Rabszolgatörvény – Bár előtte mást állított, mégis bojkottálja a rendkívüli ülést a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.12.28. 15:05

Fotó: Molnár Ádám
Két határozati javaslatot tárgyalna január 3-án az ellenzék. Burány Sándort Balla György arról tájékoztatta, hogy a kormánypártok is ott lesznek, később azonban közleményében már egész mást írt a Fidesz.
Csütörtökön számoltunk be arról, hogy a parlamenti ellenzéki pártok, valamint független képviselők kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülésnap összehívását, az ehhez szükséges több mint 40 képviselői aláírást pedig eljuttatták a házelnökhöz.
Pénteken pedig kiderült: az ülést január 3-ra írták ki. Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője egy, az ellenzéki pártok képviselői által közösen tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint közölte,
a fideszes Balla Györgytől azt a tájékoztatást kapták, hogy a kormánypártok várhatóan részt vesznek majd a rendkívüli ülésen.

Burány Sándor úgy fogalmazott: a parlamentben az elmúlt időszakban történt „tűrhetetlen jogsértésekkel” kívánnak foglalkozni. Mint mondta, az ellenzék ennek érdekében
két határozati javaslatot tárgyalna, amelyek kimondanák, hogy jogellenesen vezették a Ház december 12-i ülését, továbbá azt is, hogy december 16-án és 17-én megsértették a képviselők mentelmi jogát az MTVA székházánál, amikor biztonsági őrök fizikailag bántalmazták a politikusokat.

A Fidesz azonban ezt követően a hvg.hu cikke szerint közölte, hogy
„a kormánypártok nem vesznek részt az ellenzék képmutató színjátékában”.

A közlemény szerint a Fidesz „rendkívüli képmutatónak” tartja, hogy „miután az ellenzéki pártok meg akarták akadályozni az Országgyűlés legutóbbi ülését, és az ellenzéki politikusok a Soros aktivistákkal együtt előre megtervezett erőszakos akciókban, közintézmények elfoglalásban vettek részt, most erről rendkívüli ülést kezdeményeznek. Ebből is látszik, hogy nem a magyar emberek, hanem csak a balhé és a hatalom érdekli őket. A kormánypártok nem kívánnak részt venni az ellenzék képmutató színjátékában, ezért nem vesznek részt az ellenzék által kezdeményezett ülésen”.

Bangóné remélte, hogy nem válik határozatképtelenné az ülés

A közös sajtótájékoztatón egyébként Vadai Ágnes, a DK képviselője arról beszélt, hogy az ellenzék valamennyi parlamenti eszközt igénybe veszi álláspontja kifejtésére. Példaként említette: az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságnak is foglalkoznia kell azzal, hogy a közmédia épületénél az államhatalom képviselőit, rendőröket és mentősöket is akadályoztak a munkavégzésben. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP politikusa pedig akkor úgy fogalmazott: remélik, a kormánypárti képviselők nem maradnak gyáván távol a rendkívüli üléstől, így az nem válik határozatképtelenné. A szocialista képviselő arra kérte Kövér László házelnököt, hogy ne szelektíven próbálja kivizsgálni az elmúlt három hétben történt parlamenti eseményeket, hanem például annak is járjon utána, Lezsák Sándor levezető elnök jogszerűen vonta-e meg a szót az ellenzéktől a „rabszolgatörvény” általános vitájában. A jobbikos Farkas Gergely emlékeztetett: pártja azért is támogatta a Ház rendkívüli ülésének összehívását, mert Kövér László hosszú ideje távol marad a házbizottsági ülésektől, így azokon nem lehet érdemi vitát folytatni az ülésteremben történtekről. Kiemelte, hogy minden parlamenten kívüli eszközt is támogatnak annak érdekében, hogy az emberek hangot tudjanak adni a „rabszolgatörvénnyel” és a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek. A Jobbik ezért arra biztat mindenkit, hogy vegyen részt az országosan szervezett tüntetéseket, félpályás útlezárásokon és későbbi sztrájkokon. Csárdi Antal, az LMP képviselője szintén úgy vélekedett, hogy a „rabszolgatörvény” tárgyalása és elfogadása sem volt jogszerű, így az ellen minden parlamenti és azon kívüli eszközt fel kell használni. A tájékoztatón Burány Sándor tűrhetetlennek nevezte, hogy a hatalom – mint mondta – az éj leple alatt, gyáván eltávolította Nagy Imre Országház épületéhez közel álló szobrát. Úgy fogalmazott, erről végső soron az a miniszterelnök döntött, aki politikai karrierjét Nagy Imre újratemetésének köszönheti. Bangóné Borbély Ildikó szintén elítélte a szobor elmozdítását.
„Ezzel most ismét leleplezte magát az elnyomó hatalom, amely csak politikai ugródeszkának használta Nagy Imrét és mártírtársait”

– jelentette ki.

