Tenger alatti földrengés volt a Fülöp-szigeteknél

Publikálás dátuma
2018.12.29. 12:00
Hokkaidói tengerpart - illusztráció
Fotó: James Hardy / AltoPress / PhotoAlto
Erős földrengés volt szombaton a Fülöp-szigetektől kétszáz kilométerre délkeletre, hatvan kilométer mélyen az óceán alatt. A rengés legalább 6,9-es erőssége miatt szökőárriadót rendeltek el, de két óra múltán lefújták.
Emberéletben vagy anyagiakban esett kárról egyelőre nem érkezett jelentés - közölte a hirado.hu. Az amerikai földtani intézet (USGS) először 7,1-esnek mérte a földmozgást, később 6,9-esre módosította.  A csendes-óceáni szökőárjelző központ kezdetben azt közölte, hogy veszélyesen magas víztömeg elindulása várható az epicentrum 300 kilométeres körzetében, vagyis a fülöp-szigeteki Mindanao sziget délkeleti partjait és bizonyos indonéz szigeteket láttak veszélyben. Végül a legmagasabb vízszintemelkedés 30 centiméteres volt, így visszavonták a szökőárriadót. 
A múlt héten Indonéziában közel 300 halálos áldozatot követelő cunami pusztított. A szökőárt a Krakatau vulkán kitörése, és az azt követő víz alatti földcsuszamlás váltotta ki. Húsz méter magas hullámok tarolták le a partokat.
Szerző

„Több ezer fiú és kislány vált a háborúskodás közvetlen áldozatává"

Publikálás dátuma
2018.12.29. 11:00
A 8 éves Zara egy öngyilkos merényletben sérült meg súlyosan.
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Drámai volt a 2018-as év a gyermekek szempontjából – derült ki az ENSZ gyermekügyi szervezetének a jelentéséből. „Több ezer fiú és kislány vált a háborúskodás közvetlen áldozatává" – állapította meg az UNICEF dokumentuma, hozzátéve, hogy a tetteseket a legritkább esetben vonják felelősségre, ami az előző évek „sokkoló trendjének” a folytatását jelenti. Az UNICEF felszólít minden felet arra, hogy tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, azonnal hagyjon fel a gyermekekkel szembeni erőszakkal, ne támadjon polgári infrastruktúrákra, beleértve az iskolákat, a kórházakat, illetve a vízellátást. Az UNICEF szerint a gyermekeket bizonyos konfliktusokban élő pajzsként használják fel. Ki vannak téve erőszaknak, sokakat besoroznak, megerőszakolnak, házasságra kényszerítenek, elrabolnak. A szervezet szerint mindez a háborús taktika része. Az aknák áldozatainak 89 százaléka gyermek – derül ki a dokumentumból. Csak Szomáliában 1800 gyermeket és fiatalt soroztak be katonának, további 1278-at elraboltak. Nigéria északkeleti részén a Boko Haram terrorszervezet a kislányokat vette célba. Elrabolják, megerőszakolják, illetve erőszakkal férjhez adják őket. Előfordul azonban, hogy öngyilkos merényletre kényszerítenek fiatal lányokat. Szudánban szintén állandó erőszaknak vannak kitéve a nők és gyermekek. Kelet-Ukrajnában a több mint négy év óta tartó konfliktus során több száz iskolában keletkeztek helyenként helyrehozhatatlan károk. 700 ezer gyermek kénytelen áldatlan állapotok, mindennapos háborúskodás közepette, életveszélyes környezetben tanulni. A legrosszabb annak a 400 ezer gyermeknek a helyzete, aki közvetlenül a frontvonal mellett él. A Kongói Demokratikus Köztársaság egyes részein tomboló erőszak igen érzékenyen érinti a gyermekeket. Itt is erőszakkal sorozzák be őket, illetve szexuális erőszaknak vannak kitéve - állapítja meg az UNICEF. Rendkívül súlyos a gyermekek helyzete Szíriában. Januártól szeptember végéig összesen 870 gyermek meggyilkolásáról érkezett jelentés. A konfliktus 2013-as kezdete óta sosem halt meg ennyi gyermek az év első kilenc hónapjában. Ennél is tragikusabbak az afganisztáni állapotok. Az országban 5000 gyermeket öltek, illetve sebesítettek meg szeptember végéig, ami több, mint az előző évben összesen.
Témák
UNICEF

