A társasjátékok képei a lakás díszei is lehetnek

Publikálás dátuma
2018.12.23. 19:21

Összehozzák a társaságot, szórakoztatnak, de a társasjátékokból akár tanulni is lehet. Az már más kérdés: a táblás, vagy a kártyás nyeri el jobban az emberek tetszését?
A társasjátékok legelterjedtebb formája a táblás változat, amelyet már időszámításunk előtt is használtak. A társasjátékozás a második világháború után lett a rengeteg szabadidő eltöltésének egyik legkeresettebb módja. A játékoknak két fajtája van: a rövidebb játékidejű, elsősorban gazdálkodással és szerencsével rendelkezők az európai, míg a hosszabb, harcias játékok az amerikai változathoz tartoznak. A 21. század elején e változatok összemosódtak.

− A családommal 2002−2003 táján csöppentünk bele a társasjátékozás világába. Azt a korszakot néhány játék jellemezte, például a Rizikó, a Scrabble, a Monopoly és a Gazdálkodj okosan. A magyar kártya mellett újdonság volt az Uno és a Solo játék is – mesélte a Magyar Társasjátékos Egyesület elnöke, Farkas Gábor. − Az elmúlt húsz évben rengeteg változás történt e téren. Ám a régi divatú társasjátékokat veszik a legtöbbet a világon. A Monopolynak megjelent többféle verziója, akár mesefigurás is. E a társasjátékokkal még a nagyszülők is játszottak, amikor gyerekek voltak, kellemes emlékeik vannak róla, természetesnek vélik, hogy ezt veszik a gyereküknek, unokájuknak. Mindezek mellett elterjedtek a kooperatív társasjátékok is. Korábban maga a társasjáték azt jelentette, hogy legyőztük társainkat, napjainkban inkább azt: vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít.

−2002−2003 előtt nem hallottam olyanról, hogy klubok alakultak volna, ahol társasjátékozni lehet. Tizenöt éve láttam az első ilyen helyet, amit az interneten is meghirdettek, bárki beugorhatott ingyen játszani – emlékezett vissza az egyesület elnöke. A társasjátékok lelkes rajongói 2005-ben alapították az egyesületüket, céljuk, hogy emlékeztessék, rávezessék a felnőtteket arra: a társasjátékozás nagyon jó közösségi időtöltés. – Budapest mellett már vidéki városokban is elkezdtünk klubokat alapítani, de számos olyan hely is van, ami nem hozzánk köthető – tette hozzá Farkas Gábor. A Magyar Társasjátékok Egyesületének égisze alatt működő klubok leginkább a felnőtteknek kínál kikapcsolódási lehetőséget, ám már 12 éven felüliek is használhatják a játékokat. Leginkább a gondolkodtató és a stratégiai játékokkal találkozhatunk náluk, a kvíz- és partijátékokat viszont hiába is keresnénk.

Az internet nagy szerepet játszik a társasjátékok fellendülésében, a játékok és a szabályaik a világhálón is megtalálhatók. – Amikor 2005 és 2010 között fellendült a blogolás, nagyon hamar megjelentek a társasjáték blogok is. A számuk megcsappant, ezek egy része 1-2 év intenzív működés után megszűnt – mondta Farkas Gábor, aki a táblás és a kártyás játékokat egyaránt jó szívvel ajánlotta. − A dobókockás játékokat régebben inkább szerencsejátéknak gondoltuk, mintsem társasnak. A kinézet tekintetében mindenkinek más az igénye: van, aki például ragaszkodik ahhoz, hogy a bábuk fából készüljenek, mert neki ez többet tesz a játékhoz. Már a készítők nevét is jegyzik a társasjátékoknál: designerek, grafikusok készítenek játékokat – említett még néhány érdekességet, és ezzel kapcsolatos álmát is megosztotta: – Még nem sikerült kivitelezni, pedig már tizenöt éve vannak olyan terveink, hogy a társasjátékok tábláin vagy dobozain lévő gyönyörű képeket beszkenneljük, kinagyítsuk, kinyomtassuk és kitegyük a falra. Akár a lakás dísze is lehetne! TOP5 legszebb játék (design alapján):
 1. Rayguns and rocketships
2. Feudum
3. Scythe
4. By the order of the Queen
5. Cerebria

Magyar Társasjátékdíj

A Magyar Társasjátékos Egyesület 2010 óta minden évben díjazza a családi társasjátékokat. Idén a Szüret nyerte el legjobban a zsűri tetszését. A nyertesek számíthatnak arra, hogy akár milliós darabszámban is elfogyhat aranyérmes játékuk.

