Menekülnek az országból a képzett vidéki fiatalok - és nem jönnek vissza

Publikálás dátuma
2018.12.31 07:30

Fotó: Shutterstock
Nem várható a hazai munkaerőhiány csökkenése, a majdnem 600 ezer külföldön dolgozó magyarból csak az iskolázatlan, korábban munkanélküli idősebbek jönnek haza.
Azt találta mondani a rabszolgatörvény elleni tiltakozási hullám kezdetén a magyar miniszterelnök, hogy a kormány gazdaságpolitikája, a dinamikus fejlődés miatt van az országban munkaerőhiány. Elemzők sora azonban épp az utóbbi hónapokban megjelent tanulmányokban bizonyította be, hogy a hazai munkahelyekről hiányzó dolgozók legnagyobb tömege a Fidesz kormányzása alatt ment el az országból az alacsony bérek miatt és azért, mert nem látta biztosnak hosszú távon a normális élet esélyét. A Tárki Társadalmi riport című, kétévente megjelenő sorozatának 2018-as őszi kötete és a KSH Demográfiai Kutatóintézetének háromévente kiadott Demográfiai portré című tanulmánygyűjteménye is kiemelt helyen foglalkozik a kivándorlás kérdésével. Abban minden kutató egyetért, hogy 2010 után gyorsult az aktív korú lakosság elvándorlása az országból. Ennek munkaerőpiaci hatásait elemezve Hárs Ágnes a Társadalmi riport egyik tanulmányában kijelenti, hogy az utóbbi nyolc évben 240 ezer fővel nőtt az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában dolgozó magyarok száma. A Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója hangsúlyozza, az időszak elején dinamikusabb volt az elvándorlás, aztán kissé visszafogottabb ütemben, de a mai napig tart ez a folyamat. A 2011-2016 közötti időszakban évente 1 százalékkal csökkent a kivándorlás miatt a hazai foglalkoztatotti létszám. Hárs Ágnes összegzése szerint az Egyesült Királyságot főleg a fiatalok és a képzettebbek választják, míg Németországban több szakképzetlen, netán korábban munkanélküli és idősebb magyar próbálkozik, ez megmagyarázza azt is, hogy ők jönnek haza leginkább a kudarcos kísérlet után. Gödri Irén a nemzetközi vándorlásról írt tanulmányában ennél is durvább számokat közöl. A Demográfiai Kutatóintézet főmunkatársa ismerteti, hogy a fogadó országok adatait is figyelembe vevő „tükörstatisztikák” alapján 2017 elején az európai gazdasági térségben – az EU országokban, továbbá Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában – továbbá Svájcban több mint 461 ezer magyar élt, 2014 óta 130 ezerrel nőtt a számuk. Ha a világ más országait is figyelembe vesszük, a kivándorlók száma felmegy 550-580 ezerre. Ehhez azonban még azokat is hozzá kell számítani, akik olyan régóta élnek külföldön, hogy már megszerezték a befogadó ország állampolgárságát is. A KSH tanulmányában az szerepel, hogy az ENSZ nyilvántartásai szerint a világ 67 országában élnek Magyarországon született, de már ottani állampolgárok, összesen 637 ezren. Ha a nyilvánvalóan korábbi adatokat összeadjuk a friss gazdasági kivándorlók számával, kiderül, hogy 1,2 millió magyar ember él szétszórtan a világban, ami hatalmas szám. A kivándorlás okozta munkaerőhiányon csak jelentős béremelés javíthatna, de az Orbán-kormány csak késve és keveset növelt egyes ágazatok, például az egészségügyi dolgozók keresetein – derül ki a tanulmányokból. Most a legfejlettebb uniós országok jövedelmi szintjének felét kapják a magyar dolgozók, ezért a társadalomkutatók nem várják, hogy csökken az elvándorlás az országból. Ráadásul a remélt külföldi munkaerő is elkerüli hazánkat, abból az egyszerű megfontolásból, hogy az az ország vonzó, amelyik képes megtartani a saját dolgozóit –márpedig Magyarország nem ilyen. Összességében tehát nem várható, hogy csökken az elvándorlás intenzitása, s ez azt vetíti előre, hogy az Orbán-kormány próbálkozása a meglévő munkaerő még nagyobb kizsákmányolására akkor sem ér véget, ha a Kósa Lajos-féle túlórakeret növelésről végül egyetlen munkahelyen, egyetlen dolgozóval sem születik megállapodás. Majd kitalálnak valami mást.

Sok átutazó, kevés letelepedő

Hazánk uniós csatlakozása óta több mint száz országból érkeztek főként fiatalok. Míg hosszú ideig a határon túli magyarok lakta területekről jöttek tömegesen, 2008 óta már a távolabbról – Ázsiából, elsősorban Kínából és Afrikából – érkezők többen vannak. A környező államok polgárai, köztük az ukránok is ma már egyenesen Nyugat-Európába tartanak. A huzamosabb ideig nálunk élő külföldiek száma 2018 elején 162 ezer volt, de állampolgárságot az Európán túlról érkezők nehezen remélhetnek. 1993 és 2017 között mindössze 5700 ilyen távoli bevándorló szerezte meg nálunk az állampolgársági papírokat. Gödri Irén, a KSH Demográfiai Kutatóintézetének főmunkatársa azonban arra is rámutat, hogy a bevándorlók egy része hagyományosan önfoglalkoztató, a kínai, a vietnami, vagy a török származású férfiak többsége vállalkozásba kezd.

