Két nap alatt több mint húszmilliót mulatott el a Fidesz karácsony előtt

Publikálás dátuma
2019.01.02. 06:10
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csak állófogadásra több mint nyolcmillió forintot költött a kormánypárt, a megrendelésekkel haveri cégek jártak jól.
Komoly összegeket költött karácsony előtti rendezvényeire a Fidesz országgyűlési frakciója. December 17-én egy állófogadásra fizettek ki 8,67 milliót, egy nappal később pedig egy közelebbről meg nem nevezett rendezvényre költöttek 11,65 millió forintot, olyan szerződésekkel, amelyekre nem vonatkozik a közbeszerzési törvény - derül ki a parlament.hu üvegzseb aloldalára feltöltött dokumentumokból.
A Fidesz-frakció részéről Kocsis Máté és Rozgonyi Eszter írta alá a szerződéseket, de a kivitelezők is ismerősek lehetnek. A méregdrága állófogadást a Csónakázótó Vendéglátóipari Kft. vállalta, ami 2018-ban két parlamenti szaloneseményt is lebonyolított a kormánypárt megbízásából – a társaságban egyébként társtulajdonos a Valton-vezér Varga Lajoshoz köthető CFTP Hungary Kft.
A december 18-i rendezvényt pedig a Rendezvényguru Kft. vitte el, ami szintén több alkalommal szervezett programot a kormánypárti frakciónak. A Rendezvényguruban társasági tag Varga Szilvia, aki a hvg.hu cikke szerint több mint egy évtizeden át koordinálta a Fidesz programjait:  Varga a második Orbán-kormány alatt a Hungarofest nemzeti rendezvényszervező divízióját is irányította, és tagja volt a közmédia Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának is.   A Rendezvényguru egyébként 2017-ben sem járt rosszul: 13 milliós megbízást kapott az '56-os emlékév kapcsán a Magyarország vendégei elnevezésű programmal összefüggő feladatokra; még ugyanabban az évben pedig  közel 11 milliós forintos bulit is szervezhettek a Fidesznek a Bálnában – a 168 Óra szerint a kormánypárt ennyit fizetett a nemzeti konzultációs kampányt záró rendezvényért.
Szerző
Frissítve: 2019.01.02. 09:35

Rendesen túlóráztatja az EU jogászait Orbán

Publikálás dátuma
2019.01.02. 06:00

Fotó: Shutterstock
A szerződések őrének szerepével felruházott Európai Bizottság az elmúlt nyolc évben egy sor kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az EU jogállami normáinak megsértése miatt. Az ügyek egy része lezárult, miután a magyar hatóságok a bírált törvényeket és intézkedéseket összhangba hozták a közösségi joggal. Közéjük tartoztak a bírák korai nyugdíjazására vagy az adatvédelmi biztos idő előtti felmentésére vonatkozó döntések. Az uniós értékek sérelme miatt az utóbbi egy-két évben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások közül négy már elérte az EU luxembourgi székhelyű bíróságát. A bíráknak kell eldönteniük, hogy a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény, a módosított felsőoktatási törvény (lex CEU), a menekültügyi és visszatérési jogszabályok megfelelnek-e a közösségi jognak. Ítéletre vár a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos jogi kötelezettségek megszegése, az úgynevezett kvótahatározat miatt elindított eljárás is. Leghamarabb, talán négy-öt hónapon belül a lex CEU-ról várható döntés, mivel azt elsőbbségi ügyként kezelik Luxembourgban. Még nem tartanak bírósági szakaszban azok a kötelezettségszegési eljárások, amelyeket a "Stop, Soros!” néven emlegetett törvénycsomag, illetve a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt határozott el az Európai Bizottság. A menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítséget bűncselekménnyé nyilvánító "Stop, Sorosról!" folynak az egyeztetések a felek között. Miután a magyar kormány jelezte, hogy nem kívánja módosítani a szabályozást, a brüsszeli testület hamarosan – talán már január közepén – indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptetheti a szankciós folyamatot. A romák iskolai szegregációja miatt az Európai Bizottság 2016. májusában az eljárás első lépéseként felszólító levelet küldött Magyarországnak. Ebben felkérte, hogy szüntesse meg a roma gyerekek megkülönböztetését az oktatásban, mert az ellentétben áll a faji egyenlőségről szóló irányelvvel. Az eljárás még mindig a kezdeti szakaszban van, mert a magyar döntéshozók időközben olyan jogszabályi módosításokat fogadtak el és intézkedéseket hoztak, amelyek brüsszeli megítélés szerint a szegregáció megelőzését szolgálják. Az Unió székhelyén jelenleg ellenőrzik ezek végrehajtását. A jogi lépésekkel párhuzamosan több intézkedést is vizsgál az Európai Bizottság, amelyekkel szemben felmerülhet az EU joggal való összeférhetetlenség gyanúja. Ilyen a 25 százalékos bevándorlási különadó, amelyet a bevándorlást támogató tevékenység után kell fizetniük a nem-kormányzati szervezeteknek. A Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint a szabályozást el kell törölni, mert sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát. Várható, hogy hamarosan az Európai Bizottság is véleményt nyilvánít. A brüsszeli testület emellett vizsgálja az igazságügyi reformot és az igazságszolgáltatás működését is. Különös figyelemmel kíséri a bírák kinevezését és előmenetelét szabályozó rendszert és az ügyészi tevékenységet, amelyekről már megfogalmazott bírálatokat a 2018-as országjelentésben. Az Európai Bizottság a napokban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt is górcső alá veszi abból a szempontból, hogy megfelel-e az EU jognak és normáknak. A rabszolgatörvényként elhíresült legfrissebb magyar munkaidő-szabályozás uniós jognak való megfelelése ugyancsak vita tárgya lehet, mint beszámoltunk róla, a jogszabályt már tanulmányozzák az EU testület illetékes szolgálatai.

Húsz életet mentettek meg a Szív city önkéntesei

Publikálás dátuma
2019.01.01. 20:05
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Kisebb városnyi érdeklődő töltötte le az Országos Mentőszolgálat telefonos appját: aki elég elszánt hozzá, az alkalmazással már a mentők kiérkezése előtt segíthet a bajba jutottakon.
Több mint 600 éles riasztásuk volt a mentőknek a Szív city alkalmazás révén - mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában, amit a távirati iroda is idézett.   Győrfi hozzátette, a Szív City néven indított közösségi mobilapplikációt eddig 15 ezren töltötték le, ennek segítségével már húsz ember életét sikerült megmenteni. Az önkéntesek a Szív city applikáció letöltésével és a regisztrációval vállalják, hogy ha a közelükben valakinek megáll a szíve, az Országos Mentőszolgálat riasztására a helyszínre sietnek, és mielőtt a mentő megérkezik, hozzáfognak az újraélesztéséhez.  Az OMSZ mentésirányítója ugyanis a munkatársak alkalmazásával egyidőben kiküldi az applikációs riasztást -
az önkéntesek segítsége pedig döntő lehet, a hiszen szívleállás esetén a a túlélés esélye percenként 7-10 százalékkal csökken.

 A szóvivő elmondta: tavaly egész évben körülbelül 30 ezer életmentő beavatkozást végeztek a mentők, s 2000 sikeres újraélesztésük volt. Ami az OMSZ felszereltségét illeti, Győrfi Pál hozzátette, tavaly 117 új mentőautót vásároltak, az idén pedig további 160 új autó beszerzését tervezik. Mindemellett 25 mentőállomás felújítását készítették elő, s 1,9 milliárd forintot kaptak eszközbeszerzésre, melynek révén a teljes mentéstechnikai arzenál megújul.
Szerző