Szerző

Ellopták a menórát a szombathelyi holokauszt-emlékműről

Publikálás dátuma
2018.12.28. 14:28

Fotó: Google Street View
Az ügyben feljelentést tettek. Nem tudni, hogy kegyeletsértés történt, vagy fémgyűjtők állnak a háttérben.
A szombathelyi zsidó hitközség tagjai péntek délelőtt vették észre, hogy ellopták a holokauszt-emlékműről a menórát, vagyis a hétágú gyertyatartót a Rákóczi utca elején, a zsinagóga előtt – írja a nyugat.hu. Az emlékművel szemben, a Batthyány téren van egy térfigyelő kamera, ami hét napig őrzi meg a felvételt. Pontosan nem tudni, hogy mikor történt a lopás, az ügyben feljelentést is tettek. Emellett arra kérnek mindenkit, hogy segítsenek visszaszerezni a menórát, aminek sokkal nagyobb az eszmei értéke, mint amennyit bárki kaphat érte. A lap szerint nem tudni, mi áll a háttérben: a nehéz gyertyatartó fémből készült, így fémgyűjtők műve is lehet a lopás, de akár kegyeletsértés is történhetett, a tábla ugyanis a holokauszt szombathelyi áldozatainak állít emléket.
Szerző

„Nagy Imre egész emberi drámáját semmisítik meg”

