Hét éve nem látott zuhanás volt a tel-avivi tőzsdén

Publikálás dátuma
2018.12.24. 10:45

Fotó: Shutterstock
A Bank of Israel jelentése szerint megnőtt a gazdasági válság kockázata.
Vasárnap a 2011. nyári értékpapír-zuhanás óta nem látott, ötszázalékos esés volt a tel-avivi tőzsdén – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Legutóbb 2011 augusztusában, a drágaság elleni elégedetlenségi mozgalom csúcspontján történt meg, hogy hét százalékot esett a tel-avivi tőzsde. Vasárnap az ötszázalékos zuhanás után a szakértők egy része attól tart, hogy véget ért az izraeli értéktőzsde hét bő esztendeje. Előzőleg New Yorkban zajlott a hétvégén hasonló változás, de Tel-Avivban meglepődtek az események helyi ismétlődésének gyorsaságán és erősségén. A Bank of Israel, az izraeli jegybank vasárnap jelentést tett közzé, amely szerint megnőtt a gazdasági válság kockázata. A Háárec című újság gazdasági melléklete, a The Marker szerint nőtt a bizonytalanság Tel-Avivban. A befektetési menedzserek attól tartanak, hogy ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök távozni kényszerül a korrupció gyanúja miatti vádemelés miatt, akkor tovább zuhan a tőzsde. Ennek az az oka a lap szerint, hogy csak Netanyahu rendelkezik elég legitimitással ahhoz, hogy kordában tartsa a feszültségeket az összes szektorban.
Szerző
Témák
tőzsde Izrael

A nagyképernyős okostévé a karácsonyi slágertermék

Publikálás dátuma
2018.12.24. 08:00

Fotó: Sandy Huffaker / AFP
Csúcson a GDP, a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás egyaránt nagyot bővült idén. A 2019-es év növekedése visszafogottabbnak ígérkezik.
Az elmúlt öt év legnagyobb forgalmára számíthatnak idén a kereskedők. Amit alátámasztanak a KSH legfrissebb, októberi adatai is, akárcsak a GfK Hungária Kft. felmérése, mely szerint 2018-ban átlagosan  56 ezer forintot költenek a magyarok karácsonyi ajándékokra, ami 4 ezer forinttal haladja meg az előző évit. Egyébként októberben 5,5 százalékkal lett magasabb a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakáét, míg január–októberben 6,4 százalékos bővülést mértek. Az idei áremelések megtették a hatásukat, ugyanis a karácsonyi forgalom növekedésében is oroszlánrészük van. A slágertermékek között idén is a nagyképernyős, nagyfelbontású okostévék, hangprojektorok szerepeltek, de nem csökkent a mobiltelefonok, illetve a háztartási kis- és nagygépek népszerűsége sem. A forgalom növekedése ezeknél a termékeknél kétszámjegyű. A KSH adatait megerősítette lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is. Vámos György emlékeztetett arra, hogy amíg tavaly 10 400 milliárd forint volt a kiskereskedelmi éves forgalma, addig idén várhatóan 11 500 milliárd forintot könyvelhet el a szektor, mindez a 6-7 százalékos forgalomnövekedésből, valamint az áruk és szolgáltatások magasabb árából adódik össze. Bár még nem állnak rendelkezésre a decemberi adatok, de a karácsonyi költekezés elérheti akár az 1200 milliárd forintot is, szemben a tavalyi 1073 milliárddal. Az élelmiszerforgalom volumene kevésbé bővült, mint az iparcikkeké, ugyanis a családok nem több, hanem inkább drágább és jobb minőségű élelmiszert vásárolnak. Ez jól megfigyelhető például abban is, hogy a tavalyinál jobban fogytak a  magasabb feldolgozottságú hal-, baromfi- és sertéshúsok, de tetten érhető ez a jelenség a zöldség-gyümölcs termékeknél is.  