Brexit – May rövidebbre szabta a brit kormány karácsonyi szünetét

Publikálás dátuma
2018.12.24. 14:12

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
A Financial Times úgy tudja, már január 2-ára kabinetülést hívott össze a brit miniszterelnök.
Hétfői brit sajtóértesülés szerint Theresa May brit miniszterelnök csaknem egy héttel lerövidítette kormánya karácsonyi szünetét, és már január 2-ára kabinetülést hívott össze annak megvitatására, hogy milyen következményekkel járhat a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése. A parlament és a kormány csütörtökön kezdte karácsonyi szünetét, amely az eredeti tervek szerint január 7-ig tart. Ugyanakkor az MTI a Financial Times című londoni üzleti napilap értesülése alapján azt írja, May már jövő keddre összehívta a kabinetet. A parlamenti ülésszak idő előtti összehívásáról nincs szó, és a lapnak egy név nélkül nyilatkozó kormányforrás szerint a január 2-i kabinetülés is „inkább csak showműsor” annak bemutatására, hogy a kormány minden lehetséges módon felkészül akár a legrosszabb forgatókönyvre is. A Financial Timesnak nyilatkozó más kormányforrások szerint azonban valós a félelem a megállapodás nélküli Brexit következményeitől. Michael Gove környezetvédelmi miniszter a lap forrásai szerint például „retteg” a rendezetlenül lezajló Brexittől, mert attól tart, hogy súlyos élelmiszerhiány alakulhat ki Nagy-Britanniában, ha a hirtelen előálló vám- és egyéb akadályok miatt bedugulna a fő importútvonal, a Calais és Dover kikötői közötti hajózási csatorna. Az alsóházi vita a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodásról az előrehozott kabinetülés után egy héttel, január 9-én folytatódik, és az egyezményről szóló szavazás várhatóan az utána következő héten lesz.

Jogi erejű biztosítékokat szerezne

Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása. E tartalékmechanizmus – amely miatt a keményvonalas tory Brexit-tábor és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) is folyamatosan lázong – közös vámszabályozást hagyna érvényben az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha a Brexit márciusi dátuma után tervezett, várhatóan 21 hónapos átmeneti időszak végéig nem jönne létre olyan széleskörű kereskedelmi egyezmény, amely önmagában feleslegessé tenné e pótmegoldás alkalmazását. A Financial Times szerint Theresa May taktikája az, hogy igyekszik a megállapodás nélküli Brexit veszélyeit a legkomorabb formájukban hangsúlyozni, másrészt megpróbál jogi erejű biztosítékokat szerezni az EU-tól arra, hogy az újbóli ír-északír határellenőrzés elkerülése miatt kidolgozott tartalékmegoldás – ha egyáltalán szükség lesz rá – csak átmeneti jellegű lehet. A lapnak May egyik közvetlen munkatársa azt mondta, hogy ha ezzel sikerül megnyerni a DUP támogatását a kilépési megállapodás alsóházi elfogadtatásához, akkor a konzervatív frakció keményvonalas Brexit-táborából is többen felsorakozhatnak a kormány mögött a szavazás idejére. A DUP megnyerése elengedhetetlen, mivel a Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz, és csak az észak-írországi párt tízfős alsóházi frakciójának külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban.

Vészterveket készít az EU

Mint megírtuk, mivel a brit belpolitikai viszálykodás miatt a szigetország „kizuhanása” az EU-ból egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerül, a szigetországhoz hasonlóan az Európai Unió is vészterveket készít a Brexit következményeinek enyhítésére. Az Európai Bizottság múlt szerdán 14 javaslatot tett le az asztalra, amelyek közül öt a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyását igénylő törvénytervezet, a többi az uniós testület hatáskörébe tartozó döntés. Az EU végrehajtó és ellenőrző testülete gyors határozathozatalt sürget, hogy a polgárok, a kormányok és az üzleti szféra is felkészülten várják a jövő március végét. A javaslatok azokat az együttműködési területeket ölelik fel, amelyek a legnagyobb károkat szenvednék el a kemény, vagyis a megállapodás nélküli Brexit esetén. A bizottsági előterjesztések az EU területén élő brit állampolgárok jogainak biztosítására, a légi- és a közúti közlekedés zökkenőmentes fenntartására, bizonyos tőkepiaci műveletek zavartalan lebonyolítására és az árukereskedelem problémamentes garantálására vonatkoznak. A tervezett intézkedések korlátozott ideig lennének érvényben.   
Szerző
Frissítve: 2018.12.24. 14:16

Lövéseket adtak le egy brüsszeli étteremre, elmenekült a támadó

Publikálás dátuma
2018.12.24. 13:48
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy szemtanú szerint a fegyveresnél Kalasnyikov gépkarabély volt.
Három lövést adott le egy étterem ablakára egy férfi Brüsszel központjában – írja a Reuters. Az eset az Avenue Louise-n, egy előkelő bevásárlóutcában történt, a támadásban senki nem sérült meg. A férfi elmenekült a helyszínről. Egy szemtanú azt mondta, hogy a támadónál Kalasnyikov gépkarabély volt. Az ügyészi hivatal szóvivője egyelőre annyit közölt, hogy úgy vélik, nem terrorcselekmény történt.
Szerző

