Kormányfő a kolostorban

Január elsején kéretik ünnepelni! Ugyan, dehogy az új évet. (Az ideit is megünnepeltük, aztán mi lett belőle.) Hanem a demokráciát. A házelnök megmondta: „A demokrácia ünnepe lesz, ha a kormány a Várba költözik.” Erre eddig nem gondoltam, pedig L. Simon már évekkel ezelőtt felvilágosított: ez „sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni”. Innen már érthető, miért titkosították a beruházás pénzügyi adatát. Már az első Orbán-kormány idején is – nagyon helyesen - ünneprontónak tekintették azokat, akik a tűzijáték árát firtatták. 
Szóval ez az egész költözés a Várba, a Karmelita kolostorba voltaképpen a mi örömünket szolgálja. Aki még nem örül eléggé, annak Kövér elmagyarázta, hogy végre földrajzilag is szétválik a végrehajtó és a törvényhozó hatalom, roppant snassz volt eddig a társbérletük a Parlamentben, kész blama. De most aztán épp olyan demokratikus lesz minden, mint Horthy Miklós kormányzó idején, aki szintén az Országgyűléstől távol, a Várban táborozott. Lehet, hogy a telefonösszeköttetést is meg kell majd szüntetni a két épület között, bár ez a mobilok korában elég macerás. Mert mi van akkor, ha a miniszterelnök netán telefonon próbál dirigáltatni a képviselőknek? 
Ilyesmi persze eszébe sem jut, a Fidesz alapszabályába is csak tévedésből került be, hogy a pártelnök, aki történetesen kormányfő is, jelöl minden politikai funkcióra, a parlamentiekre is. Ha a Lánchidat is lebontják, pláne megszűnik ez a csúnya átjárás a két hatalmi ág között, és rögtön szertefoszlik az a tévhit, hogy nálunk minden döntés egyetlen személy kezében van. Ugyan.
Erre az egészre már csak a miniszterelnök puritán elvei miatt is szükség van. A Parlament túl csicsás, ott az a sok aranyozás meg minden, bezzeg majd a Várban! Az Origó megírta: „Orbán Viktor puritán körülmények között folytatja munkáját az új évben, egy egykori kolostorban”. Lázár János még hatalma teljében leszögezte: „kolostorhoz illően egyszerű, szerény, puritán építészeti kialakítású irodák” lesznek. Azért szerintem ezt egy kicsit túlzásba vitték. Elég rossz asszociációkat kelt, hogy az irodákat a kolostor celláiból alakították ki. Orbánét két cellából. Az itt dolgozók kedélyére kifejezetten nyomasztóan hat majd a cellában ülés gondolata. Ez egészen a depresszióig fokozódhat, ha megtudják, hogy pl. a libanoni karmeliták csak rácsokon át érintkezhettek a külvilággal.
Ennek mégsem tehetjük ki az ország vezetőit. Jobb ötletem van: költözzön a miniszterelnök irodája inkább ide, a mi házunkba. Ez is megvan vagy száz éves. A fölöttem lévő lakást úgyis rendszeresen kiadják. Beprotezsálhatom, persze csak ha megígéri, hogy tőle nem fogok beázni. Eddig már kétszer megtörtént, még jó, hogy fizette a biztosító. Tudom, beleélte már magát a Várba, készült is fotó, ahogy a vadiúj, szép nagy erkélyről néz le a városra, zsebrevágott kézzel és olyan Edward királyos arckifejezéssel („Hadd látom, úgymond, mennyit ér a velszi tartomány”). Erkély éppenséggel nálunk is van, ha a felettem lévő lakásé nem elég, szívesen kipakolom az enyémről is az üres cserepeket, csak vigyázzon, hogy ne zárja ki magát, mert kívülről nem nyílik az erkélyajtó. Puritánságban meg éppen nincs hiány: a lépcsőházat már rég fel kellett volna újítani. Azért a TEK-esek így is jól elférnek majd a lépcsőfordulókban vagy lent a levélszekrényeknél. Az unokáim imádják majd nézni, ahogy feltűnés nélkül a gallérjukba beszélnek: „Bagoly mondja Verébnek. Veréb, Veréb, jelentkezz. Nagyfejű 8.30-kor érkezik.”
Nem lesz gond a kormányülések helyszínével sem. A kolostorban ez az egykori ebédlő, a refektórium lett volna - hát konyha vagy étkező nálunk is minden lakásban van, az enyémben pláne kihúzható az asztal. Ahogy a Várban, nálunk is van belső udvar, igaz, nem szökőkút van benne, hanem a kukák. Ennek az az előnye, hogy nem gond elzárni a látogatóktól, ahogy ott tervezték. A kutya sem akar benne sétálgatni, épp csak a szemetet visszük le.
Bevallom, azért két dolog némi fejtörést okozott, de kis kreativitással azok is megoldhatók. A Várban folytatni akarják a Horthy idején működő Spanyol Lovasiskola hagyományát, ezért 16 ló számára föld alatti istállót építenek. Ez nálunk nem olyan egyszerű, a föld alatti istállóépítésnek nem örülnének a lakók, elég, hogy az utca is folyton fel van túrva. De ha mindenki kipakolja a pincerészéből a lomokat, talán ott is elférnek a lovak. Szép lesz, amikor tollbokrétával a fejükön ügetnek körbe a kukák körül.
Na és itt van még a biztonsági páncélkamra kérdése. A miniszterelnök dolgozószobájából a Várban nyílik egy ilyen kétszer két méteres helyiség, támadások esetére. A méretről jutott eszembe: hát nem épp ekkora nálunk a lichthóf! Ha vész közeleg, abba nyugodtan elbújhat a miniszterelnök úr. Történetesen a mi fürdőszobánkból lehet oda bejutni, de az ajtaján lógnak két szögön a pongyoláim, kizárt, hogy azok mögött keresse valaki. 
Jobb, mint a páncél, és garantáltan puritán. Plusz a törvényhozó hatalomtól is szeparálva van. Tessék tehát ezt a költözést újragondolni!
Frissítve: 2018.12.29. 09:24

