Az erről szóló - Magyar Közlönyben megjelent - két rendeletet a Napi.hu szúrta ki. Eszerint a kormányzati magasépítési beruházásokra létrehozott Beruházási Ügynökség működtetése jövőre 4 milliárd 750 millió forintba kerül és 500 milliárd forintig vállalhat kötelezettséget, amelyet a 2020-as költségvetés tervezése során felül kell vizsgálni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési előrejelzéssel.
A határozat felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, a pénzügyminisztert és az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó azon kormányhatározatokat, amelyekhez kapcsolódó feladatokat 2019. január 1-jét követően a Beruházási Ügynökség látja el, és tegyenek javaslatot azok felülvizsgálatára.
Egy másik határozat előírja, hogy a Beruházási Ügynökség 2019-es működési költségéhez a központi költségvetésben 4 milliárd 750 millió forint fedezetet kell biztosítani. Ezt a jövő évi költségvetésből csoportosítják át.
A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be még november elején. A törvényjavaslat támogatja, hogy az állam a kormány rendeletében meghatározott összeghatár felett új, a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrában valósítsa meg állami pénzből a magasépítési beruházásokat, amelyekhez csak a beruházás valós bekerülési költségének meghatározása után biztosítanák a szükséges pénzügyi forrást.
Az állami cég nemcsak előkészít, kivitelez is
Az állami magasépítési beruházásokkal kapcsolatos feladatokat az állam 100 százalékos tulajdonában álló, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség látná el, amely önálló költségvetési forrással rendelkezne, közreműködne a beruházások előkészítési folyamatában, és lefolytatná a beruházások kivitelezési szakaszát. Az ügynökség az állam nevében végzett tevékenysége során teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesülne.
Egyeztetés nélkül döntött a kormány
Sem a szakmai, sem az érdekvédelmi szervezeteket nem vonták be a törvényjavaslat előkészítésébe, holott kellett volna – nyilatkozta korábban a Népszavának Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Így csak reményeit tudta megfogalmazni, hogy az ügynökség nem lesz kirekesztő és nem válik olyan mamutszervezetté, amely a tervezéstől a minőségellenőrzésig minden funkciót maga akarna ellátni. Ez ugyanis piaczavaró beavatkozás lenne és a szakma elvárása, hogy az új állami szervezet a versenyt természetes környezetének tekintse és a hatáskörébe tartozó projektekhez vegye igénybe a vállalkozók kapacitásait.
A törvényjavaslat megfogalmazása amúgy olyan általános, hogy még bármi beleérthető, annyi bizonyos, hogy az ügynökség koncentráltan jeleníti majd meg az állami megrendeléseket – jegyezte meg Koji László. Az ÉVOSZ elnöke szerint a szakmában nagyon sokan kételkednek abban, hogy az ügynökség hasznosan működik majd.
A kormány a nem túl sikeresen államivá tett szemétdíj-beszedéssel ellentétben itt nem a bevételeken, hanem a kiadásokon akarja rajtatartani a szemét.
