Nem adják fel a tüntetők: bajusztalanítástól az országos sztrájkig

Publikálás dátuma
2018.12.31. 09:30

Fotó: Molnár Ádám
A tervek szerint az igazán fajsúlyos demonstráció szombaton hullámzik végig Budapesten - és az országon.
A két ünnep közt is szerveztek félpályás útlezárást a Vasasok, januárban pedig újult erővel folytatódik az utcai fellépés a rabszolgatörvény ellen. Afféle szilveszteri bohóságnak látszik a hétfő éjjelre meghirdetett, Bajusztalanításnak elnevezett akció Áder János hivatala, a Sándor palota előtt. Hasonló akcióra készült a Kétfarkú Kutyapárt a Kossuth téren, de ezt végül lemondták, az Oktogon Közösség Szakíts, ha bírsz címmel mégis elfoglalja majd a Parlament épülete előtti tér egy részét, hogy "szilveszteri évértékelő mulatságot" rendezzen.  Január 2-án, szerda délelőtt 10-kor a Várba szervez megmozdulást a Párbeszéd politikusa, V. Naszály Márta. Egy villámcsődülettel akarja fogadni a miniszterelnököt, ha megjelenne új munkahelyén, a Karmelita Kolostorból kialakított miniszterelnöki hivatalban. Január 7-ére is szerveződik egy hasonló megmozdulás Orbán Viktor házavató bulija címen. Szintén január 2-án az Operaháznál tüntetnek a rabszolgatörvény ellen a 2012-es nagy demonstráció szervezői – emlékezetes, hogy a köztévé az akkori hatalmas tömegmegmozdulásról az Andrássy út egy kihalt szeletének képeivel tudósított. A Magyar Szolidaritás Mozgalom felhívása szerint azért mennek ismét utcára, mert „Orbán Viktor és bűnszervezete a Fidesz-KDNP szolgaságba akarja dönteni Magyarország népét”. Meg akarják mutatni, hogy sokan vannak, dühösek és a végsőkig elszántak – hangsúlyozza a szervezet, amelynek vezetője, Székely Sándor pár napja jelentette be, hogy kilép a DK parlamenti frakciójából. UPDATE: a szervezet törölte a megmozdulást!   A legnagyobb szabású rendezvénynek a január 5-ére meghirdetett Országos sztrájk a rabszolgatörvények ellen című demonstráció ígérkezik. A fővárosi esemény közösségi oldalán máris majdnem hatezren ígérik részvételüket, az érdeklődők száma pedig több mint 24 ezer. 2019 első szombatján délután 2-kor ismét a Hősök terén lesz a találkozó, majd innen a Kossuth térre vonul a tömeg a Humán Platform Egyesület szervezésében. A civil szervezet azt is jelzi az esemény honlapján, hogy elkezdődött az országban a sztrájkhajlandóság felmérése a munkavállalók körében.

New Yorkig ér az Orbán elleni tiltakozás

Vidéken is folytatódnak a megmozdulások januárban. A Mérce adatai szerint január 3-tól Szegeden indul a tiltakozás, a következő napon ismét Pécs következik, ahol a Momentum szervez akciót Második felvonás címmel. Gödöllőn is ezen a napon lesz megmozdulás. A forgalomlassítást sem hagyják abba a szakszervezetek, január 4-én Szombathelyen szervezik az elsőt 2019-ben, a következő napon civilek mennek utcára Debrecenben Kósa Lajos távozását követelve. Január 5-én külföldön is újra indulnak az akciók. Akkor New Yorkban készülnek demonstrálni az ott élő magyarok, hogy a konzulátus előtt adják tudtára a városnak: elég volt Orbán kormányzásából.

Szerző
Témák
tüntetés
Frissítve: 2019.01.01. 14:12

Szinte a nappalinál is jobb lesz szilveszterkor Budapest éjszakai közlekedése

Publikálás dátuma
2018.12.31. 09:05

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem csak a szokásos éjszakai járatok fognak közlekedni, de metrók, HÉV-ek, villamosok és számos busz is.
A sűrített felszíni járatok mellett egész éjjel közlekedik majd a 2-es, a 3-as és a 4-es metró, valamint a HÉV-ek. A Nagykörúton egész éjjel jár a 6-os mellett a 4-es villamos, egész éjszaka lehet utazni a belvárost átszelő 5-ös, 7-es, 8E és 9-es buszon, amelyek fél óránként fognak járni. A kisföldalatti utolsó szerelvényei éjjel 1 órakor indulnak a végállomásokról.
A metrószerelvények éjjel 1 óráig 10, ezt követően hajnalig 15 percenként közlekednek, és a BKK ígéri a csatlakozás biztosítását is az éjszakai buszokra. A szentendrei HÉV a budapesti szakaszán félóránként, Békásmegyertől Szentendréig óránként indul. A csepeli HÉV félóránként, a ráckevei kétóránként, a gödöllői pedig óránként közlekedik.
A szokásos éjszakai járatok szilveszter éjjelén is közlekednek, a megszokott rendben.
Frissítve: 2018.12.31. 11:45

