Leválik az orosz technikáról a magyar haderő

Publikálás dátuma
2018.12.31 08:10

Fotó: AFP/ Christof Stache
Sok pénzt költ a kormány helikopterekre, repülőgépekre, tankokra, de ugrásszerű harcképesség-növekedés nem várható, csak a lemaradás csökken.
Több százmilliárd forintot költött hadieszközökre a Magyar Honvédség az utóbbi hónapokban: döntöttek 36 harci helikopter vásárlásáról, 44 új, valamint 12 használt német harckocsi, egy tucat önjáró löveg beszerzéséről, továbbá újabb csapatszállító- meg gyakorló repülőgépek állnak majd csatasorba. Ami közös a vételekben: a beszerzések kivétel nélkül olyannyira átláthatatlanok voltak, hogy információink szerint még az országgyűlés honvédelmi bizottságában sem hangzott el az, miből, mennyit, pontosan mennyiért vesz a Honvédelmi Minisztérium (HM), és a tárca jellemzően a német, kisebb részben a francia hadiiparnak adott le komoly megrendelést. Ez utóbbi – ahogy több forrásunk is fogalmazott – annyit jelent: „Egy huszárvágással leválasztják a magyar honvédséget a rendszerváltás előtti időszakból átörökölt és a magyar hadsereget eddig meghatározó orosz haditechnikáról.” Az átláthatatlan vásárlás nem meglepő az Orbán-kormánynál, és a nyugati technika beszerzése se teljesen váratlan. Mint arról már korábban írtunk, az Airbus-helikopterek vásárlását például sokan afféle törlesztésként értékelik, amiért az EU rábólintott a paksi bővítésre. Másfelől – hívták fel a figyelmet forrásaink – az orosz helikopterek beszerzését is könnyen indokolhatta volna a kabinet. Jelenleg is hadrendben állnak a nemrég sokadjára felújított Mi17-es orosz helikopterek, s ezt a típust számos más ország használja, ráadásul viszonylag olcsó0. Igaz, komoly ellenérv lett volna – és ezt a HM többször szóvá is tette – hogy az ukrán-orosz konfliktus, illetve a fegyverembargók miatt bizonytalanná válna az alkatrész utánpótlás. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a mostani beszerzések azt is mutatják, hogy a magyar haderő már egyértelműen az európai hadiiparra támaszkodik. A szakember hozzátette: természetes, hogy a kormány gazdasági jellegű kapcsolatot tart fenn Oroszországgal, míg a hadiipari beszerzéseink zöme a NATO-hoz és az EU-hoz kötődik. Az utóbbi fél évben bejelentett beszerzések ugyanakkor a szakértő szerint nemzetközi értelemben nem jelentenek ugrásszerű harcképesség-növekedést. Bár kormány szerint a tavaly bejelentett Zrínyi 2026-os haderőfejlesztési programmal a „térség legerősebb haderejévé” válik a magyar honvédség, a valóság más. A hadseregét szintén modernizáló Szlovákiához és Romániához hasonló mértékben lesz modernizált és harcképes a haza sereg. Tálas Péter szerint a mostani beszerzésekkel inkább a rendszerváltás óta elmaradt fejlesztéseket törleszti a kormány: 1990 óta bő 1000-1200 milliárd forintnyi alulfinanszírozottság halmozódott fel a honvédségnél, elsősorban a mára elöregedett eszközállomány miatt. Így a magyar páncélos haderő zömét az 1972-ben hadrendbe állított, kifutóban lévő T72-esek alkotják. Ráadásul a korábbi magyar hadsereget a nagy, államközi konfliktusokra „építették fel”, és még olyan csatákra, amelyekben páncélos páncélossal, vadászgép vadászgéppel vív meg. Ma azonban a NATO katonái jobbára olyan konfliktusokban vesznek részt, amelyekben például terrorszervezetekkel nem pedig klasszikus hadseregekkel kell felvenni a harcot. Ennek megfelelően a most megvásárolt német harckocsik is inkább a városi hadviselésre alkalmasabbak, olyan páncélzattal rendelkeznek, amelyek kifejezetten ellenállóbbak az „improvizált”, azaz nem reguláris robbanószerekkel szemben. Kérdéses, hogy pontosan milyen jellege lesz a jövő magyar haderejének? Egy forrásunk – aki korábban a hadügyben dolgozott – úgy fogalmazott: az alapprobléma az, hogy soha nem volt társadalmi, szakmai vita arról, voltaképpen milyen szerepe legyen a honvédségnek. Így többféle szerepfelfogás létezik: a szocialista-liberális éra kormányai inkább a NATO-kötelezettségvállalásból adódó „rendfenntartó”-típusú hadsereget képzelték el. Ez a szemlélet abból indult ki, hogy az ország szövetségesek gyűrűjében van, ráadásul túlnyomórészt síkság, így egy önálló, a teljes területet megvédeni képes méretű hadsereg fenntarthatatlan. Ezért az ország területvédelmét inkább a NATO feladatául hagynák. A jobboldalnál – politikai-ideológiai okokból is – sokkal inkább a nemzet szuverenitását és a területét védő funkció kerül előtérbe. Mindez a fegyverzet tekintetében annyit jelent, hogy a rendfenntartó haderőnek inkább könnyen mozgatható technikát kell vásárolnia, míg a területvédő seregnek a békeidőben nehezen használható lánctalpasokra van szüksége. Ugyanakkor a nehezebb lánctalpas haditechnika beszerzése mellett szóló érv az: noha jelenleg nincs háborús forgatókönyv a térségre, 15-20 év múlva megváltozhat a biztonsági helyzet, így magyar honvédségnél is fenn kell tartani az ilyen eszközök üzemeltetésének gyakorlatát. Tálas Péter szerint a haderőfejlesztés jellege egyáltalán nem politikai beállítódás kérdése. Sokkal inkább arról van szó, hogy más-más helyzetre kell reagálni. Magyarország például eddig olyan missziókban vett részt – Irakban és Afganisztánban – amelyek nem az ötös cikkely alapján indultak, vagyis nem NATO-tagállamot ért külső támadás ellen kellett fellépni. Az utóbbi években ugyanakkor felerősödött a NATO-n belül az ötös cikkely szerinti kollektív védelem erősítésének igénye, egyebek mellett az ukrán helyzet, az orosz birodalmi törekvések miatt.
2018.12.31 08:10
Frissítve: 2018.12.31 08:10

