Minimálbér – Ha vasárnap nem egyeznek meg, a munkaadóknak kedvezhet a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.28. 18:59
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ha vasárnap a munkaadók és munkavállalók képviselői nem egyeznek meg a 2019-től érvényes béremelésekről, a kormány előbbiek javaslatára hallgatva dönthet.
Vasárnap a jövő évi béremelések kapcsán ülést tart a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) – tudtuk meg. A kormány azt szeretné, ha a munkaadók és a munkavállalók kihasználnák azt a három napot, ami a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodás kapcsán még rendelkezésükre áll – fogalmazott erről lapunknak péntek délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter. Úgy látja, a munkavállalói érdekképviseletek között is lehetnek ellentétek. Az egyik szakszervezeti szövetség például elnökválasztásra készül – hangsúlyozta. A VKF-üléseken a munkavállalókat képviselő Sáling József lapunknak elismerte: valóban nem azonosak az egyes tagszervezetek által képviselt kereseti viszonyok. Míg például a garantált bérminimum a kereskedelmi dolgozók 60 százalékát érinti, addig a külföldi tulajdonú nagy autógyáraknál minden munkás efelett keres. A szakszervezetek ugyanakkor emellett is azonos álláspontot képviselnek – szögezte le. Azt viszont határozottan tagadta, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség februári elnökválasztó kongresszusa bárminő hatást gyakorolna bérjavaslataikra. Szerinte a kormánynak január 1-i hatállyal mindenképp be kellene jelentenie az emelési mértékeket, már csak a bérszámfejtés miatt is. A VKF eddigi tárgyalási fordulóin a munkaadók 8 százalékos emelésre tettek ajánlatot. A szakszervezetek viszont ragaszkodtak a 13 százalékos minimálbér- és 15 százalékos garantáltbérminimum-emeléshez. A kormány állítólag inkább a munkáltatói oldal felé hajlik. Így a legkisebb bruttó bérek januártól 8,7 százalékkal 138 ezerről 150 ezer forintra emelkedhetnek. Ezzel az összeg nettója is átlépheti a százezer forintot. A garantált bérminimum pedig 180,5 ezer forintról 202 ezer forintra nőne. Rolek Ferenc, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke lapunknak abbéli reményének adott hangot, hogy a tárgyalásokon megszületik a megállapodás. A minimálbér a szociális ellátásokat és családtámogatásokat igénybe vevők számára sem közömbös, hisz juttatásuk ennek mértékétől függ.

A második negyedévben jön az állami nyugdíjkötvény

Az év első háromnegyedében 4,9 százalékra rúgott a gazdasági növekedés – közölte tájékoztatóján Varga Mihály. Az egész éves érték 4,6 százalék lehet. Idén a GDP-hez mért államadósság 73,3 százalékról 72 százalék alá csökkenhet. Ez szakértők szerint igen csekély mérséklődés, amiben szerepet játszik, hogy az unió döntése nyomán ebben immáron az állami Eximbank gazdálkodását is figyelembe kell venni. A pénteki sajtótájékoztatón Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója közölte: jövőre 800 milliárd forinttal több állampapírt szeretnének lakossági körben terjeszteni. Emellett 2019 második negyedében az ÁKK egy nyugdíj-előtakarékossági célú, a lakosság által megvásárolható állampapírt kíván piacra dobni. A több évtizedes futamidejű államkötvény vásárlási feltételei annál kedvezőbbek lesznek, minél fiatalabb a megtakarító. (Pénzügyi körök ezt leginkább a Babakötvényhez hasonlítják.) A pénzügyminiszter és az ÁKK vezérigazgatója is megerősítette: jövőre nem terveznek nemzetközi devizakötvény-kibocsátást. Az állam pénzügyi szükségletét tehát szinte teljes egészében forintból fedezhetik. Az államadósságon belüli devizaarány így tovább, a mostani 20 százalékról akár 18 százalék alá is eshet. Jövőre a teljes bruttó pénzügyi igény (vagyis az összes törlesztés) 7989 milliárd forint lehet. Ezen belül 998 milliárdot tesz ki a nettó igény, ami nagyrészt a költségvetési hiány. Varga Mihály közölte: idén a költségvetés az előzetes tervekhez képest 700 milliárd forinttal több adóbevételre számít. A bértárgyalások kapcsán kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter derűlátásáról adott számot. A kormány 5 perc alatt meg tudná fogalmazni a saját javaslatát – fogalmazott Varga Mihály.

