Indokolatlanul elhúzódó MVM-vizsgálat

Publikálás dátuma
2019.01.02. 09:30
MVM-székház
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Egyelőre nem zárult le az MVM Magyar Villamos Művek belső vizsgálata az állami energiacég által 2017-ben ötmilliárdért megvett, megfigyelők szerint értéktelen és szükségtelen „központi termelésmegjelenítő és felügyeleti” (ktm-) rendszer kapcsán – tudtuk meg. Az MVM elnök-vezérigazgatói posztját augusztus óta betöltő Kóbor György novemberben a Figyelőnek abbéli reményét fejezte ki, hogy december elejére rendelkezésükre állhatnak az üggyel kapcsolatos legfontosabb adatok. A testület összetétele, munkamódszere és a befejezés várható időpontja azóta is titok. Akadt, aki a határidőt lapunknak legkorábban ez év februárjára tette. Feljelentés se született és számos jel szerint továbbra sem ez a kutakodás fókusza. Több érintettet még meg sem hallgattak. A legvalószínűbb forgatókönyvként egyre inkább az körvonalazódik, amit Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese, Fónagy János már szeptemberben megpendített az üggyel kapcsolatos szocialista felkérdezésekre. Eszerint minden a legnagyobb rendjén, a megvásárolt termék igenis megér ötmilliárdot. Ehhez képest az MVM által saját, nem sokkal azelőtt alapított svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól megvásárolt ktm-rendszer valós értékét forrásaink legfeljebb ha százmilliósra becsülték. Ebben az esetben viszont több milliárdnyi közpénznek veszhetett nyoma. Az MVM a mérlegek május végi leadási időpontjában állítólag emiatt bontott szerződést az anyag ellenjegyzését erre hivatkozva megtagadó KPMG-vel. De hasonló sorsra jutott a több hónapos késéssel leadott anyagot végül ellenjegyző könyvvizsgáló is. A nyár végén Bártfai-Mager Andrea, egy nappal azután, hogy magához vonta az MVM tulajdonosi jogait, eltávolította az állami holding elnökét és vezérigazgatóját és a teljes vezetőség is kicserélődött. Ennek nyomán a titokzatos svájci leányvállalat igazgatóságában nemrég Mihalovics Pétert - Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter egykori kabinetfőnökét -, Zsuga János korábbi MVM-vezérigazgatót és Csanádi Zsoltot, a holding egykori jogi vezetőjét Kóbor György, valamint Cseh Tamás Zoltán jogi vezérigazgató-helyettes váltotta. Továbbra is a testület tagja maradt Szarapka Lehel ügyvezető. Háttérbeszélgetéseink során senki se tagadta, hogy az ügyletsorozat valójában a közpénzek megcsapolását szolgálhatta. Miközben a felelősséget mindenki hárítja, a gyanú első látásra leginkább a – Fidesz-KDNP bizalmát továbbra is élvező – Seszták Miklós körére irányul. Igaz, az Index korábban kapcsolatot talált a ktm-rendszer eladói és a nyilvánosságtól augusztus óta mereven elzárkózó Zsuga János között is. Ehhez képest arra a felvetésünkre, hogy a vizsgálat nyomán várható-e érdemi felelősségre vonás, egyik forrásunk sokat mondóan visszakérdezett: "Ön szerint?" Kérdéseinkre az MVM-től nem kaptunk választ.
Szerző

Mit hoz a cafetéria nélküli világ 2019-ben?

