Iványi Gábor: Nincs olyan társadalmi csoport, amit meg ne bántottak volna

Publikálás dátuma
2018.12.28. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A lelkész – ha találkozna Orbánnal – azt tanácsolná a miniszterelnöknek: „mondjon le azonnal, és akkor valamit még tudna enyhíteni azon a bűnön, amit folyamatosan, naponta növel”.
Most éppen a fedél nélküliek az új migránsok, de szinte nincs olyan társadalmi csoport, amit mélyen meg ne bántott volna a hatalom, és minden bizonnyal újabb és újabb csoportokat fognak találni – mondta a zoom.hu-nak Iványi Gábor lelkész, akinek egyházától a Fidesz 30 év után vette el az egyházi státuszt.
„Bárkit mondhatnék találomra, aki még sorra kerülhet, de nem akarok ötleteket adni. Szomorú, hogy az EU és az USA is tétlenül szemléli azt a randalírozást, ami itt megy. Mert legyen világos: nem a parlament előtti kiabálás és sípolás a randalírozás, hanem az a barbár munka, amit Magyarország jogrendje és működése ellen elkövet a kormány. Beleröhögnek a világ arcába, és nincs aki megállítaná őket, mert kell a szavazatuk a Néppártban, ahonnan rég ki kellett volna penderíteni a Fideszt”

– fogalmazott.

Iványi Gábor hozzátette: bármilyen keserűen is hangzik, rég meg kellett volna vonni Magyarország szavazati jogát is. Szerinte talán társadalom is okulna ebből, nem szabad azt várni, hogy mások megoldják helyettünk a problémáinkat. Arra a kérdésre, hogy ha találkoznának, mit tanácsolna Orbán Viktor miniszterelnöknek, azt mondta:
„mondjon le azonnal, és akkor valamit még tudna enyhíteni azon a bűnön, amit folyamatosan, naponta növel. És adja vissza, amit elvett – jogokban és anyagiakban.”

A rabszolgatörvény néven híressé vált törvénymódosítás megszavazása után kezdődött tüntetéshullámmal kapcsolatban arról is beszélt: szerinte minden azon múlik, hogy mennyi kitartás van bennünk. „Sok múlik azon, hogy a fiatalok, akiknek sokkal több erejük van, és sokkal nagyobb a lobogás bennük, meddig bírják, illetve mennyire értik, hogy nem csupán a tanszabadságról, a CEU ügyéről vagy éppen a túlórákról van szó, hanem erről az egész nyomorult országról, amelyik 30 évvel a rendszerváltás után sikeresen leküzdötte magát Európa sereghajtójává, már csak Bulgária van mögöttünk. Ráadásul mindenhol máshol sokkal erősebb a politikai öntudat, pedig nálunk már nincs olyan része a társadalomnak, amely ellen pusztító hadjáratot ne viseltek volna” – jelentette ki.
Arra a felvetésre, hogy karácsony előtt ismét módosították az egyházügyi törvényt, de a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség továbbra sem kapta vissza a 2011-ben – 30 év után – elveszített egyházi státuszát, Iványi Gábor azt mondta: „a karácsonyban nemcsak kisded van, meg pásztorok és angyalok, hanem Heródes is, aki mindent és mindenkit elpusztít, aki és ami az útjában van”.
„Mit akarnak még ők eldönteni? Hogy érvényes-e a tízparancsolat, vagy hogy a Jóisten teremtette-e a Földet? Nem akarok dohogni, de ha rafinált jogi munkával valakit szerzett jogaitól megfosztanak, az ugyanolyan brutalitás, mintha könnygázzal vagy gumibottal akarnák megakadályozni, hogy tiltakozzanak mondjuk a rabszolgamunka ellen”

– tette hozzá.

Az interjúban szóba került, hogy az intézményeikre utalva nemrég Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy Demszky Gábor és Iványi 2010 előtt „hencegtek” ezekkel a szerinte a jelenleginél rosszabb minőségű hajléktalanszállóikkal. Iványi Gábor úgy reagált: Tarlós arroganciája közismert. „Mi soha nem hencegtünk, hanem dolgoztunk a mostoha körülmények ellenére. Tarlós politikai okokból vonta meg a támogatást tőlünk. Szégyellje magát – nekem még kampányfőnököm volt Tarlós, amikor 1990-ben az SZDSZ színeiben indultam és parlamenti képviselő lettem.
„Tarlós azóta megtalálta a nyalánkságnak azt az útját, amivel felszínen és a politika előterében tudja magát tartani”

– jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy mit remél 2019-től, közölte: abban bízik, nem tart örökké a sötétség ott, ahol most éjszaka van, végre egyszer elég lesz, és az emberek azt mondják, ennél minden jobb. Arra is számít, hogy „a kormánypárton belül is lesznek, akiknek ettől már felfordul a gyomruk, és szakítanak a ma még megbonthatatlannak látszó közösséggel”.
„Arra számítok, hogy előbb-utóbb megáll ez a folyamat, és változás jön. Azt nem tudom mikor, és ki lesz ennek az eszköze, de ahogy a történelemben nem egyszer megtörtént, akár egyik éjszakáról másnap reggelre is megváltozhat minden”

– tette hozzá Iványi Gábor.