Szerző
Témák
minimálbér

Hárommilliárdot ad a kormány a harkányi gyógyfürdőnek

Publikálás dátuma
2018.12.28. 16:17

A pénzből medencecsarnokot és„gyermekbirodalmat” építenek.
Több mint hárommilliárd forintból indulhatnak fejlesztések a Harkányi Gyógy- és Strandfürdőben a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat szerint. A kormány a turizmus regionális fellendítése érdekében a tervezett beruházásokra 2019-ben 500 millió forint, 2020-ban 1,531 milliárd forint, 2021-ben 1,335 milliárd forint költségvetési forrást biztosít. A pénzt medencecsarnok építésére és egy „gyermekbirodalom” kivitelezésére fordítják. 
Szerző

Jövőre ismét konvektorcsere

Publikálás dátuma
2018.12.28. 15:08

Fotó: Ujvári Sándor
Új konvektorcsere-támogatási kört hirdet a kormány. Bár a részletes feltételek csak februárban jelennek meg – így a lehetőség is csak ezután válik elérhetővé -, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékese, Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkára MTI-idézte szavai szerint ezúttal a nyertesek költségeinek 60 százalékát fedezik. Készülékenként legfeljebb bruttó 96 ezer, háztartásonként pedig maximum 750 ezer forint jár. A teljes keret 2 milliárd forint. Az államtitkár szerint az összeg akár 15 ezer korszerűtlen készülék cseréjét is fedezheti. Eszerint tehát a tárca darabonként 133,3 ezer forint támogatással számol. A tavalyi konvektorkiíráshoz képest valamennyi alapmutató értéke módosult. Míg a támogatási arány 80 százalékról, a készülékenkénti érték pedig bruttó 150 ezer forintról lecsökkent, addig a háztartásonként felhasználható összeg 500 ezer forintról, a program teljes kerete pedig másfélmilliárdról nőtt. Bár tehát első látásra jelentősen romlottak a támogatási feltételek, Czabarka Mihály, a pályázatírással foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője ezt a megjelent adatok alapján nem erősítette meg határozottan. Kétségtelen, hogy a konvektorok ára az elmúlt évek során nem csökkent, de megjelentek gyengébb teljesítményű, kedvezőbb árú termékek. A legolcsóbb készülék listaára most 140 ezer forint körülire becsülhető, szállítási költség nélkül. A bizonytalanságokat a csere járulékos költségei okozzák, amik az adott kialakítás feltételeitől függően a készülékek összköltségét is meghaladhatják. Ezek egy részét a feltételektől függően az állam szintén megtérítette. A gyakorlati tapasztalatok alapján a szakember az előző pályázat valós támogatási arányát a meghirdetett 80 százalék helyett inkább 50-60 százalékra tette. Az elszámolható arány és a készülékenkénti mérték visszavágása tehát nem feltétlenül okozza a támogatás érzékelhető csökkenését. Bár Czabarka Mihály üdvözölte, hogy a szaktárca már hónapokkal a kiírás megjelentetése előtt felhívja a figyelmet a lehetőségre, pontos számítások csak a részletek megjelenése után végezhetőek – hangoztatta a szakember. Úgyszintén megjegyzendő: a tavalyi kírás tapasztalatai alapján a beadást követően legalább fél-egy év az elbírálás és a kivitelezés. Így a most meghirdetett program legkorábban a következő fűtési idényre hozhat érdemi megtakarítást. A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. korábban mintegy hárommillióra tette az elavult hazai konvektorok számát. Ebből a tavalyi, első kör körülbelül 15 ezer készülék cseréjéhez járult hozzá. Szakemberek tehát nagyságrendileg több támogatást sürgetnek az elavult állomány érzékelhető cseréjéhez. A térségenként meghirdetett források általában a lehetőség tényeges megnyitásakor néhány óra alatt lemerülnek. Ráadásul az eljáró tárcák és államtitkárságok választások utáni gyökeres átalakítása, az illetékesek cseréje a mégoly szerény keretű korábbi energiatakarékossági pályázatok tekintetében is jelentős visszaesést hozott. Így idén - az ígéretek ellenére - csak egy készülékcsereprogram lebonyolítására futotta. Lapunk a sajtótájékoztatóra nem kapott meghívást, kérdéseinkre az ITM nem válaszolt.
Szerző