Menekülnek az országból a képzett vidéki fiatalok - és nem jönnek vissza

Publikálás dátuma
2018.12.31. 07:30

Fotó: Shutterstock
Nem várható a hazai munkaerőhiány csökkenése, a majdnem 600 ezer külföldön dolgozó magyarból csak az iskolázatlan, korábban munkanélküli idősebbek jönnek haza.
Azt találta mondani a rabszolgatörvény elleni tiltakozási hullám kezdetén a magyar miniszterelnök, hogy a kormány gazdaságpolitikája, a dinamikus fejlődés miatt van az országban munkaerőhiány. Elemzők sora azonban épp az utóbbi hónapokban megjelent tanulmányokban bizonyította be, hogy a hazai munkahelyekről hiányzó dolgozók legnagyobb tömege a Fidesz kormányzása alatt ment el az országból az alacsony bérek miatt és azért, mert nem látta biztosnak hosszú távon a normális élet esélyét. A Tárki Társadalmi riport című, kétévente megjelenő sorozatának 2018-as őszi kötete és a KSH Demográfiai Kutatóintézetének háromévente kiadott Demográfiai portré című tanulmánygyűjteménye is kiemelt helyen foglalkozik a kivándorlás kérdésével. Abban minden kutató egyetért, hogy 2010 után gyorsult az aktív korú lakosság elvándorlása az országból. Ennek munkaerőpiaci hatásait elemezve Hárs Ágnes a Társadalmi riport egyik tanulmányában kijelenti, hogy az utóbbi nyolc évben 240 ezer fővel nőtt az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában dolgozó magyarok száma. A Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója hangsúlyozza, az időszak elején dinamikusabb volt az elvándorlás, aztán kissé visszafogottabb ütemben, de a mai napig tart ez a folyamat. A 2011-2016 közötti időszakban évente 1 százalékkal csökkent a kivándorlás miatt a hazai foglalkoztatotti létszám. Hárs Ágnes összegzése szerint az Egyesült Királyságot főleg a fiatalok és a képzettebbek választják, míg Németországban több szakképzetlen, netán korábban munkanélküli és idősebb magyar próbálkozik, ez megmagyarázza azt is, hogy ők jönnek haza leginkább a kudarcos kísérlet után. Gödri Irén a nemzetközi vándorlásról írt tanulmányában ennél is durvább számokat közöl. A Demográfiai Kutatóintézet főmunkatársa ismerteti, hogy a fogadó országok adatait is figyelembe vevő „tükörstatisztikák” alapján 2017 elején az európai gazdasági térségben – az EU országokban, továbbá Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában – továbbá Svájcban több mint 461 ezer magyar élt, 2014 óta 130 ezerrel nőtt a számuk. Ha a világ más országait is figyelembe vesszük, a kivándorlók száma felmegy 550-580 ezerre. Ehhez azonban még azokat is hozzá kell számítani, akik olyan régóta élnek külföldön, hogy már megszerezték a befogadó ország állampolgárságát is. A KSH tanulmányában az szerepel, hogy az ENSZ nyilvántartásai szerint a világ 67 országában élnek Magyarországon született, de már ottani állampolgárok, összesen 637 ezren. Ha a nyilvánvalóan korábbi adatokat összeadjuk a friss gazdasági kivándorlók számával, kiderül, hogy 1,2 millió magyar ember él szétszórtan a világban, ami hatalmas szám. A kivándorlás okozta munkaerőhiányon csak jelentős béremelés javíthatna, de az Orbán-kormány csak késve és keveset növelt egyes ágazatok, például az egészségügyi dolgozók keresetein – derül ki a tanulmányokból. Most a legfejlettebb uniós országok jövedelmi szintjének felét kapják a magyar dolgozók, ezért a társadalomkutatók nem várják, hogy csökken az elvándorlás az országból. Ráadásul a remélt külföldi munkaerő is elkerüli hazánkat, abból az egyszerű megfontolásból, hogy az az ország vonzó, amelyik képes megtartani a saját dolgozóit –márpedig Magyarország nem ilyen. Összességében tehát nem várható, hogy csökken az elvándorlás intenzitása, s ez azt vetíti előre, hogy az Orbán-kormány próbálkozása a meglévő munkaerő még nagyobb kizsákmányolására akkor sem ér véget, ha a Kósa Lajos-féle túlórakeret növelésről végül egyetlen munkahelyen, egyetlen dolgozóval sem születik megállapodás. Majd kitalálnak valami mást.