Kétszer kettő

A fene se akar Orbán-simogatónak tűnni, de az ember szíve néha megesik a balsorsú kormányfőn: hülyékkel van körülvéve. Karácsony előtt - ha már egyszer könnyelműen megígérték, hogy a használatba vétele előtt a nagyközönségnek is megnyitják - nagy nehezen beengedték a volt Karmelita kolostorba, a leendő miniszterelnöki hivatalba az Indexen megjelenő építészeti blog szerzőjét. A dolgozószobában pedig eldicsekedtek neki azzal, hogy az egyik mellékajtó egy kétszer két méteres páncélozott kamrába nyílik. Mindezt azután, hogy állítólagos NATO-előírásokra hivatkozva nem engedték fotózni az épület belsejét, még az egyébként tényleg impozánsan kanyargó főlépcsőt sem. Merthogy a biztonság az első.
Ha tényleg az lett volna, akkor persze szóba sem kerül a pánikszoba. Az egyik legfontosabb biztonsági rendszabály éppen az, hogy a biztonsági rendszabályokat titokban kell tartani. A szakbloggert az épületen körbevezető Rogán Antal netán Orbán fontosságát próbálta hangsúlyozni, ám óvatlansága egy sor kérdést vet fel. 
Kell-e a magyar miniszterelnöknek pánikszoba? Volt-e neki eddig? Mitől védi meg a páncélfal? Mitől nem védi meg? Meddig bírná ki ott étel-ital nélkül? Mikorra érne oda kőbányai laktanyájából a TEK felmentő serege? Csak neki jár ilyen elővigyázatosság, vagy más állami vezetőknek is? Áder János nyilván pillanatok alatt át tudna szaladni a szomszédos Sándor-palotából, no de csupán kétszer két méteren még ő is? Kövérnek, Matolcsynak, Poltnak már van saját, külön bejáratú testőrsége - most akkor ők is jogosultak páncélszobára? Netán már van is nekik?
Az eddig csak filmekből ismert biztonsági helyiség talán megnyugtatja a kormányfőt: van hová bújnia baj esetén. De segítene-e rajta az elbújás, ha tényleg baj van? Ezért lett politikus, hogy majd legyen államilag fizetett pánikkamrája?
Frissítve: 2018.12.29. 09:18