Az iparcikkeknél egyes szegmensekben a forgalomnövekedés viszont kétszámjegyű volt. (Ez a bővülés azonban már nem a gazdasági válság miatti elhalasztott vásárlásoknak volt köszönhető, mivel azokon már 2-3 éve túllendült a kereslet.) A kiskereskedelmi forgalom összességében idén 6,5 százalékkal, míg a reálkeresetek 8-8,5 százalékkal növekedhetnek. Ugyanakkor jövőre csekélyebb 4 százalékos forgalombővülésre és a reálkeresetek 5-5,5 százalékos emelkedésére számítanak a gazdaságkutatók. A fogyasztás ebben az évben 5, 2019-ben azonban csak 3,5 százalékkal bővülhet - a GKI prognózisa szerint. Jövőre azonban érzékelhetően megváltozik a fogyasztás és a forgalom növekedés üteme, mivel az idei 4,8-4,9 százalékosra becsült növekedés jövőre 3,0-3,5 százalékra csökkenhet - mondta a Népszavának Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Önmagában még ez sem rossz növekedési adat, mégis markáns lassulást jelez. Az idei GDP bővülésének hátterében elsősorban az uniós támogatások beruházást serkentő hatása áll.  Emlékezetes, hogy a kormányzati gazdaságpolitika azt irányozta elő, hogy 2018-ban minden elérhető uniós pénzt le kell kötni. A támogatási összegeket jelentős részben a költségvetésből meg is előlegezték. A minél gyorsabban, minél több pénzt elkölteni szemlélet gondot is okozhat, mert egyáltalán nem biztos, hogy a támogatásokat ésszerűen költik el a pályázatok  nyertesei. Ráadásul a közbeszerzések gyakran irányítottak, nincs igazi verseny a pályázók kötött, ezért a beruházások sok esetben túlárazottak. Növekedési ütemük az idén legalább 15 százalékos lehet, de ez jövőre mintegy egyharmadára zsugorodhat, ami fékezheti a bérek és a kiskereskedelmi forgalom, illetve a fogyasztás dinamikáját is, de ez előre látható is volt, hiszen az elemzők már korábban figyelmeztettek a világgazdaság, és azon belül az unió gazdaságának lassulására. Az amerikai elnök, Donald Trump indította vámháborúja miatt ráadásul a magyar feldolgozóipar húzóágazata, az autógyártás is meglehetősen bizonytalan év elé nézhet. A bérek a hazai gazdaság teljesítményénél nagyobb ütemben emelkedtek idén. A béremelkedések üteme ezért is lassulni fog 2019-ben, hiszen hosszabb távon a kiáramló bérek nem szakadhatnak el a gazdaság teljesítményétől. A költségvetési törvényben 2019-re továbbra is 2,7 százalékos infláció szerepel, és a kormány a nyugdíjakat is ekkora mértékben emeli, miközben már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos előrejelzése is 2,9 százalékról szól, de az elemzők 3 százalék fölötti árindex emelkedésre számítanak. A magyar infláció már így is dobogós helyen áll az unióban. A bérkiáramlás gyorsíthatja az infláció ütemét is - – közölte Karsai Gábor.  

