Alsójászsági Takarékszövetkezetet, hogy utódaik - jelenleg 15-en vannak - elkótyavetyéljék örökségüket, még akkor is, ha mint jelenleg is történik, a fejük felett, a megkérdezésük nélkül döntenek. A takarékszövetkezeti integráció kezdetén 2014 táján még 1800 takarékszövetkezeti fiók, illetve kirendeltség működött az országban, ezekből most gyors iramban - miként Jánoshidán vagy Jászdózsán - 400-at bezárnak, s a végső cél, hogy a 2020-as határidőig már csak 500 marad meg.  Vagyis 1300 megszűnik, hozzávetőleg ennyi település marad pénzintézet nélkül. (Azért csak hozzávetőleg ennyi, mert a közepes és nagyvárosokban is működnek takarékok, ahol más bank is tevékenykedik.) Több olyan települési önkormányzatról lehetett hallani, amely miután az integrált takarékszövetkezet bezárta a helyi fiókját, kirendeltségét, a saját számlájuk vezetésével inkább egy másik kereskedelmi bankot bíz meg, mintsem a néhány faluval arrébb "költöző" takarékszövetkezeti egységet. Vélhetően a lakossági ügyfelekben is felmerül a bankváltás gondolat.  

A Takarék Csoport száműzi a veszteséget is

"A fiókhálózat modernizációja, informatikai fejlesztése, egységesítése komoly pénzbe kerül és csak ott érdemes végrehajtani, ahol ez a befektetés meg is térül majd. Másrészt az üzleti célok elérése érdekében megkerülhetetlen a kis lélekszámú településeken található, az ügyfelek által alig használt, krónikusan veszteséges, fizikai állagukban erősen leépült kirendeltségek működésének felülvizsgálata, összevonása. A célunk továbbra is az, hogy a Takarék Csoport rendelkezzen messze a legkiterjedtebb, országos fiókhálózattal. Jelenleg a Magyarországon működő hitelintézeti fiókok közel fele a takarékszövetkezeteké, ám a takarékok piaci részesedése messze elmarad az 50 százalékos aránytól. Ezért a gazdaságtalanul működő fiókok, kirendeltségek évente sok milliárd forint veszteséget okoznak a Takarék Csoportnak" - így indokolta a Takarékbank lapunk érdeklődésére a jánoshidaihoz hasonló fiókok, kirendeltségek bezárásának okát. Emellett komoly munkaerőhiányra is hivatkoztak, amely "korábban már több fiók nyitva tartását is ellehetetlenítette." Vagyis nem hajlandók sehol veszteségeket elszenvedni, a leromlott állagú ingatlanokra költeni. Szakértők szerint azonban ezeknek a falusi pénzintézeteknek nem az a feladatuk, hogy univerzális szolgáltatást nyújtsanak, hanem az, hogy élhetőbbé tegyék a kistelepüléseket. Már csak szólás szintjén igaz: útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet.

Szerző
Frissítve: 2018.12.22. 10:42

321,88 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.21. 19:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 321,88 forintra emelkedett este hét óra körül a reggel hét óra előtti 321,55 forintról. Az euró pénteken 321,14 és 322,48 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 284,46 forintról 284,74 forintra, a dolláré pedig 280,88 forintról 282,76 forintra emelkedett. Az euró 1,1380 dolláron állt a reggeli 1,1446 dollár után. 
Szerző
Témák
forint euró dollár