Lucifer a kissámlin - Az ember tragédiája Székesfehérváron

Publikálás dátuma
2018.12.22 14:45
KÜZDELEM - A speciális tér minden színben felbukkan
Fotó: / KATKÓ TAMÁS
Merész ötlet, hogy egy előadást négyen rendezzenek, ráadásul Az ember tragédiáját. Székesfehérváron ez megtörtént. Több emlékezetes momentummal együtt talán jó lett volna kicsit jobban összefésülni az eltérő színpadi megvalósítást.
Szikora János rögtön az elején fekete-fehérbe öltöztette az angyalok karát. Lehet persze, hogy gyásztorhoz, illetve a kiűzetéshez illően, mégis hatásos a megjelenésük. Nagyszabású és vészjósló. Négyen vitték színre Madách Tragédiáját Székesfehérváron és a sort a direktor kezdte, a keretszínek jutottak neki, az első három és az utolsó. Nála a főszereplők fiatalok. Ádám Kovács Tamás, Éva Osváth Judit, Lucifer pedig Lábodi Ádám. Az első emberpár ahogy kell az elején ártatlan, Hogy aztán jöjjön a bűnbeesés. Szikora rendezte már a művet, mégpedig az új Nemzeti nyitó előadását. Érződik, hogy sok mindent tud róla. De az is, hogy most is az újat kereste. Feszültséggel telien élvezetesek és főként pontosak az általa jegyzett színek. Nincs bennük túlmagyarázás. 
Horváth Csaba egy nagy váltással egy másik generáció képviselőire osztotta a főszerepeket az egyiptomi, athéni és római színben. Ádámot Hirtling István, Évát Varga Mária, Lucifert pedig Tűzkő Sándor alakítja. A rendező saját megszokott, főként a mozgásra épülő színpadi nyelvét használja, a rabszolgák a premier óta áthalással felértékelődött láthatósági mellényben. Mondhatni mindenki a helyén van, a jelenlét mégsem válik átütővé. Peregnek a színek és nem ér minket igazi meglepetés. 
Négy igencsak fontos szín jut a harmadik rendezőnek Hargitai Ivánnak. Bizánc, Prága, Párizs és újra Prága. Lucifer itt végig Kuna Károly, aki tényleg karakteres. Való neki ez a szerep. Ádám a bizánciban Andrássy Máté, Éva pedig Kerkay Rita. Aztán Ádám Keplerként és Dantonként Krisztik Csaba, Éva pedig a párizsi és a prágai színekben Kiss Diána Magdolna. Hargitai sokféle eszközt használ: vetít, élő zenét is alkalmaz, nem beszélve az elemző instrukciókról. Valahogy mégsem válik egyneművé a színpadi fogalmazás. De lehet, hogy az a baj, hogy így együtt nézve kiragadott részlet marad. Letisztultabb, egyszerűbb és fanyarabb a Bagó Bertalan által rendezett négy szín (London, Falanszter, Az Űr, Eszkimó). Nála Ádám Kádas József, Éva Ballér Bianka, Lucifer Nagy Péter. Talán Bagó használja ki leginkább Bátonyi György díszletét, amely nem más, mint egy homokkal teli tálca. A rendező jól játszik a térrel, feltölti humorral és játékossággal. 
Az utolsó szín újra Szikoráé és szerencsére így tényleg keretessé válik az előadás. Az igazgatót izgatta ez a mondat: „Szabadon bűn és erény közt választhatni, mily nagy eszme.” Nem ítélkezik, csak felveti a dilemmát. A Lucifert a végén büntetésből kis sámlira ülteti. A végén pedig Angyalok karaként a felnőtteket gyerekek váltják fel. Ők olvasnak fel a Madách műből. Az Úr (Gáspár Sándor) pedig megsúgja nekik: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Nem harsogva kapjuk, a képünkbe. A mai mindennapokat figyelembe véve úgy talán nem is lenne hiteles. Halkan, mintegy zárójelben viszont, igencsak érvényes!  Info:  Madách Imre Az ember tragédiája 1.  Vörösmarty Színház, Székesfehérvár Dramaturg: Perczel Enikő és Tucsni András Rendező: Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván, Bagó Bertalan
2018.12.22 14:45
Frissítve: 2018.12.22 14:45

Kétszáznál több író vállalt szolidaritást a kiszolgáltatottakkal

Publikálás dátuma
2019.01.18 22:04

Fotó: Facebook / Írók a szolidaritásért/
Közös nyilatkozatban álltak ki a civilek, munkások, kutatók, hajléktalanok és minden elnyomott mellett, a jogállamért.
"Mi, írók, irodalmárok szolidárisak vagyunk a társadalom kiszolgáltatott tagjaival" - olvasható abban a közösségi médián megjelent szolidaritási nyilatkozatban, melyet péntek estig 213 író írt alá. Köztük olyan ismert nevek épp úgy olvashatóak, akár Parti Nagy Lajosé vagy Bárdos Deák Ágnesé, mint például a feltörekvő írók közül kikerülő Seres Lili Hannáé. A szöveg sorra veszi, ki mindenki mellett állnak ki:
az aláírók szolidárisak mások mellett a rabszolgatörvénnyel sújtott munkásokkal, a köz- és felsőoktatás elszenvedőivel és mindazokkal, akik támogatásra szorulnak, "és akiket a kormány hathatós segítségnyújtás helyett jogaiban korlátoz".
Mint írják, a társadalom felelős tagjaiként állnak ki a jogállamért.
2019.01.18 22:04

A Pesten talált ismeretlen Klimt-dombormű nem ismeretlen, és nem is Klimt

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:34

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Egy szakértő már korábban is találkozott az Ehrbar-relieffel, egy másik pedig a képek alapján állítja, annak nincs köze a híres szecessziós művészhez.
Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper. Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.
Már évekkel korábban találkozott a művel, és annak semmi köze Gustav Klimthez - nyilatkozta azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
A relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival
- fejtette ki valamelyest részletesebben Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója. Weinhäupl egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte, hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez". Arra is rámutatott, hogy ugyan Klimt fivére, Georg sok hasonló domborművet készített, de az Ehrbar-reliefről készült fotók egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Ráadásul Georg legtöbb munkáján saját neve is szerepel. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
2019.01.18 18:34