Zsolnay-einstand: perek futószalagon

Publikálás dátuma
2018.12.27 07:30

Fotó: Németh András Péter
Jövőre tucatnyi olyan polgári- és büntetőper ad majd munkát a bíróságoknak, amelyeket a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandja indított el.
A 165 esztendős pécsi porcelángyár nemzetközi visszhangot kiváltó elfoglalási kísérlete 2016 nyarán startolt, akkor vált nyilvánvalóvá, hogy egy, a kormánypolitikusokhoz közel álló befektetői kör meg akarja szerezni magának a Zsolnayt. Egy állami megrendelésekben bővelkedő cég – a központi költségvetésnek 200 milliós kárt okozva – áron alul felvásárolta a Zsolnay 400 milliós hitelét az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól, és azonnal követelték is a tartozás kiegyenlítését a zrt.-től. Eközben a gyár 145 dolgozójának 80 százalékát átcsalták a fideszes irányítású pécsi önkormányzat tulajdonában lévő Ledina Kft.-be. A Zsolnay tulajdonosa, Bachar Najari, szír származású svájci állampolgár azonban kifizette az elődjei által felhalmozott 400 milliós tartozást, ezért a cég megúszta a felszámolást, az üzem vezetése pedig új dolgozókkal újraindította a termelést. A Zsolnay ellen folyó adóvizsgálat sem talált eddig szabálytalanságokat, így a cég azóta is működik, igaz, árbevétele a korábbi 6-700 milliónak a kétharmadára esett vissza. A Ledina viszont azóta is szenved. A céget Pécs eladta, s a sűrűn változó tulajdonosi háttérnek százmilliókba került az alig termelő kft. fenntartása. A cégbírósági adatok szerint 2018-ban kilencszer rendeltek el végrehajtást a kft. ellen. Az információink szerint már csak néhány embert alkalmazó Ledina tevékenységéről a cégvezetés nem ad tájékoztatást. A kft. 2017-ről még mindig tartozik a mérleggel.  Az elmúlt évben szinte nem volt hónap, hogy valamelyik bíróságnak ne adtak volna munkát azok a perbe torkolló konfliktusok, amelyeket a sikertelen einstand indított el. E perek 2019-ben is folytatódnak. Januárban a Fővárosi Ítélőtábla elé kerül a Zsolnay tőkeemelésének ügye. Amikor Bachar Najari 2013-ban megvette Pécstől a Zsolnay részvényeinek 74,5 százalékát, akkor vállalt egy 500 milliós tőkeemelést. Az új tulajdonos – tapasztalva, hogy a város nem működik együtt vele – a tőkeemelést oly módon teljesítette, hogy 200 milliót készpénzben befizetett, emellett bevitt a cégbe egy 300 millióra értékelt hajmáskéri ingatlant. A 3 és félhektáros, volt katonai terület értékét a város perben megtámadta, s a bíróság elsőfokon az önkormányzatnak adott igazat: a verdikt szerint Bachar Najari 300 milliós kötbért kell fizessen. Az ítéletet a pervesztes megfellebbezte, részben arra hivatkozva, hogy a telek közelében egy félhektáros terület 250 millióért cserélt gazdát, már pedig akkor egy hétszer akkora telek mindenképp megér 300 milliót. Mellesleg, ha Bachar Najari elveszíti ezt a pert, akkor is jól jön ki a várossal folytatott viaskodásból, ugyanis amikor a szír vállalkozó kifizette a Zsolnay 400 milliós hitelét, megszerzett négy önkormányzati ingatlant. Az említett hitelt a Zsolnay még 2010 előtt vette fel, amikor a város volt a zrt. tulajdonosa, s az önkormányzati ingatlancsomag a hitel fedezetéül szolgált. Ezt a hozzávetőleg már 400 milliót érő városi vagyont Pécs vezetése jogerősen „eljátszotta” a Najarival szemben indított harcban.
A Zsolnay egyébként pert nyert az ellen a 118 porcelángyári dolgozó ellen, akik – a városvezetés ösztönzésére és jogi segítségével - rendkívüli felmondással távoztak a cégtől 2016 nyarán, és elszegődtek a Ledinához. A rendkívüli felmondás indokát a bíróság valótlannak látta, ezért a volt dolgozók 23 millió kártérítést kell fizessenek. A Kúria utóbb befogadta a dolgozók felülvizsgálati kérelmét, a tárgyalás februárra tűzték ki. Ha a dolgozók végképp elbukják a pert, akkor az ítélet 150-250 ezer forintos terhet rak valamennyiükre.
Az einstanddal párhuzamosan több, a Fideszhez közel álló újság folyamatosan támadta a Zsolnay gazdáját. Az OK Pécs, netes portál és vezetője, Kapitány Gergely – aki remek üzleti kapcsolatban volt Pécs fideszes vezetésével – 2018-ban kétszer is rágalmazási pert vesztett Bachar Najarival szemben. Kapitány – bár részben bocsánatot kért Najaritól - mindkét ítéletet megfellebbezte. A másodfokú tárgyalásokra hamarosan sor került. Najari ügyvédje, Bodnár Imre nem titkolja: ha a magánvádas rágalmazási perek elmarasztaló ítélete jogerőssé válik, a Zsolnay tulajdonosa polgári perben többmilliós kártérítést követel majd, arra hivatkozva, hogy a netes újságban megjelent hazug információk gazdasági és erkölcsi kárt okoztak a porcelángyárnak. Amiképp a NAV feljelentés nyomán elindított vizsgálat híre is. Ezért a Zsolnay gazdája büntető eljárást kezdeményezett az adóhatóságot mozgásba hozó feljelentő ellen. Ha beigazolódik, hogy a vád hamis volt, akkor a feljelentő ellen polgári pert indít Najari, és milliós sérelemdíjat követel majd. 
Témák
Zsolnay
Frissítve: 2018.12.27 07:30