Leválik az orosz technikáról a magyar haderő

Publikálás dátuma
2018.12.31. 08:10

Fotó: Christof Stache / AFP
Sok pénzt költ a kormány helikopterekre, repülőgépekre, tankokra, de ugrásszerű harcképesség-növekedés nem várható, csak a lemaradás csökken.
Több százmilliárd forintot költött hadieszközökre a Magyar Honvédség az utóbbi hónapokban: döntöttek 36 harci helikopter vásárlásáról, 44 új, valamint 12 használt német harckocsi, egy tucat önjáró löveg beszerzéséről, továbbá újabb csapatszállító- meg gyakorló repülőgépek állnak majd csatasorba. Ami közös a vételekben: a beszerzések kivétel nélkül olyannyira átláthatatlanok voltak, hogy információink szerint még az országgyűlés honvédelmi bizottságában sem hangzott el az, miből, mennyit, pontosan mennyiért vesz a Honvédelmi Minisztérium (HM), és a tárca jellemzően a német, kisebb részben a francia hadiiparnak adott le komoly megrendelést. Ez utóbbi – ahogy több forrásunk is fogalmazott – annyit jelent: „Egy huszárvágással leválasztják a magyar honvédséget a rendszerváltás előtti időszakból átörökölt és a magyar hadsereget eddig meghatározó orosz haditechnikáról.” Az átláthatatlan vásárlás nem meglepő az Orbán-kormánynál, és a nyugati technika beszerzése se teljesen váratlan. Mint arról már korábban írtunk, az Airbus-helikopterek vásárlását például sokan afféle törlesztésként értékelik, amiért az EU rábólintott a paksi bővítésre. Másfelől – hívták fel a figyelmet forrásaink – az orosz helikopterek beszerzését is könnyen indokolhatta volna a kabinet. Jelenleg is hadrendben állnak a nemrég sokadjára felújított Mi17-es orosz helikopterek, s ezt a típust számos más ország használja, ráadásul viszonylag olcsó0. Igaz, komoly ellenérv lett volna – és ezt a HM többször szóvá is tette – hogy az ukrán-orosz konfliktus, illetve a fegyverembargók miatt bizonytalanná válna az alkatrész utánpótlás. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a mostani beszerzések azt is mutatják, hogy a magyar haderő már egyértelműen az európai hadiiparra támaszkodik. A szakember hozzátette: természetes, hogy a kormány gazdasági jellegű kapcsolatot tart fenn Oroszországgal, míg a hadiipari beszerzéseink zöme a NATO-hoz és az EU-hoz kötődik. Az utóbbi fél évben bejelentett beszerzések ugyanakkor a szakértő szerint nemzetközi értelemben nem jelentenek ugrásszerű harcképesség-növekedést. Bár kormány szerint a tavaly bejelentett Zrínyi 2026-os haderőfejlesztési programmal a „térség legerősebb haderejévé” válik a magyar honvédség, a valóság más. A hadseregét szintén modernizáló Szlovákiához és Romániához hasonló mértékben lesz modernizált és harcképes a haza sereg. Tálas Péter szerint a mostani beszerzésekkel inkább a rendszerváltás óta elmaradt fejlesztéseket törleszti a kormány: 1990 óta bő 1000-1200 milliárd forintnyi alulfinanszírozottság halmozódott fel a honvédségnél, elsősorban a mára elöregedett eszközállomány miatt. Így a magyar páncélos haderő zömét az 1972-ben hadrendbe állított, kifutóban lévő T72-esek alkotják. Ráadásul a korábbi magyar hadsereget a nagy, államközi konfliktusokra „építették fel”, és még olyan csatákra, amelyekben páncélos páncélossal, vadászgép vadászgéppel vív meg. Ma azonban a NATO katonái jobbára olyan konfliktusokban vesznek részt, amelyekben például terrorszervezetekkel nem pedig klasszikus hadseregekkel kell felvenni a harcot. Ennek megfelelően a most megvásárolt német harckocsik is inkább a városi hadviselésre alkalmasabbak, olyan páncélzattal rendelkeznek, amelyek kifejezetten ellenállóbbak az „improvizált”, azaz nem reguláris robbanószerekkel szemben. Kérdéses, hogy pontosan milyen jellege lesz a jövő magyar haderejének? Egy forrásunk – aki korábban a hadügyben dolgozott – úgy fogalmazott: az alapprobléma az, hogy soha nem volt társadalmi, szakmai vita arról, voltaképpen milyen szerepe legyen a honvédségnek. Így többféle szerepfelfogás létezik: a szocialista-liberális éra kormányai inkább a NATO-kötelezettségvállalásból adódó „rendfenntartó”-típusú hadsereget képzelték el. Ez a szemlélet abból indult ki, hogy az ország szövetségesek gyűrűjében van, ráadásul túlnyomórészt síkság, így egy önálló, a teljes területet megvédeni képes méretű hadsereg fenntarthatatlan. Ezért az ország területvédelmét inkább a NATO feladatául hagynák. A jobboldalnál – politikai-ideológiai okokból is – sokkal inkább a nemzet szuverenitását és a területét védő funkció kerül előtérbe. Mindez a fegyverzet tekintetében annyit jelent, hogy a rendfenntartó haderőnek inkább könnyen mozgatható technikát kell vásárolnia, míg a területvédő seregnek a békeidőben nehezen használható lánctalpasokra van szüksége. Ugyanakkor a nehezebb lánctalpas haditechnika beszerzése mellett szóló érv az: noha jelenleg nincs háborús forgatókönyv a térségre, 15-20 év múlva megváltozhat a biztonsági helyzet, így magyar honvédségnél is fenn kell tartani az ilyen eszközök üzemeltetésének gyakorlatát. Tálas Péter szerint a haderőfejlesztés jellege egyáltalán nem politikai beállítódás kérdése. Sokkal inkább arról van szó, hogy más-más helyzetre kell reagálni. Magyarország például eddig olyan missziókban vett részt – Irakban és Afganisztánban – amelyek nem az ötös cikkely alapján indultak, vagyis nem NATO-tagállamot ért külső támadás ellen kellett fellépni. Az utóbbi években ugyanakkor felerősödött a NATO-n belül az ötös cikkely szerinti kollektív védelem erősítésének igénye, egyebek mellett az ukrán helyzet, az orosz birodalmi törekvések miatt.