Publikálás dátuma
2019.01.01. 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Idén is számos újdonsággal kell megbarátkoznunk, de nagy, átfogó reformmal ne számoljunk.
Az év utolsó előtti napján a szociális partnerek megegyeztek a 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum összegében. Ezek ebben az évben havi bruttó 149 ezer, illetve a legalább középiskolát végzettséget igénylő munkakörökben 195 ezer forint lesz.
Életbe lépett a Munka törvénykönyve heves szakszervezeti tiltakozást kiváltó módosítása, amely a munkaidőkeret elszámolását egyről három évre emelte, emellett az elrendelhető túlóra évi 250 óra helyett 400-ra nőhet, amennyiben a dolgozó beleegyezik.
Januártól jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, a kormány arra hivatkozott, hogy az eddig kapott juttatások összege a bérek részét képezik majd, azonban erre kevés az esély. Bár lesznek cégek, amelyek felvállalják a magasabb terheket, ezt viszont feltehetően az idei béremelések terhére teszik majd. Ugyan a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik az önkéntes pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra is, de még így is a legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak ugyanis adójóváírást vehetnek igénybe. A vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe mérsékli a juttatást, az érintett alkalmazottak az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak. Erzsébet-utalványt 2019-ben már nem lehet juttatni, viszont a meglévők 2019. december 31-ig felhasználhatóak. Adómentes marad az óvodai és a bölcsődei ellátás térítési díja és kisebb módosításokkal a sport és kulturális rendezvények belépője, illetve kedvezményesen adózik klasszikus béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya (szállodai és éttermi célokra). A nyugdíjak idén 2,7 százalékkal emelkednek. Az átlagnyugdíj egyébként 2018-ban 130 500 forint volt, így itt az emelés mértéke 3 524 forintos lesz, vagyis ilyen címen 134 ezer forintot fizet ki a Magyar Államkincstár. A 2008 óta (!) változatlan 28 500 forintos minimálnyugdíj ugyanakkor továbbra is ennyi marad. Egyébként tavaly mindössze 69-en részesültek ekkora összegben, ám a mértéke mégis fontos, mert számos egyéb juttatás ehhez az összeghez kötődik.  Voltak olyan találgatások, hogy 2019-ben megszűnik a nők lehetősége, hogy legalább 40 éves munkaviszony után kedvezményesen nyugdíjba mehessenek, ugyanis idén az öregségi nyugdíj korhatára már 64 esztendőre emelkedett, így normál esetben egyre hosszabb lesz a járadék megszerzéséhez szükséges idő. Mivel nem lett szigorúbb a 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás, így egyre több felsőfokú végzettségű veheti 2019-től igénybe a kedvezményes nyugdíj-korhatárt - erre a Nyugdíjguru.hu hívta fel a figyelmet.    A 40 éves szolgálati viszony után nyugdíjba menő nőknél létezik egy éves keretösszeg (a mindenkori minimálbér 18-szorosa), amelyért a járadékuk mellett munkát vállalhatnak, ám januártól ez a korlát megszűnik, amennyiben a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban dolgoznak tovább.
Ebben az évben azok mehetnek öregségi nyugdíjba, akik 1954-ben vagy ezt megelőzően születtek. Csak annak a feltételnek kell megfelelniük, hogy a résznyugdíjukhoz legalább 15, a teljes nyugdíjhoz pedig 20 év szolgálati idejük meglegyen. Jelentős változás, hogy a saját jogú nyugdíjasnak nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) és nyugdíjjárulékot (10 százalék) fizetnie, csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Ugyanakkor megszűnik a nyugdíj melletti munkavégzés utáni eddigi évenkénti nyugdíjemelés. Sokan azt várták, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt megszűnik az a korlátozás, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – ehhez előzetes kormányzati jóváhagyás szükséges –, foglalkoztatásuk időtartamára nem illeti meg a nyugdíjuk. Azonban itt nem történt változás. Vagyis azokat, akiket az elmúlt év végén elküldtek a minisztériumi (intézményi) karcsúsítás címén nyugdíjba, ha igény van rá, akkor csak ilyen korlátok között foglalkoztathatják tovább. 

Drágulást hozó, illetve csökkentő tételek

Január 1-től általánosan 20 százalékkal emelkedik a népegészségügyi termékadó (neta) az egészségi kockázatot jelentő ételek és italok esetében, emellett az adóköteles italok körébe tartoznak újévtől a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is - közölte a Pénzügyminisztérium. A dohánytermékek jövedékiadó-emelkedése miatt az év elejétől és júliustól is jelentősen, időpontonként 30-40 forinttal nőhet egy-egy doboz szívnivaló ára.
Az agrártárca az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek árcsökkenésére hívja fel a figyelmet, miután ezek forgalmi adója 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött. Az áruházláncok az áfa-csökkentést teljes mértékben átadják a vásárlóknak.

