Rabszolgatörvény: egyre többen látják úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok

Publikálás dátuma
2018.12.27. 06:45
Jelenet a december 16-i, MTVA-székház előtt tartott demonstrációból
Fotó: Draskovics Ádám
Egyre borúsabban látják a jövőt a magyar választók - derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet december 13 és 15. között, azaz a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály elfogadása után készítettek. Az adatok egyelőre nem mutatnak áttörést a pártpreferenciát tekintve - továbbra is jelentős előnnyel vezet a Fidesz a biztos szavazó pártválasztók körében –, azonban egyre többen látják úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Míg novemberben még 41 százalék tekintett optimistán a jövőbe, addig decemberben már csak 30 százalék. Ezzel párhuzamosan 53 százalékról 64 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint „rosszul mennek a dolgok”. A változást elsősorban a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP), az LMP és a Momentum szavazói és a bizonytalanok okozzák, a Fidesz és a Jobbik táborának véleménye ugyanis lényegében nem változott. (Az MSZP-s szimpatizánsok álláspontja sem módosult, de ebben a körben már korábban is 98 százalék szerint rosszul mentek a dolgok.) 
A Publicus mérése szerint az ellenzéki pártok kis mértékben növelték táborukat, míg a Fidesz népszerűsége valamelyest csökkent. Az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP-t 48 százalék támogatja, az MSZP-Párbeszédet 16 százalék, míg a Jobbikot 15 százalék, a Demokratikus Koalíciót 6 százalék, az LMP-t pedig - a parlamenti küszöbhöz nem elegendő - 4 százalék. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt tábora háromszázalékos, a Momentumot 4 százalék támogatja a biztos szavazó pártválasztók körében. A szavazási hajlandóság a szocialista szimpatizánsok esetében a legmagasabb, az MSZP-sek 92 százaléka ígéri biztosra, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a voksolások. Ugyanez az arány a Jobbik esetében 84 százalékos, a kormánypártiak körében pedig 82 százalékos. Az összes megkérdezett 68 százaléka állította azt, hogy elmenne mindenképpen szavazni. Elbizonytalanodó kormánypárti voksolókra utal a Závecz Research kutatása is, amely még a vitatott törvény elfogadása előtt készült. E szerint decemberben 10 százalékkal nőtt a kritikusabb szemléletű Fidesz-támogatók aránya, és míg a korábbi hónapokban a Fidesz-hívek nagyjából kétharmada mondta magát egy lehetséges választás résztvevőjének, most 57 százalékuk. A biztos pártválasztók körében a Závecz Research szerint is jelentős a Fidesz előnye, bár szavazóik aktivitási szintje némileg csökkent az elmúlt hetekben: jelenleg 51 százalékos táboruk van. A Jobbik ebben az elkötelezett csoportban 15 százalékra, az MSZP 11 százalékra számíthat. A Demokratikus Koalíció az aktív pártválasztói csoporton belül 8 százalékot ér el. A Momentum 4, az LMP 3 százalékon áll. A biztos szavazók 2-2 százaléka támogatja a Párbeszédet és a Mi Hazánk Mozgalmat.
Szerző

Borús és enyhe lesz a csütörtök

Publikálás dátuma
2018.12.27. 06:44

Fotó: Shutterstock
Havazás semmiképpen, legfeljebb ónos eső lehet néhány helyen.
Az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint általában közepesen vagy erősen felhős időre számíthatunk hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. Az ország északkeleti harmadán néhol előfordulhat kisebb eső, az északkeleti határ mentén esetleg ónos eső, fagyott eső. A nyugati, északnyugati szél helyenként megélénkül. A hőmérséklet kora délután többnyire 2 és 10 fok között alakul, északkeleten az alacsonyabb értékekkel. Késő estére 0 és +4 fok közé hűl le a levegő. 
Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2018.12.27. 11:38