Tovább tart a kényszerszünet az USA-ban

Publikálás dátuma
2018.12.29. 09:30
A képviselőházban a demokraták kerültek többségbe
Fotó: ANDREW CABALLERO REYNOLDS / AFP
Áthúzódik a jövő évre az amerikai szövetségi kormányhivatalok egy részének zárva tartása, a déli határvédő falépítés költségei körüli vita miatt.
A részleges kormányzati leállás karácsony előtt történt, amikor a washingtoni kongresszusban nem sikerült biztosítani a szükséges többséget ahhoz a költségvetési előterjesztéshez, amely tartalmazta volna a mexikói határ mentén Donald Trump elnök elképzelései szerint végig megépíteni tervezett védőfal több mint 5 milliárd dolláros költségét. Az ünnepek elmúltával, csütörtök délután a szenátus meghirdetett tanácskozásán csak kevés szenátor jelent meg, és a mindössze néhány perces ülésen bejelentették: jövő szerdán kezdik újra az egyeztetéseket a szövetségi büdzsé ügyében. A republikánusoknak nincs akkora többségük a szenátusban, hogy ne legyenek kénytelenek „padsorokon átnyúló”, szélesebb egyetértésre jutni az ellenzéki demokraták legalább egy részével, akik viszont egyfelől ragaszkodnak a bevándorlási szabályok jogállamisági garanciáihoz, másfelől befogadóbb jellegű menekültpolitikát akarnak, és ellenzik a déli határfal szövetségi pénzekből való megépítését, mert szerintük az hatástalan, szükségtelen és túlzottan költséges módja a határbiztonság javításának. Az eredménytelen csütörtöki szenátusi ülés után a Fehér Ház közleményben azzal vádolta a demokratákat: „nyíltan a kormányzat zárva tartását választották, hogy az illegális bevándorlókat védelmezzék az amerikai néppel szemben”. A közlemény szerint az elnök nem fog aláírni olyan büdzsétervezetet, amely úgymond nem a biztonságot helyezi az első helyre. A kongresszus másik kamarájában, a képviselőházban ráadásul „többségváltás” van folyamatban: jövő csütörtökön ül össze a novemberben megválasztott, új összetételű testület, amelyben – szemben az eddigivel - már a demokraták alkotják a többséget. A demokrata törvényhozók jelentős részének a támogatása nélkül tehát Trump nem számíthat érdemi eredményekre a jogalkotás terén, költségvetési kérdésekben sem. Steve Scalise, a képviselőház – most még többségi – republikánus frakcióvezetője világossá tette, hogy ebben az összetételben már nem fognak szavazni. A képviselőházi demokraták már javában készülnek arra, hogy átvegyék a testületben a kulcspozíciókat. Azok a politikusaik, akik a képviselőházi bizottságok elnöki posztjának a várományosai, közös állásfoglalásban szólították fel az illetékes hatóságokat arra, hogy gondosan őrizzenek meg minden bizonyítékot – orvosi feljegyzéseket, egészségügyi vizsgálati eredményeket, térfigyelő kamerák felvételeit -, ami az amerikai vám- és határőrség őrizetében volt két migránsgyermek elhalálozásával kapcsolatos.  Egy új-mexikói kórházban hétfőn halt meg egy 8 éves guatemalai kisfiú, lázzal, hányással járó megbetegedésben. Ez volt decemberben immár a második olyan haláleset, amelynek az áldozata illegális bevándorló szülők - határőrség által őrzött - gyermeke volt. A demokrata törvényhozók, amint átveszik képviselőházi funkcióikat, vizsgálatot akarnak indítani a két haláleset ügyében, és általánosságban is tisztázni kívánják, milyen körülmények között tartják a több ezer ilyen státusú gyermeket. A részleges leállás a washingtoni szövetségi kormány 15 minisztéruma közül kilencet, valamint több tucat kormányzati ügynökséget érint részben vagy egészben. Ez a teljes kormányzati apparátus mintegy egynegyedét jelenti. Közel 400 ezer közalkalmazott kényszerűségből fizetés nélküli szabadságon otthon maradt, ennél valamivel több pedig úgy folytatja – nélkülözhetetlennek minősített - munkáját, hogy egyelőre nem kap fizetést. Egyik Twitter-bejegyzésében Trump azt állította, hogy azoknak a nagyobb része, akik – szerinte a demokraták hibájából – most nem kapnak fizetést, a demokratákhoz húz. Az elnök nem támasztotta alá állítását, de a Fox televízió idézte a washingtoni politikával foglalkozó The Hill című lapot, amely arról közölt riportot, hogy 2016-ban 14 kormányzati ügynökségnél az elnökválasztásra költött kétmillió dollár 95 százalékát a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton kampányára költötték. Az amerikai külügyminisztérium meglehetősen ködös megfogalmazású közlése szerint a konzuli műveletek - beleértve a vízum-, illetve útlevélkiadást - addig folytatódnak, amíg rendelkezésre áll elegendő pénz ennek a fedezésére. A New York Times megírta, hogy a Standard & Poor's amerikai hitelminősítő intézet számításai szerint a mostani méretű kormányzati leállás hetente 1,2 milliárd dollárral csökkenti az Egyesült Államok bruttó hazai termékét (GDP). A Reuters és az Ipsos felmérése szerint az amerikaiak 47 százaléka Trumpot tartja felelősnek a – sorrendben egyébként idén immár a harmadik - kormányzati leállásért. A kongresszusi demokratákat 33 százalék, a republikánus törvényhozókat 7 százalék tartja felelősnek – vagyis a polgárok jelentős része világos különbséget lát az elnök és a kormánypárti politikai elit hozzáállásában.