A részleges kormányzati leállás nem ritka jelenség az Egyesült Államokban: akkor szokott bekövetkezni, amikor a Fehér Ház és a kongresszus közötti valamilyen vita kivetül a szövetségi költségvetés finanszírozására. Ilyen esetekben rendszerint lázas tárgyalásokon keresik a kompromisszumot, hogy minél rövidebb ideig tartson az az állapot, amikor bizonyos kormányintézményeket jóváhagyott büdzsé hiányában tétlenségre kárhoztatnak.
A mostani leállás ettől eltér: sem Donald Trump, sem a demokrata párti ellenzék nem akar belemenni semmilyen érdemi alkudozásba. Az elnök abban bízik, hogy a mexikói határ mentén végig felépítendő határvédő acélfal költségeire kért 5 milliárd dollárt, amit a kongresszustól most nem kapott meg, máshonnan – például adakozásból - is elő tudja majd teremteni. Mivel pedig a republikánusok maguk is megosztottak a Fehér Ház élesen bevándorlásellenes politikájának a megítélését illetően, a megegyezés nem körvonalazódik, és a politikai szereplők egyelőre „letették a lantot” - amihez idén az a körülmény is hozzájárul, hogy december 24. szövetségi pihenőnappá vált.
A szenátus szokatlan módon szombaton is ülést tartott, de nem jutottak semmire - miként már a pénteki próbaszavazás is azt mutatta, hogy nem lenne meg a többség a Fehér Ház követeléseinek teljesítéséhez. „Bármi lehetséges” - mondta Mitch McConnell, a többségi republikánus frakció vezetője. A szenátus csütörtökön tart újra ülést.
A képviselőházban eközben éppen „többségváltás” történik. A novemberben – két elnökválasztás között pontosan félidőben – tartott választásokon a republikánusok elvesztették képviselőházi többségüket, és az új, demokrata többségű ház január 3-án ül össze először. Nem valószínű, hogy képviselőházi többségük utolsó napjaiban a republikánusok át tudnának nyomni valamilyen csodaformulát, amely a kongresszus mindkét házában megkapná a szükséges mértékű támogatást.
Trump eközben azt tette közhírré a Twitteren, hogy a floridai Mar-a-Lagóban található pihenőhelyét a Fehér Házra cserélve a karácsonyt megelőző hétvégén is „keményen dolgozik” a pénz előteremtésén – ami a gyakorlatban abból állt, hogy vacsorát adott prominens híveinek, munkatársai pedig fogalmaztak egy adománygyűjtő levelet, és ezzel mintegy életre hívták az „Építsük meg a falat” mozgalmat.
A leállás első napján a New York-i kikötő bejáratánál magasodó Szabadság szobor még látogatható volt, de már nem föderális pénzből, hanem New York állam nagyvonalúságának jóvoltából. Az amerikai szövetségi posta is kézbesítette a küldeményeket. A részleges kormányzati leállás jelen esetben azt jelenti, hogy a 15 minisztérium közül kilencnek, valamint több tucat kormányügynökségnek a finanszírozását függesztették fel részben vagy egészben. Érintett például a belbiztonsági, a közlekedési, a belügyi, a mezőgazdasági, a külügyi és az igazságügyi tárca.
A finanszírozás felfüggesztése mintegy 800 ezer szövetségi kormányzati alkalmazottra vonatkozik abban az értelemben, hogy egyelőre nincs olyan érvényes jogcím, aminek alapján a leállás idejére fizetést kapna. A kongresszus persze meg fogja szavazni az utólagos folyósítást – a szenátus ezt már el is fogadta, és várhatóan ugyanezt fogja tenni a képviselőház. Az érintett 800 ezer közül 420 ezer embernek a tevékenysége nélkülözhetetlennek minősül, így nekik fizetés nélkül is dolgozniuk kell. További 380 ezer alkalmazott legalább otthon maradhat, de ugyanúgy nem kap pénzt egyelőre. Ebbe az utóbbi kategóriába esik az űrkutatási hivatal, a NASA csaknem teljes személyzete, a szövetségi adóhatóság 52 ezer alkalmazottja, valamint a nemzeti parkok alkalmazottainak mintegy 80 százaléka, vagyis a nemzeti parkok zöme bezárt.
