Benne leszünk az „űrhadsereg” fejlesztésében

Publikálás dátuma
2018.12.29. 08:00
Új nemzetközi feladatok várnak a magyar katonákra
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Vezető nélküli szárazföldi katonai jármű, európai sugárzás- és vegyifegyver érzékelő rendszer, „katonai Shcengen” - ilyen és ehhez hasonló pontok szerepelnek abban a tervben, amelyről nemrég állapodtak meg az Európai Unió védelmi miniszterei. Az egyezség túlzás nélkül történelmi jelentőségű a közösség szempontjából: ez lehet ugyanis az uniós hadsereg alapja. Az „Állandó Strukturált Együttműködésnek” (PESCO) 25 ország lenne tagja, mert az éppen kilépő britek értelemszerűen már ebben sem vesznek részt, Dániának szerződésben rögzített „kimaradási joga” van, Málta pedig egyszerűen jelezte, hogy nem érdekli a kezdeményezés. Az összesen tizenhét meghirdetett programból Magyarország négyben vesz részt. Ebből az első tulajdonképpen nem valós fejlesztés, a „katonai Schengen” (szebb kifejezéssel élve: „egyszerűsített és sztenderdizált határon átnyúló katonai szállítási folyamatok”) elsősorban egy olyan nemzetközi egyezmény kidolgozását jelenti, ami lehetővé teszi, hogy az Unión belül a katonai alakulatok ugyanolyan szabadon közlekedjenek, mint az állampolgárok a schengeni övezetben. Jelenleg ugyanis néha abszurd jelenetek játszódnak le például egy nemzetközi hadgyakorlat esetében: egy belső határt átlépő alakulat katonái ugyanolyan útlevélvizsgálaton esnek át, mintha „turisták” lennének. A programban néhány olyan hidat vagy útszakaszt is megerősítenének, amelyek stratégiailag fontos helyen fekszenek, de jelenleg nem közlekedhetnek rajtuk nehéz katonai szállítójárművek. Izgalmasabban hangzik annak a vezető nélküli szárazföldi járműnek a kifejlesztése, amelynek alkalmasnak kell lennie a szállítási feladatokon túl a megfigyelésre, drónok reptetésére is. A fejlesztésért Magyarországon kívül Észtország, Belgium, Csehország, Spanyolország, Lettország, Finnország, Hollandia és Lengyelország vállalt felelősséget. Nagyon leegyszerűsítve egy kis méretű, tankra, páncélozott harci járműre hasonlító szerkezetet kell elképzelni, amely önállóan képes tájékozódni, vagy távolról irányítható. Ausztria, Franciaország, Horvátország és Magyarország vállalta a kémiai-, biológiai- és nukleáris riasztórendszer kidolgozását. Ennek érzékelnie kell minden vegyi-, biológiai-, vagy nukleáris szennyezést az Unió területén, így értelemszerűen katasztrófavédelmi feladatokat is ellát majd. A rendszer részei lesznek a vezető nélkül működő, érzékelőkkel felszerelt földi-, és légi járművek is.
Más országok mellett Magyarország is részt vesz annak a közös uniós platformnak a kifejlesztésében, amely képes lesz a kibertámadások elhárítására. A program kiemelt fontosságú, hiszen a kibertámadások a 21. századi hadviselés egyik legfontosabb elemévé váltak és a platform olyan közös képességek, adatbázisok megalkotását feltételezi, amelyek a lehető legérzékenyebb adatokat tartalmazzák. A tervek között szerepel még például a francia-német kooperációban gyártott Tigris támadó helikopter továbbfejlesztése. Olaszország vezetésével új páncélozott csapatszállító jármű is készül majd, és befejeznék az Airbus A400M típusjelű katonai szállítógép fejlesztését. Utóbbi egyébként már 2003 óta folyik és eddig 20 milliárd eurót költöttek rá. Olaszország és Franciaország közösen fejleszt majd hőlégballonos rendszert, amellyel nagy magasságból lehetne megfigyeléseket végezni.
Az Unió vezető nélküli minitengeralattjárót is fejlesztene, amelynek az aknamentesítésen túl a megfigyelés lenne a feladata. (Ezért a programért Belgium, Görögország, Lettország, Lengyelország, Portugália, Románia felelős).
Először tűnik úgy egyébként, hogy a politikai akaraton túl pénz is lesz a fejlesztésekre, igaz az első körben 5.5 milliárd euróval létrehozott Európai Védelmi Alap egyelőre kicsinek tűnik az ambiciózus tervekhez képest.