Szerző
Témák
Iványi Gábor
Frissítve: 2018.12.28. 09:07

Elbontották Nagy Imre emlékművét

Publikálás dátuma
2018.12.28. 08:28

Fotó: Bohanek Miklós
Az elemeket egy nyerges vontatóra pakolták. A Jászai Mari térre kerül a mártír miniszterelnök szobra.
Elkezdték bontani Nagy Imre emlékművét – adta hírül a Klubrádió. Egy hallgatójuk fotója alapján derült ki, hogy egy nyerges vontatóra pakolták az emlékmű elemeit.   A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság korábban előzetes hozzájárulását adta a Vértanúk terének átépítéséhez és ennek részeként a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciójához, valamint a Nagy Imre-emlékmű Jászai Mari téren történő felállításához. Nagy Imre unokája és a Nagy Imre Társaság is tiltakozik az ellen, hogy a Jászai Márai térre helyezzék át Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobrát. Közölték, hogy az elképzelés korábban már napvilágot látott, de a szobor egyik kezdeményezője és finanszírozója, a közelmúltban elhunyt Demján Sándor tiltakozására és a közvélemény nyomására levették a napirendről.
A Mérce még elcsípte, ahogyan elszállították a szobor talapzatát adó hidat.

Gyertyagyújtás

A Demokratikus Koalíció és a Nagy Imre Társaság péntek délután 17 órára gyertyagyújtást szervezett a Vértanúk terére. Beszédet mond majd Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, Mécs Imre és Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke. „Alattomos módon szedték szét és rakták teherautóra ma hajnalban a budapesti Nagy Imre szobrot“ – írták, hozzátéve: „a beszédek után közösen gyertyát gyújtunk a Nagy Imre szobor emlékére”.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a szobrot nem a magyar állam és nem is a főváros, hanem három magánszemély állíttatta, elhelyezését és tájolását egy nagy tekintélyű bizottság határozta meg, áthelyezése nemcsak történelmi, városképi, hanem az eredeti művészeti koncepció szempontjából is elvesztené jelentőségét” – hangsúlyozta korábban a Nagy Imre Társaság. Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája péntek reggel mindössze annyit írt ki a Facebook-oldalára:
„Egyelőre nem tudok megszólalni.”

MSZP: A Fidesz újra átlépett egy határt

Nagy Imre szobrának elvitelével ismét nyilvánvalóvá tette a Fidesz, hogy mit gondol az 56-os eseményekről. Ismét bebizonyította azt, hogy nem a forradalom demokratikus tartalmát, hanem az annak hátterében húzódó horthysta restaurációs kísérletet tartja követendő példának. Minden más területen is politikáját a késő dualizmus korához és a két világháború közötti keresztény-nemzeti kurzushoz igazítja, amely két nemzeti tragédiához, s annak részeként a trianoni békediktátumhoz és az 1947-es párizsi szerződéshez vezetett” – írta közleményében az MSZP. A párt szerint a szobor elvitele is ehhez a politikai irányvonalhoz illeszkedik, hiszen az egykor a szobor helyén álló horthysta emlékművet fogják visszaállítani annak érdekében, hogy a Kossuth térhez hasonlóan ez a terület is visszakapja az 1944-es arculatát. A múlthoz való visszatérést jelzi az is, hogy Orbán Viktor a várba költözik, ahonnan 1945 előtt a magyar államot irányították – tették hozzá. A párt szerint a Fidesz újra átlépett egy határt. „Világosan látszik az, hogy Orbán politikai karrierje kezdetén liberálisként pusztán ugródeszkának használta Nagy Imrét és demokratikus örökségét” – olvasható a közleményben.

