Hollandiában karácsony előtt leszüretelték az első banántermést – olvasom a hírt az egyik helyi újságban. A wageningeni Unifarm kísérleti üvegházaiban, edényekben és táptalajon, azaz mesterséges közegben banánfákat neveltek. „A fenntartható banántermesztés felé haladunk. Az egészséges talajon, valamint felelősségteljes társadalmi légkörben termesztett holland banántörzsek a betegségekkel szemben is ellenállók” – nyilatkozta a minap a kutatást vezető professzor.
Innen nézve ez tényleg jó hír. Mi, magyarok persze kicsit szkeptikusok lehetünk az ilyen bejelentésekkel kapcsolatban, mert keserű tapasztalataink vannak a nem őshonos növények meghonosításával. Még valamikor az ötvenes években a hazai gyapottermesztéssel próbálkoztunk, édesapán annak idején hozott is nekem egy nálunk termett gyapotgubót, amit sokáig őrizgettem. Vázába tettem, locsolgattam, de nem lett belőle gyapotkert, ahogyan az országban sehol másutt sem.
Aztán ki ne emlékezne a Tanú című film emlékezetes jelentére, amikor Bástya elvtárs jelenlétében betakarítják az első és egyetlen hazai termesztésű narancsot. Ám az erre az alkalomra szervezett ünnepség előtt Pelikán gyerekei megeszik a termést, így a gyomorbeteg Virág elvtárs a saját citromját veszi elő a zsebéből, és csúsztatja Pelikán kezébe, hogy azt szolgálják fel Bástya elvtársnak. „Mi ez?!” – kérdi a citromba harapó Bástya fancsali, dühös képpel. Pelikán, Virág elvtárs unszolására, megismétli: „Narancs! Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.”
Ami azt illeti, banánnal hivatalosan már nem is próbálkoztunk. Talán a korábbi kísérletek kudarca miatt nem nagyon inspirálta a dolog a hazai „Micsurinokat”. Valószínűleg előre megsejtették, hogy a különösebb gazdasági haszonnal nem kecsegtető alapkutatásoknak nemigen lesz jövője mifelénk. Palkovics miniszter biztosan felesleges pénzkidobásnak tartana minden ilyen ötletet, és megelőzendő a gyapotos és narancsos blamát, nem támogatná a kutatásokat.
Persze más volna a helyzet, ha a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Agro Holding vezetői fantáziát látnának a hazai banántermesztésben, és arra kérnék a minisztert, hogy szánjon némi közpénzt a hazai banántermesztés kutatására. Mint hírlik, a holdingba klasszikus agrártermelő cégek kerülnek, a szántóföldi növénytermesztés mellett a szarvasmarha- és a sertéságazat, a tojástermelés, a borászat, a vadgazdálkodás, továbbá a malomipar. Hosszan lehetne még sorolni a gázszerelő mezőgazdasági sikerágazatait, de banánfarmról nem szólnak a hírek. Pedig ötéves távlatban, négy-öt üzletágban is jelentős feldolgozó kapacitással és növekvő piaci részesedéssel számol a 36 ezer holdas Mészáros holding. Meglehet, ezen a banánüzlet is sokat lendíthetne.
A holland kutatók kiemelték: a banántermesztéshez egészséges talaj és még valami, „felelősségteljes társadalmi légkör” kell. Az első még csak-csak megvolna, de az utóbbin még dolgozni kellene. Ha a siker ezen múlik, egyelőre tényleg nem érdemes kísérletezni sem a magyar banánnal.