Monarchikus tündejáték a Várban - orbáni álom luxuskivitelben

Publikálás dátuma
2018.12.29. 06:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Példaszerűen rekonstruált régi és izgalmas új terekben kezdi meg a munkát január elején a miniszterelnöki kabinet. Orbán Viktor régi vágya teljesül a Várba költözéssel, ám hogy ez mennyibe került, az féltve óvott titok.
„Nevezzék meg, ki a felelős azért, hogy a kormány az ország jelenlegi helyzetében belevágott egy 140 milliárdos luxusberuházásba” – villámlott 2008-ban Szijjártó Péter Fidesz szóvivő szeme, amikor az új kormányzati negyed tervét kérte számon a Gyurcsány-kormányon. Az elképzelésből aztán annak rendje és módja szerint nem is lett semmi, annak ellenére, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdazónát váltotta volna ki a roppant irodaház, a minisztériumok által lakott belvárosi ingatlanokat pedig értékesítették volna. A mai ellenzékiek viszont már csak azért is hátrányban vannak a tíz évvel ezelőtti fideszes verőemberrel szemben, mert nekik még egy jól hangzó számuk sincs, amit hajtogatnának, amikor az Orbán-kormány budai vári terveit kérnék számon. Ezekkel kapcsolatban egyetlen konkrét összeg hangzott el: 2014 nyarán, amikor a még L. Simon László fémjelezte kultúrkormányzat meghirdette az úgynevezett Nemzeti Hauszmann Tervet, bedobtak a köztudatba egy „200 milliárd körüli” összeget, de láthatóan azzal a komolysággal, amellyel százat vagy ezret is mondhattak volna. Ráadásul a nagyívű terv akkor még más hangsúlyokkal bírt, mint ami most látszik belőle. L. Simon László az egykori királyi palotára látszott koncentrálni, a fő célnak a Hauszmann Alajos által Ferenc Józsefnek tervezett, irgalmatlan nagyságú épület eredeti formában való rekonstruálását tartotta. Ami – józanul szemlélve a problémát – fizikai lehetetlenség, egyrészt mert az ötvenes-hatvanas években a palota főfalait is megváltoztatták, eredeti elemei megsemmisültek, a dísztermek helyét pedig a nemzeti könyvtár és múzeumok foglalják el; másrészt az irtózatos költségek miatt. Ez utóbbit jól példázza, hogy a „pilot project”-ként megkezdett rekonstrukció, a Budapesti Történeti Múzeum területére eső egykori Szent István terem esetében csak a szükséges textíliák 360 millió forintba kerültek.
Ennek az elképzelésnek a maradéka a palota tabáni oldalán lassan lezáruló két rekonstrukció: a Lovardáé, illetve a Főőrségé, az őket összekötő Stöckl-lépcsővel együtt. Információink szerint a Főőrség valamiféle idegenforgalmi szerepet kap, a Lovardában pedig kulturális rendezvényeket tartanak majd, sőt – a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint - lovagolni is fognak itt. Hogy mindezt mennyiért, arra lehetetlen valós választ kapni: a Lovardára 3,5, a Főőrségre 2,05 milliárdot irányoztak elő, de ezek több éves számok. Az eredeti koncepció kiindulópontja azonban nem e monarchikus tündejáték rekonstrukciója, hanem Orbán Viktor azon elhatározása volt, hogy idővel csak megpróbálja birtokba venni a Sándor-palotát, amely 2002-ben már a feltöltött borospincével és a dolgozószobában függő Széchenyi portréval állt készen arra, hogy miniszterelnökként beköltözzön. A győztes Medgyessy-kormány által köztársasági elnöki irodává minősített épületet most az ellenkező irányból közelítette meg Orbán: ahogy eredeti terveiben is szerepelt, a miniszterelnöki kabinet számára helyreállíttatta a Karmelita kolostort, és a 2014-es bejelentésnek megfelelően a Sándor-palotát is elfoglalja majd, ha lesz új helye a köztársasági elnöknek. A Hauszmann Terv értelmében ez lett volna az eredeti formájára visszaalakított mostani Nemzeti Galéria. Ez a következő lépés egyelőre a levegőben lóg, de Orbán – két és fél éves csúszással ugyan – ezekben a napokban felköltözik a Várba. Bár kezdetben azt ígérték, az új miniszterelnökség „mindenki számára megtekinthető lesz hosszabb ideig”, láthatóan a sajtóiroda fotóival és a kivételezettek írásos beszámolóival kell beérniük az érdeklődőknek. Ezekből kitűnik, hogy a Karmelita házat az egykori kolostor puritán megjelenéséhez igazodva, visszafogott praktikummal, elegáns anyaghasználattal újították fel, míg a világháborúban elpusztult szárnyépület helyén emelt, külsejében a kolostort idéző új ház belső kialakítása módot adott a tervező Zoboki Gábornak, hogy izgalmas, kortárs teret alkosson. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint 110-en dolgoznak majd itt, úgy tudjuk, a miniszterelnök stábján kívül többek között a kommunikációért felelős munkatársak tartoznak közéjük. Hogy mindez mennyibe került, azt az elmúlt években senki sem tudta kideríteni. E pillanatban a 25-30 milliárd közötti tipp tűnik a legbiztosabbnak. A kormány csak annyit erősített meg, hogy a miniszterelnökség belsőépítészeti kialakítása – például a hiteles bútormásolatok, a komplett könyvtár – közelítette a 4 milliárd forintot. Csak összehasonlításul érdemes felidézni, hogy 2002-ben a puszta romos főfalakból rekonstruált Sándor-palota teljes újraépítésének 2,2 milliárdos költsége keltett közfelháborodást. Mindez ráadásul csak a kezdet, mert miközben a kormány egyelőre elengedni látszik a palotaterek újraalkotását, a szavak szintjén legalábbis igencsak erőlteti egyes minisztériumok Várba költözését. A pénzügyi tárca számára az egykori Pénzügyminisztériumot állítanák helyre, mégpedig a Mátyás-templomra ránehezedő, a kortársak által is utált hatalmas tetőépítményeivel. A Belügyminisztériumnak pedig a hajdani Helytartótanács tömbjét nézték ki: a tudományos akadémia kutatóintézeteit több mint 20 milliárd forintért költöztették ki innen, az új funkció tervezése pedig 625 millióba került. És ki tudja, nincsenek-e terveik az új miniszterelnökséggel átelleni üres telekre – elvégre a háború előtt ott a Külügyminisztérium működött.

