Netanjahu újrázhat: nagy kérdés, vádat emel-e addig ellene a főügyész korrupció miatt

Publikálás dátuma
2018.12.26. 19:19

Fotó: Gali Tibbon / AFP
Törvényt hozott saját feloszlatásáról a kneszet, és ezzel megkezdődött az április 9-ére kitűzött előrehozott parlamenti voksolás választási kampány időszaka - jelentette az izraeli tízes kereskedelmi tévécsatorna híradója szerda este. A százhúsz tagú izraeli törvényhozói testületben harmadik olvasatban százketten szavaztak a kneszet feloszlatása mellett, ketten pedig ellene.  Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy fős többségűre fogyó koalíciója csupán néhány napig bírta, az igen törékenynek bizonyuló szövetség a kneszet feloszlatása, új választások kiírása mellett döntött. Az előrehozott választásokat a tervek szerint április kilencedikén rendezhetik meg, a jelenlegi törvényhozás mandátuma eredetileg novemberig szólt. Nagy kérdés, hogy Aviháj Mandelblit főügyész a tavaszi előrehozott választásokig dönt-e arról, hogy a nyomozóhatóság javaslatával összhangban vádat emelnek-e Netanjahu ellen a különböző korrupciós, vesztegetési ügyekben. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a többség nem akarja, hogy a miniszterelnök folytassa, viszont a többi politikus még népszerűtlenebb. Még nem alakult ki a végleges pártpaletta sem, ám a jelenlegi előrejelzések szerint Netanjahu pártja, a Likud 30 mandátummal megőrizné vezető helyét a 120 fős törvényhozásban, így valószínűleg újra ő futhatna majd neki egy új koalíció összekovácsolásának. Ha sikerül neki, akkor leghosszabban szolgáló miniszterelnökként megdöntheti David Ben-Gurion rekordját. Netanjahu és a Likud támogatottsága tehát gyakorlatilag azonos a 2015-ös szinttel, az akkori választáson is 30 mandátumot szerzett a párt, vagyis a miniszterelnök és neje kapcsán nyilvánosságra került korrupciós botrányok nem rontottak a helyzeten. A politikai népszerűségi lista második helyén egy még létre sem jött formáció és egy hipotetikus miniszterelnök jelölt áll: amennyiben Benny Gantz volt vezérkari főnök indulna Netanjahu ellenlábasaként a bal-közép tábor támogatására számíthat és megelőzhetné a Jair Lapidot, a Jes Atid/ Van jövő elnevezésű párt elnökét és Naftali Bennettet e), Zsidó otthon párt vezetőjét vagy Avi Gabayt, a Zionista szövetség miniszterelnök jelöltjét is. Gantz politikai szerepvállalását már többször meglebegtette az izraeli sajtó is, de az 59 éves volt katonai vezető egyelőre nem nyilatkozott hivatalosan, csak annyi derült ki, hogy amennyiben indul, azt új párt színeiben teszi. Ezért mérik a közvélemény-kutatók az egyelőre meg sem alakult pártjának támogatottságát.
Témák
Izrael Netanjahu
Frissítve: 2018.12.26. 21:58

Szabadon engedték, de tovább harcol a fia halála miatt tüntetéseket szervező férfi

Publikálás dátuma
2018.12.26. 17:59

Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A rendőrség megtiltotta, hogy további tüntetéseket szervezzen, de a férfi közölte, továbbra is folytatja a küzdelmet, hogy kiderítse fia halálának valódi okát.
Szabadon engedték szerdán azt a férfit, akit egy nappal korábban fogott el a boszniai rendőrség, mert Davor Dragicevic március óta több demonstrációt is kezdeményezett, hogy kiderítse fia halálának okát.   A rendőrség megtiltotta, hogy további tüntetéseket szervezzen, de a férfi közölte, továbbra is folytatja a küzdelmet, hogy kiderítse fia halálának valódi okát. Dragan Lukac, az ország szerbek lakta részének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a belügyminisztere erre reagálva bejelentette, hogy amennyiben Dragicevic folytatja a tüntetéseket, szembe kerül a rendőrséggel, és büntetésre számíthat. A 21 éves, Banja Luka-i David Dragicevic márciusban tűnt el, testét hat nap után találták meg a város melletti folyóban. A nyomozás során előbb kizárták az idegenkezűséget és azt állították, hogy a fiú öngyilkos lett, később azonban felmerült a gyanú, hogy gyilkosság áldozata lett. David Dragicevic szülei szerint fiukat meggyilkolták, és a rendőrség védi a gyilkosokat, ezért több tüntetést is szerveztek. Az Igazságot Davidnak elnevezésű mozgalomhoz az utóbbi hónapokban több ezren csatlakoztak, és a tüntetéseket már nemcsak a fiú halálával összefüggésben, hanem a korrupció felszámolása és a rossz gazdasági helyzet miatt szervezték meg. Legutóbb december közepén tiltakoztak a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje előtt. A belügyminisztérium közlése szerint a tüntetés biztonsági fenyegetést jelentett, ezért a szülőket kihallgatásra hívták, ám ennek nem tettek eleget. Ezért vették őrizetbe őket kedden. A rendőrség a lakását is átvizsgálta, állítólag fegyvereket kerestek, de nem találtak semmit. 
Szerző

Bejelentették: véget ért a hadiállapot Ukrajnában

Publikálás dátuma
2018.12.26. 13:36

Fotó: AFP
A hadiállapot beszüntetése az ő elvi döntése, amely az ország biztonsági helyzetének értékelésén alapul - közölte Petro Porosenko ukrán elnök szerdán.
Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint Porosenko közölte, hogy a hadiállapot beszüntetése az ő elvi döntése, amely az ország biztonsági helyzetének értékelésén alapul. Korábban már többször kijelentette, hogy nem fogják meghosszabbítani a hadiállapotot annak lejárta után, kivéve, ha Oroszország nagyszabású támadást indítana Ukrajna ellen. Porosenko ugyanakkor megállapította, hogy ami az ország fenyegetettségét illeti, "a helyzet jelentősen nem változott". "Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítette felderítésünk információt, miszerint (a szakadár ellenőrzés alatti) Luhanszk körzetében Grad rakéta-sorozatvetőket észleltek, továbbá növelték a tüzérségi fegyverek számát, és a harckocsikat sem vonták hátrébb. Nem csökkent Oroszország katonai jelenléte az Azovi-tengeren sem" - szögezte le az ukrán elnök. Porosenko azonban kijelentette, hogy a közelgő - március végén esedékes - elnökválasztás miatt szükségesnek ítélte a hadiállapot megszüntetését. "Szeretném hangsúlyozni, hogy az orosz fenyegetés nem múlt el" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ha nem lennének most választások, indítványozná a parlamentnél a hadiállapot meghosszabbítását. Szerinte az országot egyszerre két veszély is fenyegeti, az egyik a nyílt katonai agresszió, a másik a demokratikus jogokat és az állampolgári szabadságot veszélyezteti, és ez utóbbi miatt döntött a hadiállapot feloldása mellett. Porosenko kiemelte: meggyőződése, hogy a hadiállapot egyúttal kedvező hatással volt az ország védelmi képességeire, javult a harckészültség a fegyveres erőknél, új, illetve korszerűsített fegyvereket kaptak a különböző alakulatok. A hadiállapotot - ami az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája - azután vezette be az elnök kezdeményezésére az ukrán parlament az ország tíz megyéjében 30 napra, azaz december 26-ig, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.
Szerző
Frissítve: 2018.12.26. 15:27