Oda a luxusvilla és a luxusautó - így változik Vajna Tímea élete

Publikálás dátuma
2019.03.19 09:02
Vajna Tímea (középen) férje temetésén
Fotó: Facebook
Céges terepjáróját elvették, most pedig a férjével bérelt budai palotából is ki kell költöznie Andy Vajna özvegyének – állítja a Bors.
Több mint nyolc éven át tartó fényűzés után véget érhet Vajna Timi meseszerű élete. A fiatal özvegy egyik barátnője szerint a néhai filmügyi kormánybiztos neje nemcsak lelkileg, anyagilag is megszenvedte Andy Vajna elvesztését - írja a Bors. A bulvárlapnak az özvegy egyik barátnője nyilatkozott: a nő szerint Tímea Andy nélkül nem találja a helyét, ráadásul egy perc nyugta sincs, mert a problémák sorra szakadnak a nyakába. Amíg az özvegy Amerikában volt, addig az Audi terepjáróját visszavették tőle, mert az egy cég tulajdona. Most Andy egykori autójába kellett átülnie. De ami ennél is nagyobb probléma számára, hogy július elsején lejár a közös otthonuk bérleti szerződése, úgyhogy hamarosan el kell hagynia a házat.
 Félretett pénze, úgy tudom, nincsen – mondta a barátnő. – Sürgősen lejjebb kell adnia az eddigi igényeiből, mert a jelenlegi helyzet szerint egyszerűen nincs más választása. A lap állítja, megpróbálták felvenni a kapcsolatot Vajna Tímeával, de nem tudták elérni. 
A lap hozzáteszi, Vajna Tímea autói többet értek, mint egy átlagos lakás, így az a negyvenmilliós R8-as Audi, amamelyet Tímea cége, a Beauty Enterprises Hungary Kft. lízingelt. De szép otthont lehetne építeni a 70-80 milliót érő Lamborghini Huracán Spyder típusú sportautóból is. Alig néhány hónap járatás után azonban az olasz autócsodát is lecserélte egy Q7-es Audira, amelynek kormánya mögül többször is szelfizett. 
Vajna – akkor még Palácsik – Tímea 2010-ben került először az érdeklődés kereszttüzébe, miután akkori párja, Damu Roland többször is fizikailag bántalmazta. Az egykori sorozatszínész emiatt három évet ült a tököli büntetés-végrehajtási intézetben. Andy Vajna ekkor, Tímea életének legnehezebb korszakában bukkant fel a lány mellett.   A korábban Gattyán György online cégénél hirdetési menedzserként, majd a Sanoma kiadónál ügyintézőként dolgozó Tímeát később sokan azzal vádolták, hogy érdekházasságot kötött, és kizárólag az anyagi jólét reményében ment hozzá a producerhez, aki élete végéig a tenyerén hordozta.

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”