Karácsonyi tőzsdekrach

Publikálás dátuma
2018.12.26. 19:52

Fotó: AFP
A december és különösen az elmúlt napok tőzsdei zuhanásai után már-már az 1929-1930-as világválságot idéző vérfürdőt emlegetnek pénzügyi elemzők. Szerda este – némi emelkedés után – újfent esésbe fordultak az amerikai indexek. A nyár vége óta közel 20 százalékot esett a legnagyobb amerikai vállalatok árfolyamait tükröző S&P 500-as mutató. Ez 20 hónapos mélypont – hívja fel a figyelmet az Index. Mások a 2008-ban kezdődő válságra emlékeztetnek. Igaz, a mutató még mindig 60 százalékkal magasabb, mint a válság előtti csúcsponton és négyszerese a 2009 márciusi mélypontnak. A kínai, a londoni, a frankfurti, a párizsi és a tokiói pénzpiacokon is hasonló a helyzet, bár az esés mértéke változó.  A tel-avivi tőzsde vasárnap 5 százalékot esett. Az október óta eső olajárak úgyszintén egyre olcsóbbak. A fejlemények azért meglepőek, mert a világgazdaság helyzete cseppet se ad okot a borúlátásra. Igaz, a kilátások már kevésbé biztatóak. Bár a BUX-ot egyelőre kevéssé érintette a nemzetközi pánik, elemzők szerint a feltörekvő piacok is sérülékenyek. A hétfői további, mintegy három százalékos értékvesztés után Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szintén megszólalt, mindenkit amerikai részvényvásárlásra biztatva. Igaz, elemzők szerint ez inkább ellenkező hatást ért el: kedden újfent lefordultak a mutatók.
Szerző
Témák
tőzsde

Tovább államosítanak Orbánék: itt a Beruházási Ügynökség

Publikálás dátuma
2018.12.26. 10:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ahogyan azt lapunk is megírta: új beruházási ügynökség felügyeli január 1-jétől a 400 millió forint értékhatár feletti állami és önkormányzati, költségvetési támogatással megvalósított föld feletti beruházásokat. Az állami cég működtetése 4 milliárd 750 millió forintba kerül.
Az erről szóló - Magyar Közlönyben megjelent - két rendeletet a Napi.hu szúrta ki. Eszerint a kormányzati magasépítési beruházásokra létrehozott Beruházási Ügynökség működtetése jövőre 4 milliárd 750 millió forintba kerül és 500 milliárd forintig vállalhat kötelezettséget, amelyet a 2020-as költségvetés tervezése során felül kell vizsgálni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési előrejelzéssel.
A határozat felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, a pénzügyminisztert és az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó azon kormányhatározatokat, amelyekhez kapcsolódó feladatokat 2019. január 1-jét követően a Beruházási Ügynökség látja el, és tegyenek javaslatot azok felülvizsgálatára. Egy másik határozat előírja, hogy a Beruházási Ügynökség 2019-es működési költségéhez a központi költségvetésben 4 milliárd 750 millió forint fedezetet kell biztosítani. Ezt a jövő évi költségvetésből csoportosítják át. 
A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be még november elején. A törvényjavaslat támogatja, hogy az állam a kormány rendeletében meghatározott összeghatár felett új, a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrában valósítsa meg állami pénzből a magasépítési beruházásokat, amelyekhez csak a beruházás valós bekerülési költségének meghatározása után biztosítanák a szükséges pénzügyi forrást.

Az állami cég nemcsak előkészít, kivitelez is

Az állami magasépítési beruházásokkal kapcsolatos feladatokat az állam 100 százalékos tulajdonában álló, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség látná el, amely önálló költségvetési forrással rendelkezne, közreműködne a beruházások előkészítési folyamatában, és lefolytatná a beruházások kivitelezési szakaszát. Az ügynökség az állam nevében végzett tevékenysége során teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesülne.

Egyeztetés nélkül döntött a kormány

Sem a szakmai, sem az érdekvédelmi szervezeteket nem vonták be a törvényjavaslat előkészítésébe, holott kellett volna – nyilatkozta korábban a Népszavának Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Így csak reményeit tudta megfogalmazni, hogy az ügynökség nem lesz kirekesztő és nem válik olyan mamutszervezetté, amely a tervezéstől a minőségellenőrzésig minden funkciót maga akarna ellátni. Ez ugyanis piaczavaró beavatkozás lenne és a szakma elvárása, hogy az új állami szervezet a versenyt természetes környezetének tekintse és a hatáskörébe tartozó projektekhez vegye igénybe a vállalkozók kapacitásait. A törvényjavaslat megfogalmazása amúgy olyan általános, hogy még bármi beleérthető, annyi bizonyos, hogy az ügynökség koncentráltan jeleníti majd meg az állami megrendeléseket – jegyezte meg Koji László. Az ÉVOSZ elnöke szerint a szakmában nagyon sokan kételkednek abban, hogy az ügynökség hasznosan működik majd.      A kormány a nem túl sikeresen államivá tett szemétdíj-beszedéssel ellentétben itt nem a bevételeken, hanem a kiadásokon akarja rajtatartani a szemét.
Szerző
Frissítve: 2018.12.26. 10:27

