Zsolnay-einstand: perek futószalagon

Jövőre tucatnyi olyan polgári- és büntetőper ad majd munkát a bíróságoknak, amelyeket a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandja indított el.

A 165 esztendős pécsi porcelángyár nemzetközi visszhangot kiváltó elfoglalási kísérlete 2016 nyarán startolt, akkor vált nyilvánvalóvá, hogy egy, a kormánypolitikusokhoz közel álló befektetői kör meg akarja szerezni magának a Zsolnayt. Egy állami megrendelésekben bővelkedő cég – a központi költségvetésnek 200 milliós kárt okozva – áron alul felvásárolta a Zsolnay 400 milliós hitelét az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól, és azonnal követelték is a tartozás kiegyenlítését a zrt.-től. Eközben a gyár 145 dolgozójának 80 százalékát átcsalták a fideszes irányítású pécsi önkormányzat tulajdonában lévő Ledina Kft.-be. A Zsolnay tulajdonosa, Bachar Najari, szír származású svájci állampolgár azonban kifizette az elődjei által felhalmozott 400 milliós tartozást, ezért a cég megúszta a felszámolást, az üzem vezetése pedig új dolgozókkal újraindította a termelést. A Zsolnay ellen folyó adóvizsgálat sem talált eddig szabálytalanságokat, így a cég azóta is működik, igaz, árbevétele a korábbi 6-700 milliónak a kétharmadára esett vissza.

A Ledina viszont azóta is szenved. A céget Pécs eladta, s a sűrűn változó tulajdonosi háttérnek százmilliókba került az alig termelő kft. fenntartása. A cégbírósági adatok szerint 2018-ban kilencszer rendeltek el végrehajtást a kft. ellen. Az információink szerint már csak néhány embert alkalmazó Ledina tevékenységéről a cégvezetés nem ad tájékoztatást. A kft. 2017-ről még mindig tartozik a mérleggel.

Az elmúlt évben szinte nem volt hónap, hogy valamelyik bíróságnak ne adtak volna munkát azok a perbe torkolló konfliktusok, amelyeket a sikertelen einstand indított el. E perek 2019-ben is folytatódnak.

Januárban a Fővárosi Ítélőtábla elé kerül a Zsolnay tőkeemelésének ügye. Amikor Bachar Najari 2013-ban megvette Pécstől a Zsolnay részvényeinek 74,5 százalékát, akkor vállalt egy 500 milliós tőkeemelést. Az új tulajdonos – tapasztalva, hogy a város nem működik együtt vele – a tőkeemelést oly módon teljesítette, hogy 200 milliót készpénzben befizetett, emellett bevitt a cégbe egy 300 millióra értékelt hajmáskéri ingatlant. A 3 és félhektáros, volt katonai terület értékét a város perben megtámadta, s a bíróság elsőfokon az önkormányzatnak adott igazat: a verdikt szerint Bachar Najari 300 milliós kötbért kell fizessen. Az ítéletet a pervesztes megfellebbezte, részben arra hivatkozva, hogy a telek közelében egy félhektáros terület 250 millióért cserélt gazdát, már pedig akkor egy hétszer akkora telek mindenképp megér 300 milliót.

Mellesleg, ha Bachar Najari elveszíti ezt a pert, akkor is jól jön ki a várossal folytatott viaskodásból, ugyanis amikor a szír vállalkozó kifizette a Zsolnay 400 milliós hitelét, megszerzett négy önkormányzati ingatlant. Az említett hitelt a Zsolnay még 2010 előtt vette fel, amikor a város volt a zrt. tulajdonosa, s az önkormányzati ingatlancsomag a hitel fedezetéül szolgált. Ezt a hozzávetőleg már 400 milliót érő városi vagyont Pécs vezetése jogerősen „eljátszotta” a Najarival szemben indított harcban.

A Zsolnay egyébként pert nyert az ellen a 118 porcelángyári dolgozó ellen, akik – a városvezetés ösztönzésére és jogi segítségével - rendkívüli felmondással távoztak a cégtől 2016 nyarán, és elszegődtek a Ledinához. A rendkívüli felmondás indokát a bíróság valótlannak látta, ezért a volt dolgozók 23 millió kártérítést kell fizessenek. A Kúria utóbb befogadta a dolgozók felülvizsgálati kérelmét, a tárgyalás februárra tűzték ki. Ha a dolgozók végképp elbukják a pert, akkor az ítélet 150-250 ezer forintos terhet rak valamennyiükre.

Az einstanddal párhuzamosan több, a Fideszhez közel álló újság folyamatosan támadta a Zsolnay gazdáját. Az OK Pécs, netes portál és vezetője, Kapitány Gergely – aki remek üzleti kapcsolatban volt Pécs fideszes vezetésével – 2018-ban kétszer is rágalmazási pert vesztett Bachar Najarival szemben. Kapitány – bár részben bocsánatot kért Najaritól - mindkét ítéletet megfellebbezte. A másodfokú tárgyalásokra hamarosan sor került. Najari ügyvédje, Bodnár Imre nem titkolja: ha a magánvádas rágalmazási perek elmarasztaló ítélete jogerőssé válik, a Zsolnay tulajdonosa polgári perben többmilliós kártérítést követel majd, arra hivatkozva, hogy a netes újságban megjelent hazug információk gazdasági és erkölcsi kárt okoztak a porcelángyárnak. Amiképp a NAV feljelentés nyomán elindított vizsgálat híre is. Ezért a Zsolnay gazdája büntető eljárást kezdeményezett az adóhatóságot mozgásba hozó feljelentő ellen. Ha beigazolódik, hogy a vád hamis volt, akkor a feljelentő ellen polgári pert indít Najari, és milliós sérelemdíjat követel majd.