Tovább tart a kényszerszünet az USA-ban

Áthúzódik a jövő évre az amerikai szövetségi kormányhivatalok egy részének zárva tartása, a déli határvédő falépítés költségei körüli vita miatt.

A részleges kormányzati leállás karácsony előtt történt, amikor a washingtoni kongresszusban nem sikerült biztosítani a szükséges többséget ahhoz a költségvetési előterjesztéshez, amely tartalmazta volna a mexikói határ mentén Donald Trump elnök elképzelései szerint végig megépíteni tervezett védőfal több mint 5 milliárd dolláros költségét.

Az ünnepek elmúltával, csütörtök délután a szenátus meghirdetett tanácskozásán csak kevés szenátor jelent meg, és a mindössze néhány perces ülésen bejelentették: jövő szerdán kezdik újra az egyeztetéseket a szövetségi büdzsé ügyében.

A republikánusoknak nincs akkora többségük a szenátusban, hogy ne legyenek kénytelenek „padsorokon átnyúló”, szélesebb egyetértésre jutni az ellenzéki demokraták legalább egy részével, akik viszont egyfelől ragaszkodnak a bevándorlási szabályok jogállamisági garanciáihoz, másfelől befogadóbb jellegű menekültpolitikát akarnak, és ellenzik a déli határfal szövetségi pénzekből való megépítését, mert szerintük az hatástalan, szükségtelen és túlzottan költséges módja a határbiztonság javításának.

Az eredménytelen csütörtöki szenátusi ülés után a Fehér Ház közleményben azzal vádolta a demokratákat: „nyíltan a kormányzat zárva tartását választották, hogy az illegális bevándorlókat védelmezzék az amerikai néppel szemben”. A közlemény szerint az elnök nem fog aláírni olyan büdzsétervezetet, amely úgymond nem a biztonságot helyezi az első helyre.

A kongresszus másik kamarájában, a képviselőházban ráadásul „többségváltás” van folyamatban: jövő csütörtökön ül össze a novemberben megválasztott, új összetételű testület, amelyben – szemben az eddigivel - már a demokraták alkotják a többséget. A demokrata törvényhozók jelentős részének a támogatása nélkül tehát Trump nem számíthat érdemi eredményekre a jogalkotás terén, költségvetési kérdésekben sem. Steve Scalise, a képviselőház – most még többségi – republikánus frakcióvezetője világossá tette, hogy ebben az összetételben már nem fognak szavazni.

A képviselőházi demokraták már javában készülnek arra, hogy átvegyék a testületben a kulcspozíciókat. Azok a politikusaik, akik a képviselőházi bizottságok elnöki posztjának a várományosai, közös állásfoglalásban szólították fel az illetékes hatóságokat arra, hogy gondosan őrizzenek meg minden bizonyítékot – orvosi feljegyzéseket, egészségügyi vizsgálati eredményeket, térfigyelő kamerák felvételeit -, ami az amerikai vám- és határőrség őrizetében volt két migránsgyermek elhalálozásával kapcsolatos.

Egy új-mexikói kórházban hétfőn halt meg egy 8 éves guatemalai kisfiú, lázzal, hányással járó megbetegedésben. Ez volt decemberben immár a második olyan haláleset, amelynek az áldozata illegális bevándorló szülők - határőrség által őrzött - gyermeke volt. A demokrata törvényhozók, amint átveszik képviselőházi funkcióikat, vizsgálatot akarnak indítani a két haláleset ügyében, és általánosságban is tisztázni kívánják, milyen körülmények között tartják a több ezer ilyen státusú gyermeket.

A részleges leállás a washingtoni szövetségi kormány 15 minisztéruma közül kilencet, valamint több tucat kormányzati ügynökséget érint részben vagy egészben. Ez a teljes kormányzati apparátus mintegy egynegyedét jelenti. Közel 400 ezer közalkalmazott kényszerűségből fizetés nélküli szabadságon otthon maradt, ennél valamivel több pedig úgy folytatja – nélkülözhetetlennek minősített - munkáját, hogy egyelőre nem kap fizetést.

Egyik Twitter-bejegyzésében Trump azt állította, hogy azoknak a nagyobb része, akik – szerinte a demokraták hibájából – most nem kapnak fizetést, a demokratákhoz húz. Az elnök nem támasztotta alá állítását, de a Fox televízió idézte a washingtoni politikával foglalkozó The Hill című lapot, amely arról közölt riportot, hogy 2016-ban 14 kormányzati ügynökségnél az elnökválasztásra költött kétmillió dollár 95 százalékát a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton kampányára költötték.

Az amerikai külügyminisztérium meglehetősen ködös megfogalmazású közlése szerint a konzuli műveletek - beleértve a vízum-, illetve útlevélkiadást - addig folytatódnak, amíg rendelkezésre áll elegendő pénz ennek a fedezésére.

A New York Times megírta, hogy a Standard & Poor's amerikai hitelminősítő intézet számításai szerint a mostani méretű kormányzati leállás hetente 1,2 milliárd dollárral csökkenti az Egyesült Államok bruttó hazai termékét (GDP).

A Reuters és az Ipsos felmérése szerint az amerikaiak 47 százaléka Trumpot tartja felelősnek a – sorrendben egyébként idén immár a harmadik - kormányzati leállásért. A kongresszusi demokratákat 33 százalék, a republikánus törvényhozókat 7 százalék tartja felelősnek – vagyis a polgárok jelentős része világos különbséget lát az elnök és a kormánypárti politikai elit hozzáállásában.