72 milliárd szétosztásáról döntött a kormány, amíg mi az ünnepre készültünk

Publikálás dátuma
2018.12.26. 08:59
2018.12.12 a rabszolga(túlóra)-törvény megszavazása
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Sosem látott időpontban, vasárnap jött ki a Magyar Közlöny, amelyben a Portfolio összesítése szerint 150 kisebb-nagyobb fejlesztési célra összesen bő 72 milliárd forintnyi, a GDP 0,2%-át kitevő támogatást szórt ki a kormány.
Három kormányhatározat is megjelent a vasárnap, december 23-án kiadott Magyar Közlönyben, melyeknek már címéből is kiderült, hogy gyors pénzköltésről van szó - szúrta ki a portál. Jellemzően néhány tíz, illetve százmilliós összegű támogatásokról van szó zömében sport-, illetve egyházi célokra. Közöttük azonban néhány olyan projekt is szerepel, amelyekre egyenként is több milliárd forintot szánt a kormány.  

A Portfolio összesítése szerint bő 72 milliárd forintnyi gyors pénzköltés így áll össze:

  • "Az egyes feladatok forrásszükségletének biztosításáról" című határozat mintegy 18,5 milliárd forintnyi támogatás egyösszegű kifizetését tartalmazza december 28-i határidővel például a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet számos különféle projektjére. De a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség is kapott félmilliárdot, ahogy számos egyéb sportszövetség is. A 73 tételből álló listán a legnagyobb támogatás (3,3 milliárdot) a Nyíregyházi Sportcentrum Nonprofit Kft. neve mellett szerepel. A Magyar Kézilabda Utánpótlásért Alapítvány 1,7 milliárdot, a Rátgéber Kosárlabda Akadémia 1,5 milliárdot, a Budafoki Munkás Testedző Egyesület bő 1,4 milliárdot kapott.
  • A "Határon túli célú költségvetési támogatások biztosításáról" című kormányhatározat a miniszterelnök általános helyettese számára azonnali feladatként írja elő, hogy az összesen megjelölt 32,8 milliárd forintnyi támogatást támogatási előlegként fizesse ki az érintett szervezetek számára a Bethlen Gábor Alap bevonásával. A listán több határon túli kulturális és társadalmi szervezet szerepel, az egyik legnagyobb kedvezményezett a Sapientia Alapítvány, amely összesen 7,6 milliárd forintot kap két fél célra, de számos futballklub is több százmilliós, illetve milliárdos támogatásból részesül.
  • Az "Egyházi célú támogatások biztosításáról" című kormányhatározatban szintén a miniszterelnök általános helyettese kapta azonnali határidővel a feladatot, hogy a megjelölt egyházi szervezetek számára egy összegben juttassa el a támogatási előleget a magyar költségvetés terhére. Ezek a támogatások együttesen a portál kalkulációi szerint mintegy 21 milliárd forintot tesznek ki. A legnagyobb tétel rajta (5,9 milliárd forint) a Magyar Katolikus Egyház országos óvodafejlesztési programja, amelyre a pénzt az Egri Főegyházmegye kapja, de mellette számos másik Főegyházmegye is kap óvodafejlesztésekre pénzt, és más felekezetek is egyéb célokra.

Több száz egyéb módosítás

A kormány és más állami szervek az ünnepek előtti péntek este három közlönyben is több száz tételben számos törvényt módosítottak. Eszerint a Balatoni Halászati Zrt. például 125 ingatlanát értékesíti az állam számára, részben tartozások fejében. Emellett a kormány a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. megalapításával az ENSZ égisze alatt született párizsi klímamegállapodás keretében kívánt részt venni a nemzetközi környezetvédelmi kereskedelmi rendszerekben. Erre 600 milliót különítenek el. Ha az ingatlan eddigi bérlője egyösszegben vásárolná vissza a Nemzeti Eszközkezelőtől (NET) saját korábbi ingatlanát, a vételár az az összeg lesz, amennyit a NET fizetett korábban az ingatlanért - idézi ugyanezekből a közlönyökből a vonatkozó kormányrendeletet a Portfolio.hu. Ebből jön még le a 2018. december végéig kifizetett bérleti díj és további 15-35 százalékos, jelzálog bejegyzése melletti árkedvezmény az egyösszegű visszavásárlás megsegítésére. Ha valaki nem tud élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, hosszú futamidejű kedvezményes lehetőséget kap.

Szerző
Frissítve: 2018.12.26. 19:10