Menekülés a kilátástalanságból

A 2016-os magyar ifjúságkutatásról a közelmúltban jelent meg az állami értelmezéseken túlmutató Excenter Kutatóközpont tanulmánykötete Nagy Ádám szerkesztésében. A Margón kívül című könyv kiemeli például, hogy a jövőjüket legalább egy ideig külföldön elképzelő magyar fiatalok egyharmada a távozás okai között a kilátástalanságot, a lehetőségek hiányát említette, 12 százalékuk kifejezetten politikai okokra hivatkozott. Meglepő, de a megyeszékhelyeken élő, valamilyen képzettséggel már rendelkező fiúkban a legnagyobb az elmozdulás vágya, míg budapesti társaik inkább itthon képzelik el a jövőt, a fővárosnak tehát van egy erős megtartó ereje.

Frissítve: 2018.12.31 07:30

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”

Önálló élet helyett elszigeteltség vár a fogyatékkal élőkre a kormány tervei szerint

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:45
Magyarországon 20 ezer ember él valamilyen zárt intézményben
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kabinet felszámolná a nagy szociális intézményeket, ám szakmai szervezetek szerint az erről szóló koncepció továbbra is ellentétes a fogyatékkal élő emberek érdekeivel.
Mindössze egyetlen szót emelt át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 17 oldalas szakmai javaslatából abba a hamarosan a kormány elé kerülő koncepcióba, ami a nagylétszámú, bentlakásos szociális intézmények felszámolását (hivatalos nevén: kitagolását) célozza. A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a kormány hozzáállása a szakmai együttműködéshez, ahogy az is, hogy a kitagolási stratégiát úgy fogadhatják el, hogy az hemzseg a szakmai hibáktól. Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel. Nekik nagyon kevés vagy szinte semmilyen döntési szabadságuk nincs arról, hogyan éljék életüket – holott a fogyatékkal élő emberek jelentős része kisebb-nagyobb segítséggel ugyan, de képes lenne az önállóbb életre. A kitagolás elvben ezt segítené elő: az elzárt intézmények helyett az önálló életvitelt biztosító lakhatási formák (mint például a támogatott lakhatás) kialakítása a cél. A kormány tervei azonban továbbra is abba az irányba mutatnak, hogy a nagy zárt intézmények helyett kisebb, de továbbra is a társadalomtól inkább elszigetelt otthonokat hoznak létre. – A kormány elé kerülő előterjesztésnek nem célja a fogyatékos emberek valódi társadalmi befogadása, ráadásul további feszültségeket generál – fogalmazott a MEOSZ elnöke abban a levélben, amelyben Fülöp Attila szociális államtitkárnak foglalta össze aggodalmait. Kovács Ágnes szerint a koncepció ellentétes a MEOSZ mindazon törekvéseivel, amelyekkel biztosítani lehetne a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét, ezért annak elfogadását ebben a formában nem tudják támogatni. A tervezet szerinte nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy az uniós források bevonásával ne jöhessenek létre újabb, a fogyatékos emberek érdekeivel szembemenő körülmények (a kormány mintegy 77 milliárd uniós forrást biztosít a kitagolási projektre). Hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is. Mint írták, az eddig ismertté vált programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
Kovács Ágnes sérelmezte továbbá, hogy a MEOSZ-nak, mint a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének csak arra adott lehetőséget a kormány, hogy „esetleges észrevételeit megküldhesse”, miközben tavaly novemberben azért kötöttek partnerségi megállapodást az Emmivel, hogy valóban szembenézzenek a problémákkal. Mindezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot és a szociális államtitkárságot, ám hétfő estig nem kaptunk tájékoztatást.

Máshol is csak papíron elkötelezettek

Az Európai Unióban mintegy 1,2 millió ember él szegregáltan, bentlakásos szociális intézményekben. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének aláírásával az EU, valamint mind a 28 tagállam külön-külön is kötelezettséget vállalt arra, hogy a nagylétszámú bentlakásos szociális intézményeket kitagolja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-2018 között átfogó kutatást végzett a folyamatról. Az eredmények szerint az EU országainak kétharmada papíron elköteleződött a kitagolás mellett, ám a gyakorlati megvalósulás számos problémába ütközött. A kitagolás anyagi támogatása akadozik, sokszor a nagy intézmények felújítására költenek. Nem történik meg a társadalom érzékenyítése, a civil és szakmai szervezetek bevonása a folyamatba. Előfordul szelektív kitagolás: elsősorban a fiatalabb és enyhébb fogyatékossággal élőket vonják be, a „problémásabb” érintetteket háttérbe szorítva.

Frissítve: 2019.03.19 06:45