A nagyképernyős okostévé a karácsonyi slágertermék

Csúcson a GDP, a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás egyaránt nagyot bővült idén. A 2019-es év növekedése visszafogottabbnak ígérkezik.

Az elmúlt öt év legnagyobb forgalmára számíthatnak idén a kereskedők. Amit alátámasztanak a KSH legfrissebb, októberi adatai is, akárcsak a GfK Hungária Kft. felmérése, mely szerint 2018-ban átlagosan 56 ezer forintot költenek a magyarok karácsonyi ajándékokra, ami 4 ezer forinttal haladja meg az előző évit. Egyébként októberben 5,5 százalékkal lett magasabb a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakáét, míg január–októberben 6,4 százalékos bővülést mértek.

Az idei áremelések megtették a hatásukat, ugyanis a karácsonyi forgalom növekedésében is oroszlánrészük van. A slágertermékek között idén is a nagyképernyős, nagyfelbontású okostévék, hangprojektorok szerepeltek, de nem csökkent a mobiltelefonok, illetve a háztartási kis- és nagygépek népszerűsége sem. A forgalom növekedése ezeknél a termékeknél kétszámjegyű.

A KSH adatait megerősítette lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is. Vámos György emlékeztetett arra, hogy amíg tavaly 10 400 milliárd forint volt a kiskereskedelmi éves forgalma, addig idén várhatóan 11 500 milliárd forintot könyvelhet el a szektor, mindez a 6-7 százalékos forgalomnövekedésből, valamint az áruk és szolgáltatások magasabb árából adódik össze. Bár még nem állnak rendelkezésre a decemberi adatok, de a karácsonyi költekezés elérheti akár az 1200 milliárd forintot is, szemben a tavalyi 1073 milliárddal.

Az élelmiszerforgalom volumene kevésbé bővült, mint az iparcikkeké, ugyanis a családok nem több, hanem inkább drágább és jobb minőségű élelmiszert vásárolnak. Ez jól megfigyelhető például abban is, hogy a tavalyinál jobban fogytak a magasabb feldolgozottságú hal-, baromfi- és sertéshúsok, de tetten érhető ez a jelenség a zöldség-gyümölcs termékeknél is. Az iparcikkeknél egyes szegmensekben a forgalomnövekedés viszont kétszámjegyű volt. (Ez a bővülés azonban már nem a gazdasági válság miatti elhalasztott vásárlásoknak volt köszönhető, mivel azokon már 2-3 éve túllendült a kereslet.)

A kiskereskedelmi forgalom összességében idén 6,5 százalékkal, míg a reálkeresetek 8-8,5 százalékkal növekedhetnek. Ugyanakkor jövőre csekélyebb 4 százalékos forgalombővülésre és a reálkeresetek 5-5,5 százalékos emelkedésére számítanak a gazdaságkutatók. A fogyasztás ebben az évben 5, 2019-ben azonban csak 3,5 százalékkal bővülhet - a GKI prognózisa szerint.

Jövőre azonban érzékelhetően megváltozik a fogyasztás és a forgalom növekedés üteme, mivel az idei 4,8-4,9 százalékosra becsült növekedés jövőre 3,0-3,5 százalékra csökkenhet - mondta a Népszavának Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Önmagában még ez sem rossz növekedési adat, mégis markáns lassulást jelez.

Az idei GDP bővülésének hátterében elsősorban az uniós támogatások beruházást serkentő hatása áll. Emlékezetes, hogy a kormányzati gazdaságpolitika azt irányozta elő, hogy 2018-ban minden elérhető uniós pénzt le kell kötni. A támogatási összegeket jelentős részben a költségvetésből meg is előlegezték. A minél gyorsabban, minél több pénzt elkölteni szemlélet gondot is okozhat, mert egyáltalán nem biztos, hogy a támogatásokat ésszerűen költik el a pályázatok nyertesei. Ráadásul a közbeszerzések gyakran irányítottak, nincs igazi verseny a pályázók kötött, ezért a beruházások sok esetben túlárazottak. Növekedési ütemük az idén legalább 15 százalékos lehet, de ez jövőre mintegy egyharmadára zsugorodhat, ami fékezheti a bérek és a kiskereskedelmi forgalom, illetve a fogyasztás dinamikáját is, de ez előre látható is volt, hiszen az elemzők már korábban figyelmeztettek a világgazdaság, és azon belül az unió gazdaságának lassulására. Az amerikai elnök, Donald Trump indította vámháborúja miatt ráadásul a magyar feldolgozóipar húzóágazata, az autógyártás is meglehetősen bizonytalan év elé nézhet.

A bérek a hazai gazdaság teljesítményénél nagyobb ütemben emelkedtek idén. A béremelkedések üteme ezért is lassulni fog 2019-ben, hiszen hosszabb távon a kiáramló bérek nem szakadhatnak el a gazdaság teljesítményétől. A költségvetési törvényben 2019-re továbbra is 2,7 százalékos infláció szerepel, és a kormány a nyugdíjakat is ekkora mértékben emeli, miközben már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos előrejelzése is 2,9 százalékról szól, de az elemzők 3 százalék fölötti árindex emelkedésre számítanak. A magyar infláció már így is dobogós helyen áll az unióban. A bérkiáramlás gyorsíthatja az infláció ütemét is - – közölte Karsai Gábor.