Rongálással és garázdasággal gyanúsít a BRFK egy 24 éves, afgán állampolgárságú férfit, aki közlésük szerint december 31-én éjjel rátámadt egy párra a Keleti pályaudvarra, és ököllel meg is ütötte őket.
A két sértett egy buszra menekült fel, de támadójuk itt sem hagyta őket békén. A buszsofőr egy Thököly úti megállóban leszállásra szólította fel az agresszívan viselkedő, ittas férfit, aki ezt követően addig ütötte és rúgta a jármű szélvédőjét, amíg az pókhálósan betört. Az afgán férfit a helyszínre érkező járőrök fogták el, aki azonban a rendőri intézkedésnek is ellenállt.
Leszerelése után a gyanúsítottat a VII. kerületi rendőrkapitányságra vitték, majd kihallgatása után őrizetbe került – a rendőrség javasolja letartóztatását is.
A BRFK közleményének címében kihangsúlyozza, hogy a támadó menekült státuszú. Megkérdeztük a rendőrséget, hogy
• milyen forrásból ismerik a gyanúsított jogi státuszát,
• valóban menekültről, vagy inkább menedékkérőről, oltalmazottról van-e szó,
• mennyiben fontos szerintük a történtek szempontjából, hogy egy menekült követhette el a bűncselekményeket,
• ha a gyanúsítottnál megemlítik az állampolgárságot, akkor milyen állampolgárok és jogi státuszúak a sértettek - ez ugyanis nem szerepel a közleményben.
A rendőrség „a teljességre törekedett”
A BRFK válaszában kifejtette, nem ismernek olyan jogi korlátot, ami gátolná, hogy feltüntessék a gyanúsított magyarországi tartózkodásának jogcímét.
Mint írták, „(...) a rendőrség közleményeit - figyelemmel a jogszabályokban szereplő korlátokra - a teljességre törekedve adja ki. Tekintettel arra, hogy a jelen közlemény esetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény olyan korlátot, miszerint a nyomozó hatóság a gyanúsított állampolgárságát és magyarországi tartózkodásának jogcímét nem közölhetné, nem tartalmaz, így a teljes körű tájékoztatás érdekében a személyiségi jogokra is figyelemmel ezt az adatot közzétettük. Tájékoztatjuk továbbá, hogy mint azt közleményünkben is írtuk, a férfi menekültstátusszal rendelkezik és a bűncselekmény sértettjei magyar állampolgárok.”
Jogi korlátja tehát nincs a státusz feltüntetésének – legfeljebb etikai lehetne: a bűncselekmény ugyanis semmilyen kapcsolatban nincs a gyanúsított tartózkodási jogcímével. A menekültstátuszt a Belügyminisztérium alá tartozó Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adhatja meg, a kérelem gondos elbírálása után – ha a gyanúsított esetében megtették, akkor kérelme is megalapozott lehetett.
A BRFK mégis közleménycímként hozta, hogy „Afgán menekült garázdálkodott Erzsébetvárosban”, ami csak újabb löketet adhat az amúgy is magas szintre gerjesztett idegengyűlöletnek és bevándorlás-ellenességnek.