Szerző
Frissítve: 2018.12.28. 12:39

Magánrádió közszolgálati szerepben - interjú Arató Andrással

Publikálás dátuma
2018.12.28. 07:45

Fotó: Népszava
Egy normálisan működő demokráciában nem lenne helye a Klubrádiónak - véli a többségi tulajdonos. Arató András a civilizmus csúcsának tartja, hogy a rádiót jelentős részben a hallgatók adományai tartják el.
Mit jelent a Klubrádiónak, hogy ön immár „csak” az igazgatóság elnöke és a rádió többségi tulajdonosa, de nem vezérigazgató? Stock Richárddal, az újonnan kinevezett vezérigazgatóval több, mint húsz éve dolgozunk együtt, kitűnő kolléga, a Klubrádió elkötelezett híve. A közönségünk is jól ismeri őt, elsősorban a pereink vitelével kapcsolatos higgadt és szakszerű nyilatkozatai alapján. A rádió életében nem lesz semmi változás, nekem talán egy kicsit kevesebb napi üggyel kell majd foglalkoznom. Akárhogyan is, Magyarországon lényegében egyetlen ellenzékinek számító rádió maradt. Jó ez a Klubrádiónak, vagy inkább hátrányt jelent?  Valójában egy ilyen rádiónak, mint a Klubrádió, nem lenne helye egy normális működő demokráciában. Ez a rádió ugyanis közszolgáltatást nyújt. Tájékoztat - szándékai szerint a lehető legobjektívebben - a kisebb és nagyobb környezet történéseiről. Olyan tehát, mint Angliában a BBC, Németországban a ZDF. Ha pedig a pályán lennének más rádiók is, amelyek kritikusak a fennálló rendszerrel, a kormánnyal, az persze konkurenciát jelentene, de ettől nem kellene megijedni. Éttermeket is olyan helyeken nyitnak, ahol már van másik, a közönség pedig választ közülük. Ha lenne még két-három hozzánk hasonló értékrendű rádió, akkor összességében és egyenként is ezeknek nem kevesebb, hanem több hallgatója lenne. Mégsem tekinthető normális állapotnak, hogy itt a közszolgálati rádió szerepét egy magánrádió tölti be. A Klubrádió akkor jött létre 2001-ben, amikor a Magyar Rádió elnökének Kondor Katalint nevezték ki, aminek gyakorlati és szimbolikus jelentése volt: üzenet a közszolgálat végéről. Normális körülmények között ilyen rádiót, mint a miénk, nem szoktak magán vállalkozásként indítani. Én úgy gondoltam akkor, ha meg tudom csinálni, akkor kötelességem is. Mondhatni, a gazdagsággal járnak együtt kötelezettségek is. Ezeknek a teljesítése aztán a gazdagság elvesztéséhez is vezethet... Az állam szervezetei 2010-től - adminisztratív eszközökkel – mindent megtettek azért, hogy a Klubrádió elveszítse műsorszolgáltatási jogosultságát. Számukra bizonyára meglepő volt az az ellenállás, amibe ütköztek. A Klubrádió megküzdött a jogaiért a bírósági eljárások hosszú sorozatában, a támogató közönség pedig több tízezres tüntetéseken fejezte ki ragaszkodását a jogállamiság és a média szabadsága mellett. A nemzetközi felzúdulás erősebb volt akkor, mint mostanában, például a Népszabadsággal, vagy a CEU-val összefüggésben. 2014 után a médiában a rendszerváltás utáni korszak új minősége született meg.  Ezzel pedig a Klubrádió helyzete egészen unikálissá vált. Minket ugyanis nem tart el egyetlen nagyon vagyonos személy sem, ezzel szemben a hallgatók számottevő része pénzt áldoz a megmaradásért. Így a rádió megőrizte a függetlenségét, ami manapság különösen nagy érték. Nem lenne helyes megfeledkezni arról sem, hogy a rendkívül súlyos 2015-ös évben a Brit Média Kft. a befektetett tőkével átsegítette a rádiót egy kritikus időszakon egy olyan összeggel, amivel egyébként 14,4 százalékos részesedést szerzett a társaságban. És nem is lesz nagyobb hányaduk? Ez akkor történhetne, ha ismét a négy évvel ezelőtti gazdasági helyzet alakul ki, aminek a támogatási kedv folyamatos növekedésének köszönhetően kicsi a valószínűsége. A kártérítési perünk egy részét megnyertük 2016-ban, tehát nem jutottunk vissza arra a végtelen lepusztult állapotra, mint a Brit Média befektetése előtti időszakban. A frekvenciáért folytatott megnyert perekben a bíróságok megállapították, hogy a Médiatanács sorozatosan törvényt sértett. Ebből kárunk keletkezett, aminek a megtérítéséért indítottunk jogi eljárást 2014 őszén. A két kisebb tételt megnyertük – a jogellenesen beszedett frekvencia díjak szedéséért és a személyiségi jogainkat ért sérelemért -, az elmaradt bevételeinkre vonatkozó eljárás most is folyamatban van. 2019 végére jogerős ítélet lehet. Közben pedig – ahogy említettem - nő a