A kormány nem tárgyal: országos demonstrációt hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.01.19 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány nem tárgyal az érdekképviseletek négypontos követeléséről, ezért a szakszervezetek szombaton országszerte demonstrációkat szerveznek a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály visszavonása érdekében, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, valamint a méltányos munkafeltételekért és bérekért. Budapest mellett huszonkilenc városban – Ajka, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Fehérgyarmat, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hajdúdorog, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tamási, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg – lesznek tiltakozások és forgalomlassító útlezárások. Többségüket az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) indította el, de csatlakoztak az ellenzéki pártok és civil szervezetek is. Az OSZDB-t tavaly decemberben alakította meg 15 érdekképviselet, valamint szakszervezeti szövetség. Az országosan is ismert politikusok Tatabányán mondanak majd beszédet: a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea és az LMP-s Demeter Márta mellett felszólal majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete vezetője is.
A fővárosban a Budapest Blokád címmel meghirdetett demonstráció résztvevői a Blaha Lujza tér mellett az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd budai hídfőjénél gyülekeznek, majd a Clark Ádám térre vonulnak. Déltől Újpesten, valamint a XVIII. kerületben is lesz félpályás útlezárás, s ugyancsak 12 órától ételosztással egybekötött tüntetést szerveztek a Gundel Étterem elé.
Délután egy órától a Blaha Lujza téren kezdődik tüntetés és forgalomlassítás. Utóbbival kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megjegyezte, a rendőrség csak kivételes esetekben léphet fel az ilyen útblokádok ellen. A civil szervezet szerint ugyanis a forgalomlassító útlezárás jogszerű eszköz, a tüntetés helyszínének megválasztása pedig része a gyülekezési szabadságnak. A rendőrség ugyan közbeléphet, ha a demonstráció mások jogainak aránytalan korlátozásával jár, ám a bírói gyakorlat alapján ez nem érvényes, ha a rendezvény csak lassítja vagy eltereli a forgalmat. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd: Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swansea-ben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is demonstrációkat szerveztek a hét végére. 
2019.01.19 07:00
Frissítve: 2019.01.19 07:00

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30