Benne leszünk az „űrhadsereg” fejlesztésében

Vezető nélküli szárazföldi katonai jármű, európai sugárzás- és vegyifegyver érzékelő rendszer, „katonai Shcengen” - ilyen és ehhez hasonló pontok szerepelnek abban a tervben, amelyről nemrég állapodtak meg az Európai Unió védelmi miniszterei. Az egyezség túlzás nélkül történelmi jelentőségű a közösség szempontjából: ez lehet ugyanis az uniós hadsereg alapja.

Az „Állandó Strukturált Együttműködésnek” (PESCO) 25 ország lenne tagja, mert az éppen kilépő britek értelemszerűen már ebben sem vesznek részt, Dániának szerződésben rögzített „kimaradási joga” van, Málta pedig egyszerűen jelezte, hogy nem érdekli a kezdeményezés.

Az összesen tizenhét meghirdetett programból Magyarország négyben vesz részt. Ebből az első tulajdonképpen nem valós fejlesztés, a „katonai Schengen” (szebb kifejezéssel élve: „egyszerűsített és sztenderdizált határon átnyúló katonai szállítási folyamatok”) elsősorban egy olyan nemzetközi egyezmény kidolgozását jelenti, ami lehetővé teszi, hogy az Unión belül a katonai alakulatok ugyanolyan szabadon közlekedjenek, mint az állampolgárok a schengeni övezetben. Jelenleg ugyanis néha abszurd jelenetek játszódnak le például egy nemzetközi hadgyakorlat esetében: egy belső határt átlépő alakulat katonái ugyanolyan útlevélvizsgálaton esnek át, mintha „turisták” lennének. A programban néhány olyan hidat vagy útszakaszt is megerősítenének, amelyek stratégiailag fontos helyen fekszenek, de jelenleg nem közlekedhetnek rajtuk nehéz katonai szállítójárművek.

Izgalmasabban hangzik annak a vezető nélküli szárazföldi járműnek a kifejlesztése, amelynek alkalmasnak kell lennie a szállítási feladatokon túl a megfigyelésre, drónok reptetésére is. A fejlesztésért Magyarországon kívül Észtország, Belgium, Csehország, Spanyolország, Lettország, Finnország, Hollandia és Lengyelország vállalt felelősséget. Nagyon leegyszerűsítve egy kis méretű, tankra, páncélozott harci járműre hasonlító szerkezetet kell elképzelni, amely önállóan képes tájékozódni, vagy távolról irányítható.

Ausztria, Franciaország, Horvátország és Magyarország vállalta a kémiai-, biológiai- és nukleáris riasztórendszer kidolgozását. Ennek érzékelnie kell minden vegyi-, biológiai-, vagy nukleáris szennyezést az Unió területén, így értelemszerűen katasztrófavédelmi feladatokat is ellát majd. A rendszer részei lesznek a vezető nélkül működő, érzékelőkkel felszerelt földi-, és légi járművek is.

Más országok mellett Magyarország is részt vesz annak a közös uniós platformnak a kifejlesztésében, amely képes lesz a kibertámadások elhárítására. A program kiemelt fontosságú, hiszen a kibertámadások a 21. századi hadviselés egyik legfontosabb elemévé váltak és a platform olyan közös képességek, adatbázisok megalkotását feltételezi, amelyek a lehető legérzékenyebb adatokat tartalmazzák.

A tervek között szerepel még például a francia-német kooperációban gyártott Tigris támadó helikopter továbbfejlesztése. Olaszország vezetésével új páncélozott csapatszállító jármű is készül majd, és befejeznék az Airbus A400M típusjelű katonai szállítógép fejlesztését. Utóbbi egyébként már 2003 óta folyik és eddig 20 milliárd eurót költöttek rá. Olaszország és Franciaország közösen fejleszt majd hőlégballonos rendszert, amellyel nagy magasságból lehetne megfigyeléseket végezni.

Az Unió vezető nélküli minitengeralattjárót is fejlesztene, amelynek az aknamentesítésen túl a megfigyelés lenne a feladata. (Ezért a programért Belgium, Görögország, Lettország, Lengyelország, Portugália, Románia felelős).

Először tűnik úgy egyébként, hogy a politikai akaraton túl pénz is lesz a fejlesztésekre, igaz az első körben 5.5 milliárd euróval létrehozott Európai Védelmi Alap egyelőre kicsinek tűnik az ambiciózus tervekhez képest.