támogatók adakozási kedve. A legutóbbi, őszi gyűjtésnél az összeg például meghaladta a 70 millió forintot. A folyamatos, havi rendszerességű adományok is kitesznek évi 50 – 60 millió forintot. Ezúton is köszönet érte és bízunk abban, hogy a támogatói kedv a következő években sem fog visszaesni. Az így bejövő pénz mire elég? Arra, hogy a tavaszi - márciusi - gyűjtési időszakig fedezni tudjuk a kiadásokat. Az ősz egyébként mindig jobb, mert ilyenkor folyik be az ún. 1 százalékos támogatás a személyi jövedelemadóból. Ez 30 milliós nagyságrendű. Így a kettő együtt elvisz minket márciusig. A mostani összeg arra is adott fedezetet, hogy egy régóta szükséges új adásvezérlő szoftvert és egy új adáspultot vegyünk. Ezekből a hallgató sokat nem észlelhet, de nekünk biztonságot ad és könnyíti a szerkesztőség munkáját. E két újítás mintegy 10-12 millió forintba kerül és már évek óta aktuális lett volna. Eközben megújul a Klubrádió honlapja is. Nyolc éve próbálkozunk azzal, hogy új honlapot csináljunk. Most egy professzionális cég készíti el és várhatóan februárban láthatja a nagyközönség is. Azért sem egyszerű ez a munka, mert a kollégák a napi feladataik mellett töltik fel az oldalakat és tanulják meg a használatát. 2021-ig pedig biztosan tud műsort sugározni a Klubrádió. Valóban, 2014-ben megkaptuk a sugárzási jogot hét plusz öt évre. A hét év 2021-ben telik le, a plusz öt év pedig alanyi jogon járt a médiaszolgáltatónak, ha nem sérti meg súlyosan a működésére vonatkozó szabályokat. Mivel mi kínosan ügyelünk a szabályok betartására, ezért az esetünkben nem lehet ok arra, hogy ne kapjuk meg.  Akkor most mondhatjuk, hogy jól megy a Klubrádiónak? Akkor megy jól  egy vállalat, ha kiszámíthatóan látható, mennyi a költsége és a bevétele, és ha az utóbbi a több. A Klubrádió kereskedelmi bevétele egészen alacsony a hallgatottságához képest. 2014 óta már szinte semmilyen összefüggés nincs egy rádió hallgatottsága és a reklámbevétele között. Nem egyszer fordult elő, hogy például egy kulturális intézmény, amelyik tudja, a célközönségét a mi hallgatóink között találná meg, végül miniszteriális tilalom miatt nem szerződött velünk. Ebben a helyzetben nem lenne szükség a hasonlóan gondolkodó orgánumok összefogására?  De igen. Én ebben mindig kezdeményező voltam, ám valahol mindig elhalt a dolog. Gyakran még a látszólag közel állók bilaterális megállapodásai sem működnek. Nem tudom ennek a pontos okát, lehet, hogy a független, demokratikus szemléletű médiumok számára még az egymással való szorosabb együttműködés is sértené a szabadság érzetét. Azért az érzékenyen érinthette a Klubrádiót, hogy tulajdonképpen már csak Budapesten hallgatható. Az egész világon hallgatható a Klubrádió az internetnek köszönhetően. De tény, hogy nem vagyunk egy országos offline rádió, viszont az is tény, hogy a vidéki frekvenciáink elvesztése után sem csökkent, hanem nőtt a hallgatóink száma. A napi hallgatószám 180-200 ezer ember, amiből arra lehet következtetni, hogy mintegy fél millió ember legalább heti rendszerességgel hallgat Klubrádiót. Nem kis szám! Ez meglátszik a gyűjtésen is. Igen, ezúttal például mintegy hatezer ember adakozott, ami ugyancsak növekedést mutat. Ráadásul vannak, akik havi rendszerességgel utalják át a támogatásukat a Szabad Sávért Alapítványnak. A Hadd szóljon Egyesület a Klubrádióért tagjai pedig tagdíjat fizetnek. Ezekből is összejön havonta mintegy 2-4 milliós folyamatos bevétel. Így ez összesen 150-200 milliót jelent évente. Fantasztikus, úgy gondolom. A magyar civilizmus csúcsteljesítményei közé tartozik. 

Névjegy

Névjegy Arató András, a Klubrádió tulajdonosa, aki eddig vezérigazgatóként is vezette a rádiót, mostantól csak az igazgatóság elnöke. 1953 május 30.-án született. Elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karát, majd több mint tíz évvel később az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is diplomát szerzett. Mint a Dunaholding Zrt. elnöke 2001-ben vette meg a Klubrádiót, amely annak az évnek a decemberében szólalt meg először mint vélemény- és hírrádió. Arató ismert fotográfus is, tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Első kiállítása 2006-ban volt. Fotóival összesen nyolc könyve jelent meg, az első 2001-ben (Fejezetek), a legutóbbi 2014-ben (Gábriel éve).