Publikálás dátuma
2018.12.28. 13:26

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az éj leple alatt eltávolították Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről. A lapunknak nyilatkozó történészek ellentétes álláspontot képviselnek az ügyben.
A tiltakozóktól félve titokban, péntek hajnalban elszállították Nagy Imre mártír-miniszterelnök szobrát a budapesti Vértanúk teréről (korábban ugyanígy bontották le Károlyi Mihály szobrát is a Kossuth téren). Az emlékművet restaurálják, majd jövő nyáron a Jászai Mari téren állítják fel újra. A Vértanúk terén az 1934-ben felavatott, majd 1945-ben lerombolt Nemzeti Vértanúk Emlékművét rekonstruálják, amely a „vörösterror” áldozatainak tiszteletére készült. Az átalakításokhoz a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) már megadta előzetes hozzájárulását – annak ellenére is, hogy az 56-os forradalom után kivégzett miniszterelnök szobrának elmozdítása ellen korábban Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin, valamint a Nagy Imre Társaság is tiltakozott. – Úgy gondolom, Nagy Imre szobrának méltó helye lesz a Jászai Mari téren. Az áthelyezés körül kialakult tiltakozásnak nem látom értelmét – nyilatkozta lapunknak Szakály Sándor történész, a kormányközeli Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, a KNEB tagja. Szerinte Nagy Imre szobra körül most olyan „hisztéria” zajlik, mint néhány éve József Attila szobrának áthelyezésénél. – Nincs szó arról, hogy ki akarnák őt radírozni a történelemből. Én személy szerint is nagy tisztelettel viseltetek Nagy Imre tevékenysége iránt. Ott van a helye a XX. századi magyar történelemben – fogalmazott. 
Elszállítják Varga Tamás szobrászművész Nagy Imre szoborkompozícióját az Országház tőszomszédságából, a Vértanúk teréről
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
– Aki szerint a szobor elmozdítása nem gond, az nincs tisztában a szimbólumok jelentőségével. Ennyi erővel a Szent Koronát is át lehetne költöztetni Orbán Viktor dolgozószobájába – erről Ungváry Krisztián történész beszélt a Népszavának. Úgy véli, azzal, hogy Nagy Imre szobrát a Jászai Mari térre helyezik, az egykori miniszterelnök „egész emberi drámáját” semmisítik meg. A híd, amelynek közepén a szobor állt, ugyancsak szimbolikus jelentéssel bírt: az átmenetet jelképezte Nagy Imre életében a moszkovitizmusból a magyar szabadság felé. Ungváry szerint a Jászai Mari téri helyszín üzenete sem túl jó, hiszen a tér mellett álló képviselői irodaház egykor az ÁVH központja volt. A szobor helyére tervezett Nemzeti Vértanúk Emlékművéről a történész úgy vélekedett: bármennyire is fájdalmasan hangzik, arra nincs valós társadalmi igény. – Ha a politika mégis úgy dönt, hogy rekonstruál egy ilyen emlékművet, akkor a „fehérterror” áldozatainak is kellene egy ugyanolyan jelentőséggel bíró emlékhely – mondta. Szerinte erre már csak azért is szükség lenne, mert a fehérterror során kivégzettek száma – ha a megszálló román hadsereg áldozatait is beleszámítjuk – nagyjából háromszorosa lehet a vörösterror áldozatainak.  
Nagy Imre szobrát 1996. június 6-án, a mártír-miniszterelnök születésének 100. évfordulóján avatták fel. Az emlékmű, amely Varga Tamás szobrászművész alkotása, három üzletember kezdeményezésére, anyagi hozzájárulásával készülhetett el. Köztük volt a nemrégiben elhunyt Demján Sándor is, aki annak idején kikötötte: ha a szobrot elmozdítják a Vértanúk teréről, elhelyezéséről ő gondoskodik. Kerestük Demján özvegyét, Demján Sándorné Lídiát, de egyelőre nem akart nyilatkozni az ügyben. Mindössze annyit mondott: még nem tudják, van-e lehetőségük érvényt szerezni férje akaratának. Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája péntek reggel mindössze annyit írt ki közösségi oldalára: egyelőre nem tud megszólalni. Egy korábbi bejegyzésében viszont kikelt Kövér László fideszes házelnök szavai ellen. Kövér Nagy Imrét a legrosszabb fajta kommunistának tartja, aki csak annyiban volt tiszteletre méltó, hogy az „56-os forradalom után mégis volt egy pillanat, amikor a meg nem alkuvó módon, önként vállalt halálával felülírta mindezt.” Jánosi Katalin erre azt írta: „Az én nagyapám, aki kétszer is Magyarország miniszterelnöke volt (és akit nem átall a jobboldal tele pofával szidni, mint „legrosszabbfajta kommunistát”) a fizetéséből bérelt lakásban lakott… A fizetéséből vett abba bútort, képet, szőnyeget…(…) Mikor halálra ítélték, teljes vagyonelkobzás is sújtotta – csakhogy a bútorán, lemezein, könyvein, ruháin kívül nem volt semmiféle ingatlana, palotái, yachtjai, bankszámlái, külföldi ingatlanai, földjei, birtoka. Annyija volt, mint mikor munkába állt… soha semmije. Úgy hogy kérdem én: KI ITT A LEGROSSZABB FAJTA?”
A Mérce még elcsípte, ahogyan elszállították a szobor talapzatát adó hidat. 

Nagy Imre a forradalom jelképe

A Nagy Imre Társaság és a Demokratikus Koalíció péntek délután gyertyagyújtással emlékezett Nagy Imrére a Vértanúk terén, az eseményre meghívták a volt miniszterelnök unokáját, Jánosi Katalint és Mécs Imrét, egykori 56-os halálraítéltet, Nagy Imre barátját is. A megemlékezésen mintegy kétszázan gyűltek össze a szobor hűlt helye körül. – Jellemző erre a hatalomra, hogy a karácsony utáni egyik első hajnalt használta ki a szoborlopásra. Nem tudok erre jobb szót mondani – fogalmazott Jánosi Katalin. Mint mondta, évek óta tisztában volt azzal, hogy nagyapja szobrának előbb-utóbb mennie kell, ez az „alattomos sunyiság” azonban őt is megdöbbentette. – Talán jobb is, hogy elviszik innen, és már nem látja, mi folyik a Parlamentben és környékén – tette hozzá. Mécs Imre azonban továbbra is kitartott amellett, hogy Nagy Imre szobrának a Parlament és a Kossuth tér közvetlen közelében, Vértanúk terén a helye. – A Kossuth tér az 56-os forradalom egyik központja volt. Azzal, hogy a szobrot elvitték, már nem maradt emléke 56-nak a téren, csak néhány golyó a falban – mondta, hangsúlyozva: Nagy Imre a forradalom jelképévé vált és mind a mai napig az maradt. 

Szerző
Frissítve: 2018.12.28. 20:17