beruházás;Semjén Zsolt;állami cégek;

Padlótól a padlásig mindent az állam felügyel

Az új beruházási ügynökség felügyelné meghatározott értékhatár – információink szerint 400 millió forint - felett az állami és önkormányzati, költségvetési támogatással megvalósított föld feletti beruházásokat.

Állami felügyelet alá vonná január 1-jétől a kormány a költségvetési forrás felhasználásával készülő magasépítési beruházásokat. A Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes a héten nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely szerint a feladatokat egy állami tulajdonú, frissen létrehozandó beruházási ügynökség végezné, részvénytársasági formában. Az új állami szervezet felügyelné meghatározott értékhatár – információink szerint 400 millió forint - felett az állami és önkormányzati, költségvetési támogatással megvalósított föld feletti beruházásokat. 

Az ígéretek szerint az ügynökség az állam nevében új, a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrában valósítaná meg a magasépítési beruházásokat, amelyekhez csak a valós bekerülési költségek meghatározása után adnák a szükséges pénzügyi forrást. Az ügynökség közreműködik majd a beruházások előkészítésében, engedélyezi a terveket, lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, ellenőrzi a kivitelezést, magyarán a beruházás minden mozzanatában  - akár megbízottai révén is - jelen van. Az ügynökség feladatai elvégzéséhez ugyanis közreműködőt is igénybe vehet - szögezi le a tervezet.

Sem a szakmai, sem az érdekvédelmi  szervezeteket nem vonták be a törvényjavaslat előkészítésébe, holott kellett volna – nyilatkozta a Népszavának Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Így csak reményeit tudta megfogalmazni, hogy az ügynökség nem lesz kirekesztő és nem válik olyan mamutszervezetté, amely a tervezéstől a minőségellenőrzésig minden funkciót maga akarna ellátni. Ez ugyanis piaczavaró beavatkozás lenne és a szakma elvárása, hogy az új állami szervezet a versenyt természetes környezetének tekintse és a hatáskörébe tartozó projektekhez vegye igénybe a vállalkozók kapacitásait.

A törvényjavaslat megfogalmazása amúgy olyan általános, hogy még bármi beleérthető, annyi bizonyos, hogy az ügynökség a koncentráltan jeleníti majd meg az állami megrendeléseket – jegyezte meg Koji László. Pozitívum lehet, hogy az ügynökség lehetővé teszi a személyi felelősség megállapítását is, mert például az önkormányzati testületi döntéseknél ez gyakran elsikkad. Az ÉVOSZ elnöke azt sem rejtette véka alá, hogy a szakmában nagyon sokan kételkednek abban, hogy az ügynökség hasznosan működik majd. 

A sokakat érdeklő részletek, az eljárásrend, egyebek mellett az összeférhetetlenségi szabályok is majd egy kormányrendeletben jelennek meg a törvényjavaslat elfogadása után. A szakmai szervezetek már a jövő hét elején szeretnék eljuttatni a kormányrendelet kidolgozóinak a szektor szereplőinek az elvárásait az ügynökség működésével kapcsolatban. 

Úgy tetszik a kormány ismét a "jó gazda" szerepében szeretne tetszelegni - és államosít, pontosabban központosít. A nem túl sikeresen államivá tett szemétdíj-beszedéssel ellentétben a kormány most nem annyira a bevételeken, mint inkább a kiadásokon akarja rajtatartani a szemét. Rosszmájúan azt is mondhatnánk, hogy nem engedi majd, hogy a NER-körön kívülre guruljon akár egyetlen fillér is.