A kereskedelemben nem kell a rabszolgatörvény

A túlórakeret emelése a bolti kiskereskedelmet nagy részt nem érinti. A kereskedelemben az átlagos túlóraszám éves szinten 40 óra. A nagy láncoknál sem haladja meg a 60-70 órát. Ezek a nagy cégek élnek a részmunkaidő adta lehetőségekkel is, mert ez olcsóbb, mint az 50 százalékos túlórapótlékkal megfejelt megoldás. A munkaerőhiány és az éves szinten két számjegyű fluktuáció miatt eleve nem lenne ésszerű a 400 órás túlórakeret és a 3 éves elszámolási, azaz újfajta fizetési, illetve szabadságolási rendszer bevezetése, mert a dolgozók könnyen továbbállhatnak és pillanatok alatt elhelyezkedhetnek – magyarázta Vámos György. 

Szerző

Áramáremelést kaptak karácsonyra a cégek

Publikálás dátuma
2018.12.23. 11:36
Az MVM Zrt. állhatja az ipari rezsicsökkentés cechjét FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Január 1-től közel ötödével nő a cégek, intézmények állami áramtarifája és emelkednek a rendszerhasználati díjak is.
Az energiaárak megállapításáért felelős innovációs és technológiai miniszter az ünnepek előtti péntek késő délutánját találta a legmegfelelőbb időpontnak arra, hogy kihirdesse a jövő évtől érvényes új központi áramtarifákat. Első ránézésre a lakossági díjak jelentősen, számításunk szerint 4-5 százalékkal csökkennek. Ám ez csupán a számla egy hányada: konkrétan az áram mint termék tarifája. Az ezen felül – lényegében a hálózat használatáért - fizetendő úgynevezett rendszerhasználati díjak egy december közepi hivatali rendelet szerint viszont jórészt emelkednek. Szakértők előzetes számításai alapján a háztartások szemszögéből e két változás kioltja egymást. Eszerint az immár négy éve változatlan lakossági áramtarifák várhatóan a jövő év elején se módosulnak. A rendelet tanúsága szerint ugyanakkor a lakosságon kívüli kört újfent jelentős áramáremeléssel sújtja az Orbán-kormány. Miközben rájuk is vonatkozik a rendszerhasználati díjterhek növelése, a lakosságénál már eleve 30-50 százalékkal magasabb áramtarifáikon számításunk szerint rendre közel ötödével még tovább srófolnak. (A rendkívül bonyolult rendszerhasználati díjrendszerben szinte minden elem nő, kivéve a fogyasztásarányos elem. Ez – a lakosságra leginkább jellemző, nappali, kisfeszültségű kört leszámítva – némiképp csökken.) Szakértők a változtatásokból a rendszeren belüli rendkívüli feszültségekre következtetnek. Az ok a nemzetközi áramáremelkedés. Ennek súlyát egyre komolyabban érzi a lakosságon kívüli kör, ahol – a legkisebb cégeket leszámítva – ma már kötelező szabad piaci áron vásárolni. Eszerint az elmúlt év során a hazai cégek, intézmények, gyárak akár 50 százalékos áramdrágulással is szembesülhettek. A legkisebb fogyasztásúak ugyanakkor továbbra is választhatják az állami, úgynevezett egyetemes tarifát. Míg ez a 2013-as „rezsicsökkentésig” jellemzően nem különbözött a lakosság által fizetendő díjtól, azóta a kormány egyre inkább emeli. Mivel a piaci árak ezt követően jelentősen estek, sokáig szinte egyáltalán nem akadt olyan céges ügyfél, amely az állami díjat választotta volna az annál jóval alacsonyabb piaci helyett. Ám mára fordulhatott a kocka: az elszaladó piaci árak közepette ugyanis a változatlan állami tarifa ismét egyre inkább vonzóvá válhatott a lakosságon kívüli vevők számára. A rájuk vonatkozó mostani hatósági áramáremeléssel tehát a kormány lényegében csak érvényesítette a piaci folyamatokat. Ennél jóval furább a lakossági tarifa helyzete. Az ugyanis semminemű piaci észjárást nem követ. Kifejezetten ellentmondásos, hogy az áram mint termék piaci árának megugrása közepette a szakminiszter csökkenti az áram mint termék hatósági árát. A kormány, illetve az árakat előkészítő államapparátus ezzel immáron hivatalosan is elismeri, hogy a lakossági árnak semmi köze a piaci viszonyokhoz. Továbbá – még mielőtt eme érvelésbe bárki áremelési propagandát látna bele – ezzel párhuzamosan kevéssé látható a hálózati díjak emelésének indokoltsága is. Ennek megállapítása még a termékdíjénál is átláthatatlanabb, az úgymond a hálózatok fenntartási költségeitől függ, beleértve a vezetékek, a műszerek vagy épp a munkaerő árát. Az ármegállapítás szakmaiatlanságát mi sem bizonyítja inkább, mint hogy 2014 óta a kormány és szakértői valamely fatális véletlen folytán mindig pont akkora, csak ellenkező előjelű hálózati költségváltozást tapasztalnak, mint amennyivel a termék lakossági árát módosítják, hogy így a végár a politikai kívánalmaknak megfelelően szinten maradhasson. (Ez alapján mindenesetre most január 1-től a hálózatüzemeltetők járnak jobban és a lakossági áramszolgáltatók rosszabbul.) A szakminiszter ezen túlmenően az áram- és gázárak további számos belső mutatóját módosította. Elemzők mindebben ama jelenség folytatását látják, hogy a kormány a piaci áremelkedés, vagy épp a környezetvédelmi kötelezettségek egyre növekvő terheit változatlanul és egyre inkább a cégekre, intézményekre terheli. Csak így tartható fenn ugyanis az energiaellátás biztonsága a lakosság tarifájának változatlansága mellett. Ez a jelenség ugyanakkor folyamatosan rontja a magyar gazdaságnak – az Orbán-kabinet által elvben amúgy rendkívül kívánatosnak nevezett – versenyképességét. Más államokban éppen hogy inkább a lakossági rezsit srófolják túl a cégek tehermentesítése érdekében. Brüsszel mindkét megközelítést ellenzi.
Szerző
Frissítve: 2018.12.23. 11:44