Már online is nézhető a magyar veterán pilótákról készült film

Publikálás dátuma
2018.12.23. 19:30

Fotó: Veteránfilm/The Speak Easy Project
Hernáth Csaba második világháborús pilótákról szóló animációs dokumentumfilmje, a Veteránfilm már online is megtekinthető.
A népszerű Menjek/Maradjak című dokumentumfilm-sorozat, valamint az Ultra című – 2017-ben az Európai Filmdíjra is jelölt – egész estés dokumentumfilm vágó-operatőre egy budapesti villamosútja során talált hőseire. Az ötvenperces film két kilencven év feletti nyugalmazott repülős tisztet mutat be: Szentiványi János „Sminyu” és Frankó Endre „Kukla” a világháború végén szolgáltak a magyar légierő legendás Puma századában.  A Veteránfilm november végén elnyerte a legjobb dokumentumfilm díját a Karjalai Nemzetközi Ifjúsági Filmek Fesztiválján

A filmet a rendező maga forgatta és vágta, az animációkat Mihályi Barbara készítette, a zenét Bognár Csaba (SABW) és a Saverne zenekar jegyzik. A SpeakEasy Project és a SpeakEasy Project Berlin koprodukciójában készült alkotás a Vimeo videómegosztó oldalán látható.
Szerző
Témák
dokumentumfilm

A társasjátékok képei a lakás díszei is lehetnek

Publikálás dátuma
2018.12.23. 19:21

Összehozzák a társaságot, szórakoztatnak, de a társasjátékokból akár tanulni is lehet. Az már más kérdés: a táblás, vagy a kártyás nyeri el jobban az emberek tetszését?
A társasjátékok legelterjedtebb formája a táblás változat, amelyet már időszámításunk előtt is használtak. A társasjátékozás a második világháború után lett a rengeteg szabadidő eltöltésének egyik legkeresettebb módja. A játékoknak két fajtája van: a rövidebb játékidejű, elsősorban gazdálkodással és szerencsével rendelkezők az európai, míg a hosszabb, harcias játékok az amerikai változathoz tartoznak. A 21. század elején e változatok összemosódtak.

− A családommal 2002−2003 táján csöppentünk bele a társasjátékozás világába. Azt a korszakot néhány játék jellemezte, például a Rizikó, a Scrabble, a Monopoly és a Gazdálkodj okosan. A magyar kártya mellett újdonság volt az Uno és a Solo játék is – mesélte a Magyar Társasjátékos Egyesület elnöke, Farkas Gábor. − Az elmúlt húsz évben rengeteg változás történt e téren. Ám a régi divatú társasjátékokat veszik a legtöbbet a világon. A Monopolynak megjelent többféle verziója, akár mesefigurás is. E a társasjátékokkal még a nagyszülők is játszottak, amikor gyerekek voltak, kellemes emlékeik vannak róla, természetesnek vélik, hogy ezt veszik a gyereküknek, unokájuknak. Mindezek mellett elterjedtek a kooperatív társasjátékok is. Korábban maga a társasjáték azt jelentette, hogy legyőztük társainkat, napjainkban inkább azt: vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít.

−2002−2003 előtt nem hallottam olyanról, hogy klubok alakultak volna, ahol társasjátékozni lehet. Tizenöt éve láttam az első ilyen helyet, amit az interneten is meghirdettek, bárki beugorhatott ingyen játszani – emlékezett vissza az egyesület elnöke. A társasjátékok lelkes rajongói 2005-ben alapították az egyesületüket, céljuk, hogy emlékeztessék, rávezessék a felnőtteket arra: a társasjátékozás nagyon jó közösségi időtöltés. – Budapest mellett már vidéki városokban is elkezdtünk klubokat alapítani, de számos olyan hely is van, ami nem hozzánk köthető – tette hozzá Farkas Gábor. A Magyar Társasjátékok Egyesületének égisze alatt működő klubok leginkább a felnőtteknek kínál kikapcsolódási lehetőséget, ám már 12 éven felüliek is használhatják a játékokat. Leginkább a gondolkodtató és a stratégiai játékokkal találkozhatunk náluk, a kvíz- és partijátékokat viszont hiába is keresnénk.

Az internet nagy szerepet játszik a társasjátékok fellendülésében, a játékok és a szabályaik a világhálón is megtalálhatók. – Amikor 2005 és 2010 között fellendült a blogolás, nagyon hamar megjelentek a társasjáték blogok is. A számuk megcsappant, ezek egy része 1-2 év intenzív működés után megszűnt – mondta Farkas Gábor, aki a táblás és a kártyás játékokat egyaránt jó szívvel ajánlotta. − A dobókockás játékokat régebben inkább szerencsejátéknak gondoltuk, mintsem társasnak. A kinézet tekintetében mindenkinek más az igénye: van, aki például ragaszkodik ahhoz, hogy a bábuk fából készüljenek, mert neki ez többet tesz a játékhoz. Már a készítők nevét is jegyzik a társasjátékoknál: designerek, grafikusok készítenek játékokat – említett még néhány érdekességet, és ezzel kapcsolatos álmát is megosztotta: – Még nem sikerült kivitelezni, pedig már tizenöt éve vannak olyan terveink, hogy a társasjátékok tábláin vagy dobozain lévő gyönyörű képeket beszkenneljük, kinagyítsuk, kinyomtassuk és kitegyük a falra. Akár a lakás dísze is lehetne! TOP5 legszebb játék (design alapján):
 1. Rayguns and rocketships
2. Feudum
3. Scythe
4. By the order of the Queen
5. Cerebria

Magyar Társasjátékdíj

A Magyar Társasjátékos Egyesület 2010 óta minden évben díjazza a családi társasjátékokat. Idén a Szüret nyerte el legjobban a zsűri tetszését. A nyertesek számíthatnak arra, hogy akár milliós darabszámban is elfogyhat aranyérmes játékuk.