Szerző

A válság óta nem zárt olyan rosszul a londoni tőzsde, mint 2018-ban

Publikálás dátuma
2018.12.31. 16:26
Illusztráció - a képen az látható, amint a font dollárhoz mért árfolyama meglódul leelé Theresa May egy december 10-i bejelentés
Fotó: Daniel SORABJI / AFP
Nagyjából 86 billió forintnyival csökkent az FTSE 100-as index brit vállalatainak értéke. A Brexit hatása súlyosabb lehet, mint amilyen a gazdasági válság volt.
Az irányadó FTSE 100-as index az újév előtti utolsó, rövidített kereskedési napot 5,84 pontos, 0,09 százalékos gyengüléssel 6728,13 ponton fejezte be. Ez 959 pontos, 12,4 százalékos veszteség a tavalyi utolsó záróértékhez képest. Az idei esés azt jelenti, hogy
az FTSE 100-as indexet alkotó vállalatok összesített piaci tőkeértéke hozzávetőleg 242 milliárd fonttal (86 ezer milliárd forinttal) csökkent.

Az LSE irányadó árfolyammutatója legutóbb három éve, 2015-ben zárt éves mínuszban, de az akkori veszteség nem érte el az 5 százalékot. A FTSE 100-as a tavalyi évet 7,6 százalékos tizenkét havi erősödéssel zárta. 
Az indexben szereplő cégek részvényeinek összértéke 2017-ben 141 milliárd fonttal nőtt, vagyis az idei éves tőkeérték-veszteség azt jelenti, hogy az FTSE 100-as vállalatok együttes tőzsdei kapitalizációja több mint 100 milliárd fonttal alacsonyabb a 2017 elején mért szintnél.

A Brexit körüli bizonytalanság a fő probléma

A londoni értéktőzsde 2018-as teljesítményét a világgazdasági és a világkereskedelmi kockázatok mellett a legnagyobb súllyal a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát övező bizonytalanságok terhelték.
A vállalati szektor legnagyobb aggálya az a lehetőség, hogy az Egyesült Királyság a Brexit feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból, tekintettel arra, hogy az EU-val novemberben elért 585 oldalas egyezmény elfogadásához egyelőre nincs meg a többség a londoni alsóházban. A megállapodásról a képviselőknek eredetileg december 11-én kellett volna szavazniuk, de Theresa May miniszterelnök a voksolást január harmadik hetére halasztotta, elismerve, hogy az alsóház a decemberi időpontban jelentős többséggel elvetette volna a Brexit-egyezményt. Továbbra sem egyértelmű, hogy a januárra halasztott szavazásig a brit kormány mivel tudja megnyerni az alsóházi többséget a megállapodás támogatásának.
A piac borúlátását alátámasztja a Bank of England minap összeállított 12 oldalas évzáró helyzetértékelése. A brit jegybank elemzése szerint a Brexit körüli bizonytalanságok jelentősen erősödtek az idei év utolsó hónapjaiban, és ennek terhei már a piacokon is látszanak: a banki finanszírozási költségek, valamint a pénzügyi szektoron kívüli, magas hozamú - vagyis kockázatosabb - kategóriába sorolt vállalati kötvények felárai meredeken, a többi fejlett gazdaságban tapasztalható ütemnél gyorsabban emelkedtek, a brit piacra összpontosító vállalatok részvényei érdemben gyengültek, a font is tovább gyengült és árfolyamkilengési hajlama is jelentősen erősödött.

Rosszabb lehet, mint a 2008-as válság

Az üzleti szektorban végrehajtott beruházások értéke a legutóbbi három negyedév mindegyikében csökkent, az elmúlt tizenkét hónapban csaknem 2 százalékkal esett vissza, miközben a hét vezető ipari hatalom (G7) többi gazdaságában átlagosan 3,5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban - állt a Bank of England összegzésében.
A jegybank nem először hívta fel a figyelmet a Brexit-folyamatból eredő növekedési kockázatokra. Nemrégiben bemutatott, számos forgatókönyvet vizsgáló 87 oldalas tanulmányában közölte: a teljesen szabályozatlan Brexitre kidolgozott legrosszabb stresszhelyzeti szimulációs modellek arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék (GDP) e forgatókönyv-változat esetén 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére várható szinthez képest. Ez összeomlásszerű recesszió lenne, sokkal súlyosabb, mint amelyet a brit gazdaság a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság alatt átélt: a brit hazai össztermék értéke a válság előtti utolsó csúcspont és az akkori ciklus mélypontja között összesen 6,25 százalékkal zuhant.
Frissítve: 2018.12.31. 17:39