Menekülnek az országból a képzett vidéki fiatalok - és nem jönnek vissza

Publikálás dátuma
2018.12.31 07:30

Fotó: Shutterstock/
Nem várható a hazai munkaerőhiány csökkenése, a majdnem 600 ezer külföldön dolgozó magyarból csak az iskolázatlan, korábban munkanélküli idősebbek jönnek haza.
Azt találta mondani a rabszolgatörvény elleni tiltakozási hullám kezdetén a magyar miniszterelnök, hogy a kormány gazdaságpolitikája, a dinamikus fejlődés miatt van az országban munkaerőhiány. Elemzők sora azonban épp az utóbbi hónapokban megjelent tanulmányokban bizonyította be, hogy a hazai munkahelyekről hiányzó dolgozók legnagyobb tömege a Fidesz kormányzása alatt ment el az országból az alacsony bérek miatt és azért, mert nem látta biztosnak hosszú távon a normális élet esélyét. A Tárki Társadalmi riport című, kétévente megjelenő sorozatának 2018-as őszi kötete és a KSH Demográfiai Kutatóintézetének háromévente kiadott Demográfiai portré című tanulmánygyűjteménye is kiemelt helyen foglalkozik a kivándorlás kérdésével. Abban minden kutató egyetért, hogy 2010 után gyorsult az aktív korú lakosság elvándorlása az országból. Ennek munkaerőpiaci hatásait elemezve Hárs Ágnes a Társadalmi riport egyik tanulmányában kijelenti, hogy az utóbbi nyolc évben 240 ezer fővel nőtt az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában dolgozó magyarok száma. A Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója hangsúlyozza, az időszak elején dinamikusabb volt az elvándorlás, aztán kissé visszafogottabb ütemben, de a mai napig tart ez a folyamat. A 2011-2016 közötti időszakban évente 1 százalékkal csökkent a kivándorlás miatt a hazai foglalkoztatotti létszám. Hárs Ágnes összegzése szerint az Egyesült Királyságot főleg a fiatalok és a képzettebbek választják, míg Németországban több szakképzetlen, netán korábban munkanélküli és idősebb magyar próbálkozik, ez megmagyarázza azt is, hogy ők jönnek haza leginkább a kudarcos kísérlet után. Gödri Irén a nemzetközi vándorlásról írt tanulmányában ennél is durvább számokat közöl. A Demográfiai Kutatóintézet főmunkatársa ismerteti, hogy a fogadó országok adatait is figyelembe vevő „tükörstatisztikák” alapján 2017 elején az európai gazdasági térségben – az EU országokban, továbbá Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában – továbbá Svájcban több mint 461 ezer magyar élt, 2014 óta 130 ezerrel nőtt a számuk. Ha a világ más országait is figyelembe vesszük, a kivándorlók száma felmegy 550-580 ezerre. Ehhez azonban még azokat is hozzá kell számítani, akik olyan régóta élnek külföldön, hogy már megszerezték a befogadó ország állampolgárságát is. A KSH tanulmányában az szerepel, hogy az ENSZ nyilvántartásai szerint a világ 67 országában élnek Magyarországon született, de már ottani állampolgárok, összesen 637 ezren. Ha a nyilvánvalóan korábbi adatokat összeadjuk a friss gazdasági kivándorlók számával, kiderül, hogy 1,2 millió magyar ember él szétszórtan a világban, ami hatalmas szám. A kivándorlás okozta munkaerőhiányon csak jelentős béremelés javíthatna, de az Orbán-kormány csak késve és keveset növelt egyes ágazatok, például az egészségügyi dolgozók keresetein – derül ki a tanulmányokból. Most a legfejlettebb uniós országok jövedelmi szintjének felét kapják a magyar dolgozók, ezért a társadalomkutatók nem várják, hogy csökken az elvándorlás az országból. Ráadásul a remélt külföldi munkaerő is elkerüli hazánkat, abból az egyszerű megfontolásból, hogy az az ország vonzó, amelyik képes megtartani a saját dolgozóit –márpedig Magyarország nem ilyen. Összességében tehát nem várható, hogy csökken az elvándorlás intenzitása, s ez azt vetíti előre, hogy az Orbán-kormány próbálkozása a meglévő munkaerő még nagyobb kizsákmányolására akkor sem ér véget, ha a Kósa Lajos-féle túlórakeret növelésről végül egyetlen munkahelyen, egyetlen dolgozóval sem születik megállapodás. Majd kitalálnak valami mást.

Sok átutazó, kevés letelepedő

Hazánk uniós csatlakozása óta több mint száz országból érkeztek főként fiatalok. Míg hosszú ideig a határon túli magyarok lakta területekről jöttek tömegesen, 2008 óta már a távolabbról – Ázsiából, elsősorban Kínából és Afrikából – érkezők többen vannak. A környező államok polgárai, köztük az ukránok is ma már egyenesen Nyugat-Európába tartanak. A huzamosabb ideig nálunk élő külföldiek száma 2018 elején 162 ezer volt, de állampolgárságot az Európán túlról érkezők nehezen remélhetnek. 1993 és 2017 között mindössze 5700 ilyen távoli bevándorló szerezte meg nálunk az állampolgársági papírokat. Gödri Irén, a KSH Demográfiai Kutatóintézetének főmunkatársa azonban arra is rámutat, hogy a bevándorlók egy része hagyományosan önfoglalkoztató, a kínai, a vietnami, vagy a török származású férfiak többsége vállalkozásba kezd.

Menekülés a kilátástalanságból

A 2016-os magyar ifjúságkutatásról a közelmúltban jelent meg az állami értelmezéseken túlmutató Excenter Kutatóközpont tanulmánykötete Nagy Ádám szerkesztésében. A Margón kívül című könyv kiemeli például, hogy a jövőjüket legalább egy ideig külföldön elképzelő magyar fiatalok egyharmada a távozás okai között a kilátástalanságot, a lehetőségek hiányát említette, 12 százalékuk kifejezetten politikai okokra hivatkozott. Meglepő, de a megyeszékhelyeken élő, valamilyen képzettséggel már rendelkező fiúkban a legnagyobb az elmozdulás vágya, míg budapesti társaik inkább itthon képzelik el a jövőt, a fővárosnak tehát van egy erős megtartó ereje.

2018.12.31 07:30
Frissítve: 2018.12.31 07:30

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44