Témák
társasjáték

Lucifer a kissámlin - Az ember tragédiája Székesfehérváron

Publikálás dátuma
2018.12.22. 14:45
KÜZDELEM - A speciális tér minden színben felbukkan
Fotó: KATKÓ TAMÁS
Merész ötlet, hogy egy előadást négyen rendezzenek, ráadásul Az ember tragédiáját. Székesfehérváron ez megtörtént. Több emlékezetes momentummal együtt talán jó lett volna kicsit jobban összefésülni az eltérő színpadi megvalósítást.
Szikora János rögtön az elején fekete-fehérbe öltöztette az angyalok karát. Lehet persze, hogy gyásztorhoz, illetve a kiűzetéshez illően, mégis hatásos a megjelenésük. Nagyszabású és vészjósló. Négyen vitték színre Madách Tragédiáját Székesfehérváron és a sort a direktor kezdte, a keretszínek jutottak neki, az első három és az utolsó. Nála a főszereplők fiatalok. Ádám Kovács Tamás, Éva Osváth Judit, Lucifer pedig Lábodi Ádám. Az első emberpár ahogy kell az elején ártatlan, Hogy aztán jöjjön a bűnbeesés. Szikora rendezte már a művet, mégpedig az új Nemzeti nyitó előadását. Érződik, hogy sok mindent tud róla. De az is, hogy most is az újat kereste. Feszültséggel telien élvezetesek és főként pontosak az általa jegyzett színek. Nincs bennük túlmagyarázás. 
CSÁBÍTÁS - A bűnbeesés pillanata, Kovács Tamás és Osváth Judit
Horváth Csaba egy nagy váltással egy másik generáció képviselőire osztotta a főszerepeket az egyiptomi, athéni és római színben. Ádámot Hirtling István, Évát Varga Mária, Lucifert pedig Tűzkő Sándor alakítja. A rendező saját megszokott, főként a mozgásra épülő színpadi nyelvét használja, a rabszolgák a premier óta áthalással felértékelődött láthatósági mellényben. Mondhatni mindenki a helyén van, a jelenlét mégsem válik átütővé. Peregnek a színek és nem ér minket igazi meglepetés. 
EKLEKTIKUS - Felül, az egyiptomi színben Ádám-Fáraóként Hirtling István a rabszolgák gyűrűjében, alul az Angyalok kara és az emb
Négy igencsak fontos szín jut a harmadik rendezőnek Hargitai Ivánnak. Bizánc, Prága, Párizs és újra Prága. Lucifer itt végig Kuna Károly, aki tényleg karakteres. Való neki ez a szerep. Ádám a bizánciban Andrássy Máté, Éva pedig Kerkay Rita. Aztán Ádám Keplerként és Dantonként Krisztik Csaba, Éva pedig a párizsi és a prágai színekben Kiss Diána Magdolna. Hargitai sokféle eszközt használ: vetít, élő zenét is alkalmaz, nem beszélve az elemző instrukciókról. Valahogy mégsem válik egyneművé a színpadi fogalmazás. De lehet, hogy az a baj, hogy így együtt nézve kiragadott részlet marad. Letisztultabb, egyszerűbb és fanyarabb a Bagó Bertalan által rendezett négy szín (London, Falanszter, Az Űr, Eszkimó). Nála Ádám Kádas József, Éva Ballér Bianka, Lucifer Nagy Péter. Talán Bagó használja ki leginkább Bátonyi György díszletét, amely nem más, mint egy homokkal teli tálca. A rendező jól játszik a térrel, feltölti humorral és játékossággal. 
Az utolsó szín újra Szikoráé és szerencsére így tényleg keretessé válik az előadás. Az igazgatót izgatta ez a mondat: „Szabadon bűn és erény közt választhatni, mily nagy eszme.” Nem ítélkezik, csak felveti a dilemmát. A Lucifert a végén büntetésből kis sámlira ülteti. A végén pedig Angyalok karaként a felnőtteket gyerekek váltják fel. Ők olvasnak fel a Madách műből. Az Úr (Gáspár Sándor) pedig megsúgja nekik: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Nem harsogva kapjuk, a képünkbe. A mai mindennapokat figyelembe véve úgy talán nem is lenne hiteles. Halkan, mintegy zárójelben viszont, igencsak érvényes!  Info:  Madách Imre Az ember tragédiája 1.  Vörösmarty Színház, Székesfehérvár Dramaturg: Perczel Enikő és Tucsni András Rendező: Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván, Bagó Bertalan
Szerző

