Brexit – May rövidebbre szabta a brit kormány karácsonyi szünetét

A Financial Times úgy tudja, már január 2-ára kabinetülést hívott össze a brit miniszterelnök.

Hétfői brit sajtóértesülés szerint Theresa May brit miniszterelnök csaknem egy héttel lerövidítette kormánya karácsonyi szünetét, és már január 2-ára kabinetülést hívott össze annak megvitatására, hogy milyen következményekkel járhat a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése.

A parlament és a kormány csütörtökön kezdte karácsonyi szünetét, amely az eredeti tervek szerint január 7-ig tart. Ugyanakkor az MTI a Financial Times című londoni üzleti napilap értesülése alapján azt írja, May már jövő keddre összehívta a kabinetet.

A parlamenti ülésszak idő előtti összehívásáról nincs szó, és a lapnak egy név nélkül nyilatkozó kormányforrás szerint a január 2-i kabinetülés is „inkább csak showműsor” annak bemutatására, hogy a kormány minden lehetséges módon felkészül akár a legrosszabb forgatókönyvre is.

A Financial Timesnak nyilatkozó más kormányforrások szerint azonban valós a félelem a megállapodás nélküli Brexit következményeitől. Michael Gove környezetvédelmi miniszter a lap forrásai szerint például „retteg” a rendezetlenül lezajló Brexittől, mert attól tart, hogy súlyos élelmiszerhiány alakulhat ki Nagy-Britanniában, ha a hirtelen előálló vám- és egyéb akadályok miatt bedugulna a fő importútvonal, a Calais és Dover kikötői közötti hajózási csatorna.

Az alsóházi vita a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodásról az előrehozott kabinetülés után egy héttel, január 9-én folytatódik, és az egyezményről szóló szavazás várhatóan az utána következő héten lesz.

Jogi erejű biztosítékokat szerezne

Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

E tartalékmechanizmus – amely miatt a keményvonalas tory Brexit-tábor és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) is folyamatosan lázong – közös vámszabályozást hagyna érvényben az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha a Brexit márciusi dátuma után tervezett, várhatóan 21 hónapos átmeneti időszak végéig nem jönne létre olyan széleskörű kereskedelmi egyezmény, amely önmagában feleslegessé tenné e pótmegoldás alkalmazását.

A Financial Times szerint Theresa May taktikája az, hogy igyekszik a megállapodás nélküli Brexit veszélyeit a legkomorabb formájukban hangsúlyozni, másrészt megpróbál jogi erejű biztosítékokat szerezni az EU-tól arra, hogy az újbóli ír-északír határellenőrzés elkerülése miatt kidolgozott tartalékmegoldás – ha egyáltalán szükség lesz rá – csak átmeneti jellegű lehet.

A lapnak May egyik közvetlen munkatársa azt mondta, hogy ha ezzel sikerül megnyerni a DUP támogatását a kilépési megállapodás alsóházi elfogadtatásához, akkor a konzervatív frakció keményvonalas Brexit-táborából is többen felsorakozhatnak a kormány mögött a szavazás idejére.

A DUP megnyerése elengedhetetlen, mivel a Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz, és csak az észak-írországi párt tízfős alsóházi frakciójának külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban.

Vészterveket készít az EU

Mint megírtuk, mivel a brit belpolitikai viszálykodás miatt a szigetország „kizuhanása” az EU-ból egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerül, a szigetországhoz hasonlóan az Európai Unió is vészterveket készít a Brexit következményeinek enyhítésére.

Az Európai Bizottság múlt szerdán 14 javaslatot tett le az asztalra, amelyek közül öt a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyását igénylő törvénytervezet, a többi az uniós testület hatáskörébe tartozó döntés. Az EU végrehajtó és ellenőrző testülete gyors határozathozatalt sürget, hogy a polgárok, a kormányok és az üzleti szféra is felkészülten várják a jövő március végét.

A javaslatok azokat az együttműködési területeket ölelik fel, amelyek a legnagyobb károkat szenvednék el a kemény, vagyis a megállapodás nélküli Brexit esetén. A bizottsági előterjesztések az EU területén élő brit állampolgárok jogainak biztosítására, a légi- és a közúti közlekedés zökkenőmentes fenntartására, bizonyos tőkepiaci műveletek zavartalan lebonyolítására és az árukereskedelem problémamentes garantálására vonatkoznak. A tervezett intézkedések korlátozott ideig lennének érvényben.