Juncker szerint Románia nincs felkészülve az EU-elnökségre

Publikálás dátuma
2018.12.29. 16:47
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Dursun Aydemir
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megkérdőjelezte egy szombati lapinterjújában, hogy Románia politikailag felkészült az Európai Unió soros elnökségének átvételére január 1-jétől, noha szerinte az ország „technikailag jól felkészült” a feladatra.
Romániában az év során kiéleződött az ellentét a kormány és az ellenzék között az igazságszolgáltatás átalakítása miatt. Klaus Iohannis államfő, a jobboldali ellenzék és az európai intézmények is hevesen bírálták a kormány reformtörekvését, mert szerintük az veszélyezteti a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A fél éves uniós elnökség viszont komoly feladatokat ró az adott tagországra, neki kell meghatároznia az EU fejlesztésének fő prioritásait és menetét erre az időszakra, valamint folyamatosan közvetítenie kell az összes tagország között. Ráadásul a következő fél évre esik Nagy-Britannia kilépése az unióból, és az európai parlamenti választás - írja a hirado.hu.
Juncker a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjújában azt mondta: részben az Európai Bizottság segítségének köszönhetően Románia technikailag jó felkészült. „De szerintem a bukaresti kormány nem teljesen értette meg, hogy mit jelent az uniós elnökség. Megfontolt tárgyalásokhoz a soros elnök országnak oda kell tudnia figyelni a többiek álláspontjára, és nagy akaraterővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a saját kívánságait félretegye. Ezzel kapcsolatban vannak kékétségeim” – jelentette ki. A bizottsági elnök szerint Románia belpolitikai helyzete miatt nem tudja „kompakt egységnek” mutatnia magát Európában. „Ahhoz, hogy egy tagország erősíteni tudja az európai egységet, belföldön is egységfrontot kell alkotnia” – mondta. Iohannis román elnök novemberben maga is kijelentette, hogy országa nincs felkészülve az elnökségre. Liviu Dragnea, a kormányzó szociáldemokrata párt elnöke emiatt arra kérte párttársait: találják meg a módját annak, hogy hazaárulásért bíróság elé lehessen állítani az államfőt. Iohannis azóta derűlátóbban nyilatkozik a következő fél évről.
Szerző

Hiába kéri Merkel és Macron, Moszkva nem ereszti az ukrán tengerészeket

Publikálás dátuma
2018.12.29. 15:31
Kercsi-szoros
Fotó: AFP
A saját törvényei szerint rendezi a Kercsi-szorosban elfogott katonák ügyét Oroszország.
Moszkva az orosz törvényekkel összhangban fogja kezelni az Azovi-tengeren elfogott ukrán tengerészek ügyét, jelentette ki a Kreml szóvivője szombaton a Reuters tudósítása szerint.
A szóvivő ezzel Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök pénteki felszólítására reagált. A vezetők a Kercsi-szorosban novemberben hajóikkal együtt fogságba ejtett katonák kiadását sürgették.
Szerző

Kivonulnak az amerikai csapatok Szíriából, legfeljebb a fegyvereik maradhatnak a kurdoknál

Publikálás dátuma
2018.12.29. 14:27
Illusztrácó
Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
A vita már csak a fegyverekről folyik, Trump döntése nyomán az Ankarától joggal tartó kurdok máris Aszaddal léptek szövetségre.
Az Egyesült Államok hadseregének több parancsnoka is azt javasolja, hogy a katonák távozása után is használhassák a terroristák ellen harcoló kurdok az amerikai fegyvereket - írja a Reuters. A hírügynökség három hivatali forrásból is úgy értesült, hogy a Pentagon ezzel a javaslattal készülhet a Fehér Házhoz fordulni. A javaslat tartalma a napokban válik majd véglegessé, sorsáról pedig Donald Trump amerikai elnök dönt majd.
"Még nem értek véget a harcok. Nem kezdhetjük el egyszerűen visszakéregetni a fegyvereket"

- nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő. A javaslat többek közt tankelhárító rakétákra, páncélozott járművekre és aknavetőkre vonatkozna, melyeket az Iszlám Állam (ISIS) elnevezésű terrorszervezetet ellen Észak-Szíriában harcoló - nyugatbarát és szekuláris berendezkedésű, korábban amerikai szövetséges - kurd Népi Védelmi Egységek (YPG) fegyveresei használnak.
Trump karácsony előtt teljesen váratlanul jelentette be: Szíriában legyőzték az ISIS-t, ezért nincs tovább szükség a mintegy kétezer amerikai katona jelenlétére az országban. Nem sokkal ezután a Pentagon közölte, hogy már meg is kezdték a kivonást. Az elnököt saját kormányának tagjai is kérlelték, hogy vonja vissza döntését, melyet - a Reuters szerint - több parancsnok a terroristák megfékezésében rendkívüli szerepet vállaló kurd milícia elárulásaként értékelt.
Az amerikai csapatok kivonása lehetőséget biztosít Ankarának, hogy leszámoljon a kurdokkal: az YPG-t Recep Tayyip Erdogan elnök vezetése úgy tartja számon, mint a török területeken működő Kurdisztáni Munkáspárt szeparatista terrorcsoport egy részét. Ennek megfelelően, idén tavasszal az "Olajág" hadművelet során több száz kurd célpontot bombáztak és jelentős teületről kiszorították az YPG-t. Az amerikai csapatok jelenléte azonban sokszor megakadályozta a nyílt konfliktust, lévén mind Törökország, mind az Egyesült Államok NATO-tag.
Trump bejelentése után a kurd milíciák a Vlagyimir Putyin által támogatott szíriai kormánnyal, a szír polgárháború kirobbanásában nem csekély szerepet játszó Aszad-rezsimmel léptek szövetségre

 - foglalja össze a kialakult helyzetet az Index.hu. A Szíria csaknem negyedét ellenőrző kurd-arab szövetség, a Szíriai Demokratikus Erők - melynek vezető milíciája az YPG - ugyanis teljes joggal attól tartott, hogy a kivonuló amerikaiak nyomában azonnal megérkeznek a török inváziós erők. A szövetség villámgyorsan életbe is lépett; pénteken a Washingtonnal ellenséges Aszad erői már bevonultak a kurd területekre - melyet az amerikaiak még ki sem ürítettek -, és közös őrjáratozásba kezdtek az YPG-vel.
Szerző