Témák
társasjáték

Lucifer a kissámlin - Az ember tragédiája Székesfehérváron

Publikálás dátuma
2018.12.22. 14:45
KÜZDELEM - A speciális tér minden színben felbukkan
Fotó: KATKÓ TAMÁS
Merész ötlet, hogy egy előadást négyen rendezzenek, ráadásul Az ember tragédiáját. Székesfehérváron ez megtörtént. Több emlékezetes momentummal együtt talán jó lett volna kicsit jobban összefésülni az eltérő színpadi megvalósítást.
Szikora János rögtön az elején fekete-fehérbe öltöztette az angyalok karát. Lehet persze, hogy gyásztorhoz, illetve a kiűzetéshez illően, mégis hatásos a megjelenésük. Nagyszabású és vészjósló. Négyen vitték színre Madách Tragédiáját Székesfehérváron és a sort a direktor kezdte, a keretszínek jutottak neki, az első három és az utolsó. Nála a főszereplők fiatalok. Ádám Kovács Tamás, Éva Osváth Judit, Lucifer pedig Lábodi Ádám. Az első emberpár ahogy kell az elején ártatlan, Hogy aztán jöjjön a bűnbeesés. Szikora rendezte már a művet, mégpedig az új Nemzeti nyitó előadását. Érződik, hogy sok mindent tud róla. De az is, hogy most is az újat kereste. Feszültséggel telien élvezetesek és főként pontosak az általa jegyzett színek. Nincs bennük túlmagyarázás. 
CSÁBÍTÁS - A bűnbeesés pillanata, Kovács Tamás és Osváth Judit
Horváth Csaba egy nagy váltással egy másik generáció képviselőire osztotta a főszerepeket az egyiptomi, athéni és római színben. Ádámot Hirtling István, Évát Varga Mária, Lucifert pedig Tűzkő Sándor alakítja. A rendező saját megszokott, főként a mozgásra épülő színpadi nyelvét használja, a rabszolgák a premier óta áthalással felértékelődött láthatósági mellényben. Mondhatni mindenki a helyén van, a jelenlét mégsem válik átütővé. Peregnek a színek és nem ér minket igazi meglepetés. 
EKLEKTIKUS - Felül, az egyiptomi színben Ádám-Fáraóként Hirtling István a rabszolgák gyűrűjében, alul az Angyalok kara és az emb
Négy igencsak fontos szín jut a harmadik rendezőnek Hargitai Ivánnak. Bizánc, Prága, Párizs és újra Prága. Lucifer itt végig Kuna Károly, aki tényleg karakteres. Való neki ez a szerep. Ádám a bizánciban Andrássy Máté, Éva pedig Kerkay Rita. Aztán Ádám Keplerként és Dantonként Krisztik Csaba, Éva pedig a párizsi és a prágai színekben Kiss Diána Magdolna. Hargitai sokféle eszközt használ: vetít, élő zenét is alkalmaz, nem beszélve az elemző instrukciókról. Valahogy mégsem válik egyneművé a színpadi fogalmazás. De lehet, hogy az a baj, hogy így együtt nézve kiragadott részlet marad. Letisztultabb, egyszerűbb és fanyarabb a Bagó Bertalan által rendezett négy szín (London, Falanszter, Az Űr, Eszkimó). Nála Ádám Kádas József, Éva Ballér Bianka, Lucifer Nagy Péter. Talán Bagó használja ki leginkább Bátonyi György díszletét, amely nem más, mint egy homokkal teli tálca. A rendező jól játszik a térrel, feltölti humorral és játékossággal. 
Az utolsó szín újra Szikoráé és szerencsére így tényleg keretessé válik az előadás. Az igazgatót izgatta ez a mondat: „Szabadon bűn és erény közt választhatni, mily nagy eszme.” Nem ítélkezik, csak felveti a dilemmát. A Lucifert a végén büntetésből kis sámlira ülteti. A végén pedig Angyalok karaként a felnőtteket gyerekek váltják fel. Ők olvasnak fel a Madách műből. Az Úr (Gáspár Sándor) pedig megsúgja nekik: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Nem harsogva kapjuk, a képünkbe. A mai mindennapokat figyelembe véve úgy talán nem is lenne hiteles. Halkan, mintegy zárójelben viszont, igencsak érvényes!  Info:  Madách Imre Az ember tragédiája 1.  Vörösmarty Színház, Székesfehérvár Dramaturg: Perczel Enikő és Tucsni András Rendező: Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván, Bagó Bertalan
Szerző