Csattan a szociális cintányér

Publikálás dátuma
2018.12.27. 06:00
Képünk illusztráció
Fotó: KÁLLAI MÁRTON
Aki tudja, az is letagadja, hány idősotthon került egyházi kézbe az utóbbi két évben. A dolgozók már a rabszolgatörvény miatt is menekülnek az ágazatból.
Az állam gőzerővel, de a nyilvánosság előtt teljes titoktartás mellett adja át szociális intézményeit az egyházaknak. A mély hallgatás annyira feltűnő, hogy idén már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is nehezményezte, amikor az egyházi intézményfenntartók közül ellenőrizte a baptistákat, a győri római katolikus egyházmegye, a Tiszáninneni Református Egyházkerület, a Tan Kapuja Buddhista Egyház és a Hit Gyülekezete 2014 és 2016 közötti gazdálkodását. A szociális és oktatási feladatokat átvállaló egyházak gazdálkodásában gyakorlatilag nem találtak kivetnivalót a számvevők, de azt mindegyiknél megállapították, hogy nem tették közzé a közpénzekkel való elszámolás adatait. Egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház biztosította a nyilvánosságot és így nem kapott dorgálást az ÁSZ-tól. Magyarországon jelenleg 56 ezer idős ember bentlakásos ellátásáról gondoskodnak állami, önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézmények. Arra a kérdésünkre sem a tárca, sem pedig az intézményfenntartó egyházak nagy része nem válaszolt, hogy hány idősotthont és speciális ellátást kínáló gondozóházat vagy klubot adtak át az érdeklődő egyházaknak, amióta 2017 február elején megjelent egy kormányhatározat, aminek értelmében abban az évben 8837, míg idén további 21 563 szociális férőhelynek kellett volna fenntartót váltani. Kérdésünkre a humántárca nem válaszolt, bár egyik munkatársuk nem hivatalosan azt súgta, hogy fogalmuk sincs az átadott létszámról. A katolikus egyházmegyék a Püspöki Konferenciára mutogattak, az pedig azt felelte, hogy „nem rendelkezik központi adatokkal”az átvett férőhelyekkel kapcsolatban. Nem adtak adatot a református egyházkerületek sem, a görög katolikusok pedig azt üzenték, folyamatban lévő ügyekről nem tájékoztatnak. Több átadásra váró intézményből is kaptunk olyan jelzéseket, hogy az egyházak nem kapnak megfelelő adatokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (SzGyF), az állami szociális intézmények jelenlegi fenntartójától, hogy előkészíthessék az új szerződéseket a munkatársakkal és a gondozottakkal. A központi hivataltól nem érkezett válasz a kérdéseinkre, de a dolgozók között az a hír terjed, a szervezet a túlélésért küzd. „A két cintányér közt mi, egyszerű dolgozók vagyunk a levegő, mindenképpen mi húzzuk a rövidebbet”- írta lapunknak az egyik érintett szociális otthon alkalmazottja, aki szerint az évek óta tartó bizonytalanság és a pótlékok ellenére nagyon alacsony fizetések miatt menekülnek a szakemberek a gondozói munkától. Mennek a felkészült dolgozók az egészségügybe, a kereskedelembe, de változatlanul külföldre is. Ennek a folyamatnak újabb lökést adhat a fenntartóváltás, ami ellen a többségükben nem hívő dolgozók és gondozottak két éve még hangosan tiltakoztak. A szociális szférában dolgozók kiszolgáltatottságát tovább növeli a rabszolgatörvény elfogadása, mert ezen a területen is érvényes a 400 óra túlmunka engedélyezése az alkalmazott beleegyezésével – erősítette meg a Népszavának a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke. Migács Tibor kiemelte, hogy az egyházi fenntartásba kerülő intézmények munkatársaira már kizárólag A munka törvénykönyve vonatkozik. A szakszervezet alelnöke, a munkajogász Schnider Marianna ezen a ponton hozzátette, hogy az utóbbi években rohamosan nő a munkaidő és a túlmunka elszámolással, a pihenőidőkkel kapcsolatos panaszok száma, napi feladataik nagy részét már most is ezeknek a vitáknak a kezelése teszi ki. Ezért már az átszervezések megindulásakor tájékoztató anyagot készítettek az SZTDSZ blogján, amit folyamatosan frissítenek a jogszabályok változásakor.     

Toborzó gesztusok

A Magyarországi Evangélikus Egyház 2018 január elseje előtt több mint 40 szociális intézményt működtetett, idén hattal bővítették a kört - derül ki az egyház honlapjáról. Az Evangélikus Élet egyik számában Gregersen-Labossa György, az egyház Diakóniai Szolgálatának elnöke azzal magyarázta a lépéseket, hogy így mérséklődhet a hívők létszámának csökkenése, mert az intézmények átvétele azt mutatja, hogy az egyház partnere a társadalomnak.