A nemzeti parkok is bezártak Amerikában a kormányzati leállás miatt

Publikálás dátuma
2018.12.24. 13:00

Fotó: Andrew Caballero-Reynolds / AFP
Karácsony után is zárva maradhat az amerikai kormányhivatalok egy része, mert a törvényhozás nem adta meg a határvédő falra Trump által követelt pénzt.
A részleges kormányzati leállás nem ritka jelenség az Egyesült Államokban: akkor szokott bekövetkezni, amikor a Fehér Ház és a kongresszus közötti valamilyen vita kivetül a szövetségi költségvetés finanszírozására. Ilyen esetekben rendszerint lázas tárgyalásokon keresik a kompromisszumot, hogy minél rövidebb ideig tartson az az állapot, amikor bizonyos kormányintézményeket jóváhagyott büdzsé hiányában tétlenségre kárhoztatnak. A mostani leállás ettől eltér: sem Donald Trump, sem a demokrata párti ellenzék nem akar belemenni semmilyen érdemi alkudozásba. Az elnök abban bízik, hogy a mexikói határ mentén végig felépítendő határvédő acélfal költségeire kért 5 milliárd dollárt, amit a kongresszustól most nem kapott meg, máshonnan – például adakozásból - is elő tudja majd teremteni. Mivel pedig a republikánusok maguk is megosztottak a Fehér Ház élesen bevándorlásellenes politikájának a megítélését illetően, a megegyezés nem körvonalazódik, és a politikai szereplők egyelőre „letették a lantot” - amihez idén az a körülmény is hozzájárul, hogy december 24. szövetségi pihenőnappá vált. A szenátus szokatlan módon szombaton is ülést tartott, de nem jutottak semmire - miként már a pénteki próbaszavazás is azt mutatta, hogy nem lenne meg a többség a Fehér Ház követeléseinek teljesítéséhez. „Bármi lehetséges” - mondta Mitch McConnell, a többségi republikánus frakció vezetője. A szenátus csütörtökön tart újra ülést. A képviselőházban eközben éppen „többségváltás” történik. A novemberben – két elnökválasztás között pontosan félidőben – tartott választásokon a republikánusok elvesztették képviselőházi többségüket, és az új, demokrata többségű ház január 3-án ül össze először. Nem valószínű, hogy képviselőházi többségük utolsó napjaiban a republikánusok át tudnának nyomni valamilyen csodaformulát, amely a kongresszus mindkét házában megkapná a szükséges mértékű támogatást. Trump eközben azt tette közhírré a Twitteren, hogy a floridai Mar-a-Lagóban található pihenőhelyét a Fehér Házra cserélve a karácsonyt megelőző hétvégén is „keményen dolgozik” a pénz előteremtésén – ami a gyakorlatban abból állt, hogy vacsorát adott prominens híveinek, munkatársai pedig fogalmaztak egy adománygyűjtő levelet, és ezzel mintegy életre hívták az „Építsük meg a falat” mozgalmat. A leállás első napján a New York-i kikötő bejáratánál magasodó Szabadság szobor még látogatható volt, de már nem föderális pénzből, hanem New York állam nagyvonalúságának jóvoltából. Az amerikai szövetségi posta is kézbesítette a küldeményeket. A részleges kormányzati leállás jelen esetben azt jelenti, hogy a 15 minisztérium közül kilencnek, valamint több tucat kormányügynökségnek a finanszírozását függesztették fel részben vagy egészben. Érintett például a belbiztonsági, a közlekedési, a belügyi, a mezőgazdasági, a külügyi és az igazságügyi tárca. A finanszírozás felfüggesztése mintegy 800 ezer szövetségi kormányzati alkalmazottra vonatkozik abban az értelemben, hogy egyelőre nincs olyan érvényes jogcím, aminek alapján a leállás idejére fizetést kapna. A kongresszus persze meg fogja szavazni az utólagos folyósítást – a szenátus ezt már el is fogadta, és várhatóan ugyanezt fogja tenni a képviselőház. Az érintett 800 ezer közül 420 ezer embernek a tevékenysége nélkülözhetetlennek minősül, így nekik fizetés nélkül is dolgozniuk kell. További 380 ezer alkalmazott legalább otthon maradhat, de ugyanúgy nem kap pénzt egyelőre. Ebbe az utóbbi kategóriába esik az űrkutatási hivatal, a NASA csaknem teljes személyzete, a szövetségi adóhatóság 52 ezer alkalmazottja, valamint a nemzeti parkok alkalmazottainak mintegy 80 százaléka, vagyis a nemzeti parkok zöme bezárt.    
Témák
USA