Átmozizhatjuk a karácsonyt: 100 filmet tett a fa alá a Filmarchívum

Publikálás dátuma
2018.12.21. 15:38

Klasszikusok mellett sosem látott ritkaságok is szerepelnek a két hétig ingyenesen elérhető, frissen digitalizált 4200 percnyi anyagban.
Két héten át, december 21-től január 4-ig száz film lesz szabadon elérhető a Filmarchívum Vimeo csatornáján. Az ünnepek alatt a közönség szabadon élvezheti a Nemzeti Digitalizációs és Filmfelújítási Program közelmúltban született eredményeit, derül ki a Magyar Nemzeti Filmalap közleményéből. Állítják, klasszikusok, közönségkedvencek és kultfilmek mellett sosem látott ritkaságokat is bemutatnak.
A listán 54 rendező száz filmje szerepel, összesen 4200 percben, a legrégebbi film 1912-ből, a legújabb 1998-ból származik. A válogatásban helyet kaptak az idén 85 éves Sára Sándor filmjei, a Tüske a köröm alatt, vagy a hadifogságot túlélők emlékeit feldolgozó Lefegyverzett ellenséges erők, a Fábri Zoltán-életmű restaurálásából pedig kevésbé ismert darabok kerülnek sorra, köztük a Dúvad, a Hangyaboly és a Requiem. Szerepelnek olyan különlegességek is, mint az 1960-as évek egyik legizgalmasabb krimije, a Hamis Izabella, Zolnay Pál két formabontó, Sebő-zenére forgatott filmje, a Fotográfia és a Sámán, vagy Fehér György Szenvedély című drámája.
 Olyan legendás művek is helyet kaptak a válogatásban, mint a Talpuk alatt fütyül a szél, a Meteo, a Cha-cha-cha, a Pendragon legenda, vagy a Falfúró, de lesznek örökzöld vígjátékok is, mint a Hyppolit, a lakáj, a Butaságom története és a Sose halunk meg. Az idei válogatásban különös hangsúlyt kap az animáció, minden korosztály számára. Az olyan nagyfilmek, mint Jankovics Marcell János vitéze és Kovásznai György groteszk közérzetrajza, a Habfürdő mellett a világhírű magyar animációs filmesek rövidfilmjeiből is láthat válogatást a közönség. Felújított minőségben nézhetők Rofusz Ferenc, Foky Ottó, Szoboszlay Péter, Vajda Béla, Jankovics Marcell és Kovásznai György kisfilmjei, kuriózumok lesznek Macskássy Gyula és Dargay Attila reklámfilmjei is. A nem fikciós műfajban a magyar dokumentumfilm kiváló alkotói - köztük Almási Tamás, Schiffer Pál, Forgács Péter és Gyarmathy Lívia - kevésbé játszott filmjei szerepelnek.
A Budapest-filmblokkban retrohangulatú színes felvételekkel a hatvanas évek elejéről is megtekinthető lesz pár alkotás, néhány olyan is, amely száz év után most látható először. Az archívumi kutatómunka során került elő például az a kétórányi kameranegatív, amely az 1918-1919-es filmhíradók forgatásakor készült, és amelynek képsorairól jóformán semmit sem lehet tudni a feliratok híján. Az itt publikált első két tekercs megfejtőkre vár, akik a videók alatti kommentmezőkben megoszthatják tippjeiket a helyszíneket, személyeket és eseményeket illetően.
A válogatással a közönség bepillanthat az archívum munkájába is. Látható a Filmarchívum magyar játékfilmgyűjteményének egyik legkorábbi darabja, az 1912-es Keserű szerelem, de felidézik az első, részben színes nyersanyagra forgatott magyar filmet, Radványi Géza 1941-ben készült, A beszélő köntös című munkáját is, amelynek tízperces színes betétje 15 évvel ezelőtt a Filmarchívum első kísérlete volt a digitális felújításra.
Frissítve: 2018.12.21. 16:26