A békés ünnepek hete

Azt állította Orbán Viktor (az oe24.at nevű osztrák hírportálnak adott interjújában), hogy „az az Európai Unió, amelybe beléptünk, Helmut Kohl Európája volt”. A német kancellár nem akarta engedni, hogy „Brüsszel birodalommá változzon”, az EU viszont azóta „más útra tért” – nyilatkozta a miniszterelnök.
Ezzel szemben a tény az, hogy Kohl a korábbinál sokkal szorosabb integrációt szorgalmazott egyrészt a maastrichti szerződéssel, másrészt a valutaunió, az euró létrehozásával. „Németország a szülőföldünk, Európa a jövőnk” – jelentette ki a német kancellár 1990-ben. Kohl hangja nem Orbáné. 
Azt is állította Orbán (ugyanebben az interjúban arra a felvetésre, hogy a Soros-ellenes kampánnyal kapcsolatban fölvetődött az antiszemitizmus vádja), hogy „mi, magyarok senkit nem diszkriminálunk a vallása miatt”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Soros egyrészt köztudomásúan nem vallásos, másrészt az antiszemitizmusnak semmi köze a zsidó valláshoz, annál inkább a származáshoz. Remélem, a magyarok származási alapon sem diszkriminálnak.  
Azt állította továbbá a miniszterelnök (ugyanott), hogy „az én szemszögemből nézve nem az Európai Bizottság feladata az Európai Uniót vezetni, ez az állam- és kormányfők feladata az Európai Tanácsban.”
Ezzel szemben a tény az, hogy Orbán szemszöge rossz. Az Unióban nemcsak a végrehajtási, de a jogalkotási, kezdeményezési jogkör is egyedül a Bizottságé, amely kidolgozza és benyújtja a Tanácsnak, illetve a Parlamentnek a javaslatait, ez a két szerv pedig csak abban dönthet, hogy az indítványokat elfogadja-e vagy sem. Vagyis a vezetés nem az állam- és kormányfők feladata, hanem közös. Ha tetszik ismerni az uniós szerződést, Miniszterelnök Úr.  
Azt állította Rétvári Bence, az Emmi politikai államtitkára (az MTI-nek), hogy érezhetően kisebbek a jövedelmi különbségek „a balliberális időszak jövedelmi ollójához képest”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a világválság előtti évben, 2007-ben a jövedelemegyenlőtlenséget jelző úgynevezett GNI-együttható 25 volt, míg 2017-ben 28,7, a legfelső és a legalsó jövedelmi ötöd által birtokolt jövedelem nagyságát mérő S80/S20 mutató pedig szintén nőtt, 3,6-ról 4,4-re, vagyis mindkét esetben romlott. Sőt nemcsak 2007-hez, de még 2010-hez viszonyítva is. A többi néma csönd. Csak Rétvári beszél. 
Azt állította Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora (a Magyar Időkben, az internacionalistákat, valamint az integráció híveit elítélve), hogy „a vezetést sose tudja semmilyen technokrata testület elvégezni, mindig ’fejedelmekre’, valódi politikai vezetőkre van szükség, akik képesek vezetni valódi, nem virtuális közösségeket.”
Ezzel szemben a tény az, hogy nem mindig. Gondoljunk csak olyan országokra, mint Hollandia, Belgium vagy Dánia, ahol nem „fejedelmek”, hanem különböző beállítottságú politikusok szokták elvégezni a társadalom által kijelölt feladatokat. Vagy leginkább Svájcra, ahol még azt se nagyon tudják, éppen ki a miniszterelnök, aztán mégis egész jól elvannak. Jobban, mint a fejedelmek országaiban.
Szerző
Bolgár György
Frissítve: 2018.12.29. 09:17