Tovább gyengült a magyar gazdaság pajzsa

Romlott a külső egyensúly – ez elsősorban az áruforgalom területén megfigyelhető, egyre apadó többlet eredménye.

A harmadik negyedéves folyó fizetési mérleg statisztika szerint tovább romlott a magyar gazdaság külső egyensúlya. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével a negyedéves GDP 2,5 százaléka volt, ami hétéves mélypontot jelent – írja a Portfolio.

A cikk szerint a romlás elsősorban az áruforgalom területén megfigyelhető egyre apadó többlet eredménye, de ideiglenes jelleggel az uniós forrásbeáramlás akadozása is hozzájárul a tendenciához. Mint írják, a fogyasztás és a beruházás a GDP-nél gyorsabban emelkedik, ami automatikusan a külső egyensúly romlásához vezet a megnövekedett importigényen keresztül.

Az MNB is aktívan figyeli a folyamatot, legfrissebb előrejelzésében pedig megerősítette: rövid távon a külső egyensúly további romlására számít. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege az idén már csak 1,1 százalékos lehet, jövőre pedig 0,7 százalékra süllyedhet.

Ennek ellenére a jegybank nem aggódik, mivel a jövő évtől a bérek (és így a lakossági fogyasztás) valamint a beruházások egyre visszafogottabb növekedését várja, ami az importigény lassabb növekedését jelenti. A másik oka jegybanki optimizmusnak, hogy a külső pozíciónk megítéléshez nem csak a folyó mérleget, hanem az ezen kívül elszámolt EU-támogatásokat is érdemes figyelembe venni. 2018-2020 között a folyó fizetési mérlegen túli tételek a GDP 1,7-2 százalékával javítják a külső egyensúlyi pozícióinkat, így a finanszírozási képességünk 3 százalék körül alakulhat. Az MNB úgy számol, hogy a tartósan pozitív finanszírozási képesség hatására folytatódik az adósságráták csökkenése, amelynek eredményeképpen a nettó külső adósság 2020-ban várhatóan nullára csökken.