Rabszolgatörvény: egyre többen látják úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok

Publikálás dátuma
2018.12.27 06:45
Jelenet a december 16-i, MTVA-székház előtt tartott demonstrációból
Fotó: Draskovics Ádám
Egyre borúsabban látják a jövőt a magyar választók - derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet december 13 és 15. között, azaz a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály elfogadása után készítettek. Az adatok egyelőre nem mutatnak áttörést a pártpreferenciát tekintve - továbbra is jelentős előnnyel vezet a Fidesz a biztos szavazó pártválasztók körében –, azonban egyre többen látják úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Míg novemberben még 41 százalék tekintett optimistán a jövőbe, addig decemberben már csak 30 százalék. Ezzel párhuzamosan 53 százalékról 64 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint „rosszul mennek a dolgok”. A változást elsősorban a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP), az LMP és a Momentum szavazói és a bizonytalanok okozzák, a Fidesz és a Jobbik táborának véleménye ugyanis lényegében nem változott. (Az MSZP-s szimpatizánsok álláspontja sem módosult, de ebben a körben már korábban is 98 százalék szerint rosszul mentek a dolgok.) 
A Publicus mérése szerint az ellenzéki pártok kis mértékben növelték táborukat, míg a Fidesz népszerűsége valamelyest csökkent. Az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP-t 48 százalék támogatja, az MSZP-Párbeszédet 16 százalék, míg a Jobbikot 15 százalék, a Demokratikus Koalíciót 6 százalék, az LMP-t pedig - a parlamenti küszöbhöz nem elegendő - 4 százalék. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt tábora háromszázalékos, a Momentumot 4 százalék támogatja a biztos szavazó pártválasztók körében. A szavazási hajlandóság a szocialista szimpatizánsok esetében a legmagasabb, az MSZP-sek 92 százaléka ígéri biztosra, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a voksolások. Ugyanez az arány a Jobbik esetében 84 százalékos, a kormánypártiak körében pedig 82 százalékos. Az összes megkérdezett 68 százaléka állította azt, hogy elmenne mindenképpen szavazni. Elbizonytalanodó kormánypárti voksolókra utal a Závecz Research kutatása is, amely még a vitatott törvény elfogadása előtt készült. E szerint decemberben 10 százalékkal nőtt a kritikusabb szemléletű Fidesz-támogatók aránya, és míg a korábbi hónapokban a Fidesz-hívek nagyjából kétharmada mondta magát egy lehetséges választás résztvevőjének, most 57 százalékuk. A biztos pártválasztók körében a Závecz Research szerint is jelentős a Fidesz előnye, bár szavazóik aktivitási szintje némileg csökkent az elmúlt hetekben: jelenleg 51 százalékos táboruk van. A Jobbik ebben az elkötelezett csoportban 15 százalékra, az MSZP 11 százalékra számíthat. A Demokratikus Koalíció az aktív pártválasztói csoporton belül 8 százalékot ér el. A Momentum 4, az LMP 3 százalékon áll. A biztos szavazók 2-2 százaléka támogatja a Párbeszédet és a Mi Hazánk Mozgalmat.
Szerző
Frissítve: 2018.12.27 06:45

Ezrével végzik az amputációkat a kórházakban - így kezelné az orvoshiányt az Emmi

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:58
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ Andreas Arnold
180 érsebész szakorvos kellene az egészségügybe, de csak harmad ennyien vannak. Érsebészeti ellátással megelőzhető lenne rengeteg amputáció, de az Emmi inkább csak a dohányzásról szoktatna le.
Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak, lakosságarányosan pedig a legtöbb ilyen műtét az uniós országok között.
Az amputációk magas száma ugyanakkor nem csak a magyarok rossz egészségi állapotát mutatja, hanem a drámai orvoshiányt is. Mint a Népszava korábban megírta,
miközben évente legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség az országban, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből.
Az amputációk kiugróan magas számának ügye már az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának ingerküszöbét is elérte: az Emmi részletes javaslatot készített az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére, írja a Magyar Nemzet. Az Emmi terve, hogy - megelőzéssel - 2030-ra felére csökkenteni ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak a számát. Ehhez már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022. Ennek keretében részletes javaslatokat dolgoztak ki szakorvosok – köztük kardiológusok, érsebészek, interven­ciós radio­lógusok – bevonásával. A minisztérium tervei között szerepel a dohányzás 30 százalékos csökkentése, valamint 10 százalékkal lejjebb vinni azok számát, akik semmi testmozgást nem végeznek.
Nyilvánvaló, hogy abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Az Orvosok Lapja című szakmai újság február végén ismertette az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérét, mely szerint tavaly összesen 119 sebész végzett valamiféle érsebészeti ellátást, köztük pedig csak 71 orvos volt, aki teljes munkaidejében ezzel a feladattal foglalkozott. Ám ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt az ellátást, legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. Ezen pedig az sem változtat, ha többen járnak focizni, vagy - Kásler Miklós emberminiszter javaslatára - mindenki a Tízparancsolathoz igazítja életét.
Az érsebész az az orvos, aki az elmeszesedett ereket képes átjárhatóvá tenni, vagy az elzáródásokat másik érrel áthidalni, megstoppolni. Az érsebészeti ellátás hiányában viszont az amputáció marad a betegek egyetlen esélye.

Macron levegőnek nézte Orbánt - videó

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:53

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A magyar miniszterelnök ezt láthatóan zavartan vette tudomásul.
Jelentősen csökkent a magyar miniszterelnök befolyása az Európai Unióban az Európai Néppárt (EPP) szerdai döntése nyomán, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát. S ez már az Európai Tanács csütörtökön kezdődött és ma záruló csúcsértekezletén is nyilvánvalóvá vált. Amint egy, a Twitterre felkerült felvétel is bizonyítja, az ülésre megérkező Emmanuel Macron francia köztársasági elnök egyszerűen levegőnek nézte a magyar miniszterelnököt. Amikor Macron megérkezett, kezét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének vállára tette, Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnöknek nagy puszikat adott. Junckerhez hasonlóan üdvözölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, különösen szívélyesen parolázott Jean Michel belga miniszterelnökkel, majd Leo Varadkar ír kormányfővel. A belga és a lengyel kormányfő között ülő Orbánt azonban kimaradt a köszöntésből, amit a magyar miniszterelnök láthatóan némiképp zavartan vett tudomásul.
Témák
EU-csúcs