Sok átutazó, kevés letelepedő

Hazánk uniós csatlakozása óta több mint száz országból érkeztek főként fiatalok. Míg hosszú ideig a határon túli magyarok lakta területekről jöttek tömegesen, 2008 óta már a távolabbról – Ázsiából, elsősorban Kínából és Afrikából – érkezők többen vannak. A környező államok polgárai, köztük az ukránok is ma már egyenesen Nyugat-Európába tartanak. A huzamosabb ideig nálunk élő külföldiek száma 2018 elején 162 ezer volt, de állampolgárságot az Európán túlról érkezők nehezen remélhetnek. 1993 és 2017 között mindössze 5700 ilyen távoli bevándorló szerezte meg nálunk az állampolgársági papírokat. Gödri Irén, a KSH Demográfiai Kutatóintézetének főmunkatársa azonban arra is rámutat, hogy a bevándorlók egy része hagyományosan önfoglalkoztató, a kínai, a vietnami, vagy a török származású férfiak többsége vállalkozásba kezd.

Menekülés a kilátástalanságból

A 2016-os magyar ifjúságkutatásról a közelmúltban jelent meg az állami értelmezéseken túlmutató Excenter Kutatóközpont tanulmánykötete Nagy Ádám szerkesztésében. A Margón kívül című könyv kiemeli például, hogy a jövőjüket legalább egy ideig külföldön elképzelő magyar fiatalok egyharmada a távozás okai között a kilátástalanságot, a lehetőségek hiányát említette, 12 százalékuk kifejezetten politikai okokra hivatkozott. Meglepő, de a megyeszékhelyeken élő, valamilyen képzettséggel már rendelkező fiúkban a legnagyobb az elmozdulás vágya, míg budapesti társaik inkább itthon képzelik el a jövőt, a fővárosnak tehát van egy erős megtartó ereje.

Szóltak Rogánnak, utaljon már félmilliárdot egy Médiakutató Intézet megépítéséhez

Publikálás dátuma
2018.12.30. 20:49
illusztráció
Fotó: Shutterstock
A pénz egy fideszesekkel dúsított alapítványnál landol.
Orbán Viktornak a Magyar Közlönyben megjelent rendelete szerint a kormány felhívja Rogán Antalt, hogy utaljon ki 500 millió forintot a „Médiakutató Intézet létrehozása és működésének támogatása” céljából, írja a 444.hu. A támogatás címzettje az a Batthyány Lajos Alapítvány, amelynek elnöke Martonyi János volt külügyminiszter, de a kuratóriumában ott ül Szájer József fideszes EP-képviselő is.  Az nem valószínű, hogy ők vagy éppen a fideszes professzorok Batthyány Körét vezető Náray-Szabó Gábor részt venne a médiakutató műhely munkájában. Pont ezért jelentéses, hogy a bírósági iratok szerint az alapítvány kuratóriuma jelentősen átalakult a kormányzati támogatás bejelentése előtt nem sokkal, december 1-én.  A kuratórium egyik új tagja lett Orbán Viktor volt fotósa, Kobza Miklós, aki ezelőtt két évig volt az MTVA sajtófőnöke. A Magyar Narancs november végén arról írt, hogy Kobzát leküldték Szegedre, ahol „a helyi Fidesz kommunikációjáért, a Botka elleni manőverek kialakításáért felel.”
Szerző
Témák
Rogán Antal

Elhunyt a külföldön élő magyarok püspöke

Publikálás dátuma
2018.12.30. 18:44
Fotó: Shutterstock
1956-ban hagyta el Magyarországot.
Nyolcvanhét éves korában elhunyt Miklósházy Attila jezsuita püspök, aki 1989-től 2006-ig a külföldön élő magyar katolikusok püspöke volt - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). A Jézus Társasága magyarországi rendtartományának tájékoztatása szerint a püspök péntek reggel a Toronto melletti Pickeringben, a jezsuiták idősek otthonában halt meg. Miklósházy Attila 1931. április 5-én született Diósgyőrben. 1956-ban elhagyta Magyarországot. 1961. június 18-án szentelték pappá. II. János Pál pápa 1989. augusztus 12-én Castellum Minus-i címzetes püspöknek és a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspöknek nevezte ki. Püspökszentelése 1989. november 4-én volt Torontóban. Miklósházy Attila tevékenyen részt vett a zsinat utáni liturgikus megújulás végrehajtásában mint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és az Országos Liturgikus Tanács tagja. Egy ideig aktívan részt vett a kanadai anglikán-római katolikus teológiai párbeszédben. Temetése január 3-án lesz Torontóban. Magyarországon január 9-én 18 órakor a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban mond gyászmisét utóda, Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök. 
Szerző
Témák
jezsuiták