Fél évszázad álmodozás

1960-ban dőlt el, hogy az egykori királyi palotában és környékén kulturális centrumot alakítanak ki. A kormány ekkor határozott a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum felköltöztetéséről, az utóbbinak utalva ki a Sándor-palotát is. A korábban Horthy által lakott krisztinavárosi szárnyat az Országos Széchényi Könyvtár kapta. A Szent György téri volt hadügyi tömbbe szánták a Néprajzi Múzeumot, a – később mégis lebontott – Teleki-palotába a Kiadói Főigazgatóságot és egy nyomdatörténeti múzeumot. Az évtized végén döntöttek a Várszínház és a Sikló újjáépítéséről. A nyolcvanas években félbehagyott, zömmel még romos Szent György tér megújításának befejezéséről 1997-ben határozott a Horn-kormány. A millenniumra akarták rendezvénytérré alakítani a Sándor-palotát, a hadügyi tömb romjain pedig a Neumann János Multimédia Központ és Nemzeti Digitális Könyvtár nevű intézményt képzelték el. A nyugati oldalon magántőkéből építtettek volna új térfalat.

Szerző

Száz intercityre fogytak el az ünnepi időszakban a helyjegyek

Publikálás dátuma
2018.12.28. 18:47
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasúttársaság előzetesen azt ígérte, növelik a vonatok kapacitását – hívta fel a figyelmet a Közlekedő Tömeg.
December 21-e óta 100 Intercity-vonatra fogytak el a helyjegyek, a Győr, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Kelebia, Lőkösháza és Biharkeresztes felé közlekedő járatok is megteltek – közölte a Közlekedő Tömeg a Facebook-oldalán. Hozzátették, hogy 
bár a vasúttársaság előzetesen azt ígérte, növelik a vonatok kapacitását, valójában számos járatra feleannyi kocsit sem kapcsoltak, mint amennyi szükséges lett volna, és több tucat vonatról hiányoztak az első osztályú kocsik is.

Kiemelték, hogy eddig három alkalommal – iskolakezdéskor, valamint az október 23-ai és a november 1-jei hosszú hétvégén – hívták fel a MÁV-Start figyelmét a megtelt intercityk súlyos problémájára. Minden alkalommal hangsúlyozták, hogy megoldást csak a forgalomból kivont kocsik üzembe helyezése, új járművek vásárlása, illetve a csúcsidőszakon kívüli vonatok jegyárainak további csökkentése adhat. Szerintük a probléma gyökere az, hogy 2016-ra 50 IC+ vasúti kocsinak kellett volna elkészülnie, ebből azonban ma mindössze három szállít utasokat.
„A projekt nem halad, és mivel »a MÁV-Start valamennyi erőforrása ezen dolgozik«, nem marad elég kapacitás a meglévő járművek karbantartására, így egyre kevesebb az üzemképes kocsi. Emiatt fordul elő egyre gyakrabban, hogy nincs elég férőhely a vonatokon, és nem férnek fel rájuk az utasok”

– írta a Közlekedő Tömeg.

Szerző
Témák
MÁV közlekedés