Vasárnap a jövő évi béremelések kapcsán ülést tart a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) – tudtuk meg. A kormány azt szeretné, ha a munkaadók és a munkavállalók kihasználnák azt a három napot, ami a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodás kapcsán még rendelkezésükre áll – fogalmazott erről lapunknak péntek délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter. Úgy látja, a munkavállalói érdekképviseletek között is lehetnek ellentétek. Az egyik szakszervezeti szövetség például elnökválasztásra készül – hangsúlyozta.
A VKF-üléseken a munkavállalókat képviselő Sáling József lapunknak elismerte: valóban nem azonosak az egyes tagszervezetek által képviselt kereseti viszonyok. Míg például a garantált bérminimum a kereskedelmi dolgozók 60 százalékát érinti, addig a külföldi tulajdonú nagy autógyáraknál minden munkás efelett keres. A szakszervezetek ugyanakkor emellett is azonos álláspontot képviselnek – szögezte le. Azt viszont határozottan tagadta, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség februári elnökválasztó kongresszusa bárminő hatást gyakorolna bérjavaslataikra. Szerinte a kormánynak január 1-i hatállyal mindenképp be kellene jelentenie az emelési mértékeket, már csak a bérszámfejtés miatt is.
A VKF eddigi tárgyalási fordulóin a munkaadók 8 százalékos emelésre tettek ajánlatot. A szakszervezetek viszont ragaszkodtak a 13 százalékos minimálbér- és 15 százalékos garantáltbérminimum-emeléshez. A kormány állítólag inkább a munkáltatói oldal felé hajlik. Így a legkisebb bruttó bérek januártól 8,7 százalékkal 138 ezerről 150 ezer forintra emelkedhetnek. Ezzel az összeg nettója is átlépheti a százezer forintot. A garantált bérminimum pedig 180,5 ezer forintról 202 ezer forintra nőne.
Rolek Ferenc, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke lapunknak abbéli reményének adott hangot, hogy a tárgyalásokon megszületik a megállapodás.
A minimálbér a szociális ellátásokat és családtámogatásokat igénybe vevők számára sem közömbös, hisz juttatásuk ennek mértékétől függ.
